Változik a cafeteria adózása jövőre

Vágólapra másolva!
Máshogy adóznak jövőre a cafeteriaelemek. Januártól 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó. Hiába a kisebb a kulcs, mélyponton van a béren kívüli juttatást adó cégek száma.
Vágólapra másolva!

Magyarországon kétféle ember van: aki kap cafeteriát, és aki nem.

Akiknél nincs cafeteria, irigykednek,

mert a Szép kártyás kollégák wellnessezni járnak húsvétkor meg ősszel.

A cafeteriások meg azon nyafognak, hogy bennragadt egy csomó pénzük,

mert nem volt idejük elmenni pihenni.

2015-ben 910 millió forint nem kellett senkinek. Az el nem költött Szép kártya pénzeket visszaküldik a munkáltatóknak, volt olyan multi, ahová több mint 4 millió forint érkezett vissza.

17 cafeteriaelem közül lehet választani Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A K&H Bank azok közé a munkáltatók közé tartozik, amelyik ad béren kívüli juttatást a dolgozóinak. A munkavállalók 17 cafeteriaelem közül választhatnak. Németh Balázst, a K&H Bank Stratégiai és HR-igazgatója az Origónak azt mondta, dolgozóik élethelyzetük, koruk és más egyéni megfontolások szerint választatnak a juttatások közül.

A dolgozók elégedettek a választási lehetőséggel, ami fokozza az cég iránti elkötelezettségüket is, de az utóbbi években egységesen nem emeltük a cafeteriakeret összegét" – mondta Németh Balázs. Az egyéni keretösszegeket az alapbérek alapján határozzák meg, így több cafeteriát csak akkor kaphat egy dolgozó, ha a bére 2014. december 31. és 2015. december 31. között változott.

Az szja miatt változik az elemek adózása

Januártól

a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken az szja.

Így 2016-tól a fő változás az lesz, hogy a cafeteriánál is csökken a közteher.

A juttatás értékének 1,19-szeresére fizetünk most 16 százalék személyi jövedelemadót, és 14 vagy 27 százalék ehót. A béren kívüli juttatásoknál a teljes közteher 35,7 százalék helyett 34,51 százalék lesz, illetve az egyes meghatározott juttatások esetén 51,17 százalék helyett 49,98 százalék járulékteherrel kell számolni – mondta Fata László cafeteria-szakértő az Origónak.

Cafeteriaelem Közteher 2016-ban
Munkahelyi étkeztetés (*)

A feltételek fennállása esetén 12.500 Ft/hó értékig 34,51%

Erzsébet-utalvány (*) 8.000 Ft/hó értékig 34,51%
Helyi bérlet (*) 34,51%
Iskolakezdési támogatás (*) Évente gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig 34,51%
Önkéntes nyugdíjpénztár (*) Havonta a minimálbér 50 százalékáig 34,51%
Egészségpénztár, önsegélyező pénztár (*) Havonta együtt a minimálbér 30 százalékáig 34,51%
Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (*) Évente 150.000 Ft-ig 34,51%
Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (*) Évente 225.000 Ft-ig 34,51%
Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (*) Évente 75.000 Ft-ig 34,51%

Sportrendezvényre szóló belépő

Adómentes
Kulturális belépő

Évente 50.000 Ft-ig adómentes

Lakáscélú támogatás 30 százalék, max. 5 millió Ft 5 évben - adómentes
(*) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. 450.000 Ft/év értékig áll rendelkezésre a kedvező 34,51% mértékű közteher, felette 49,98% adó- és járulékteherrel kell számolni.
A vastagon jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. 200.000 Ft/év értékig áll rendelkezésre a kedvező 34,51% mértékű közteher, felette 49,98% adó- és járulékteherrel kell számolni.

Ilyen mélypont még nem volt

2008-ban még a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) 80 százaléka tervezte, hogy béren kívüli juttatást ad munkavállalóinak. Négy éve folyamatosan csökken a számuk. 2015 második felére újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya.

A K&H Bank friss kutatása szerint a hazai kkv-k kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit a következő egy évben.

Jelenleg a megkérdezett vállalkozások 39 százaléka kalkulál cafeteriaelemmel,

ez az utóbbi tíz év legalacsonyabb aránya. A legnépszerűbb elem az Erzsébet-utalvány, annak ellenére, hogy 32 százalékról 28 százalékra csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik a közeljövőben szeretnék alkalmazni.

Lakáshitel törlesztésre is lehet fordítani a cafeteriakeret egy részét Forrás: MTI/Balaton József

Ezt követi a közlekedési költségek megtérítése 17 százalékkal, és a Szép kártya 10 százalékkal – mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője.

Fata László cafeteria-szakértő az Origónak azt mondta, a Cafeteria Trend Magazin tavalyi felmérése szerint

a munkáltatók nem feltétlenül cserélnék le a béren kívüli juttatásokat béremelésre.

Ennek oka az lehet, hogy a bérrel vagy béremeléssel nem biztos, hogy elérik a juttatás kiadásához kapcsolódó céljaikat, másrészt a rugalmasan alakítható juttatási csomag helyett nagy vállalás a munkaszerződésben rögzíteni a béremelés összegét.

Ezt Németh Balázs, a K&H Bank stratégiai és HR-igazgatója is megerősítette az Origónak.

A cafeteria egyes elemei sokkal kedvezőbben adhatók a dolgozóknak, mint amennyit a bérkifizetés eredményezne,

ami pozitív mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából.

Ma már a munkavállalók is szelektálnak, és a több juttatás mellett már az olyan cégeknél akarnak dolgozni, amelyek valami pluszt is tudnak adni. Persze számukra azok a juttatások értékesek, amelyeket jól fel tudnak használni, vagy éppen segíti a mindennapi életvitelüket – mondta Fata László.

Kudarc is lehet a cafeteria

A béren kívüli juttatások egyébként kudarcra vannak ítélve, ha a cégek olyan elemeket kínálnak, amelyeket az alkalmazottak nem tudnak használni, mert nem illik bele a költéseikbe, nem vágynak rá, vagy éppen nem ismerik a felhasználás módját, lehetőségeit – tette hozzá Fata László.

A legkedveltebb elemek persze az Erzsébet-utalvány és a Szép kártya.

Az utált vagy nem kedvelt juttatások körét viszont nehéz megnevezni

Fata László szerint, mert az igények sok mindentől függhetnek. Van, ahol egyáltalán nem használják például a sportrendezvény-belépőt, máshol pedig a kollégák különösen élvezik, hogy egy VIP-páholyból nézhetik a Magyarország–Norvégia-meccset.

Mindig lesznek újdonságok

A cafeteriaelemek körét számos dologgal lehetne bővíteni. Az utóbbi időben például

egyre népszerűbbek a család és munkahely egyensúlyát segítő juttatások, a bölcsőde vagy a gyermekfelügyelet.

Munkáltatói oldalról sokat segítene például, ha egyre több juttatást lehetne papírutalvány osztogatása, számlák gyűjtése nélkül megvalósítani mondjuk elektronikus utalvánnyal – mondta Fata László.

Az egyik legkedveltebb cafeteriaelem az Erzsébet-utalvány Forrás: MTI/Soós Lajos

Egy hete írt az Origo is arról, hogy plasztikkártyán is elérhető lesz az Erzsébet-utalvány. Az Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártyán egyszerre kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra, a sport, valamint a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is.

A mágnescsíkos Erzsébet-utalvány Plusz kártyát a vásárláskor PIN-kód védi Forrás: Origo

A kártya zsebei megfelelnek a papíron kibocsátott Erzsébet-utalványok típusainak, így az egyes zsebek felhasználhatósági köre azonos a papíralapú utalványokéval.

Két kártya helyett csak egy?

Felmerül a kérdés, hogy ez a sok cafeteriaelem miért nem adható két kártya helyett egy plasztikon. Minek van Szép kártya és Erzsébet-utalvány külön? Fata László elmondta, azért nem lehet összevonni a két kártyát, mert ennek a két különböző juttatásnak két külön meghatározása van az szja-törvényben és az ezekre vonatkozó rendeletekben.

Erzsébet-utalvánnyal főleg éttermekben és közértekben fizethetünk Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott utalvány, amit készételfogyasztásra, élelmiszer vásárlására és melegkonyhás vendéglátóhelyeken, éttermekben fizetésére lehet használni. Ezt az utalványt tehát az erre vonatkozó szabályok alapján a nevezett kibocsátó adhatja ki – tette hozzá a cafeteria-szakértő.

Nem lehet egy kártyában összevonni a Szép kártya elemeit és az Erzsébet-utalványt Forrás: 'Wise'

A Szép kártyát viszont a rá vonatkozó szabályozás alapján egy jól definiált szolgáltatói kör tudja biztosítani, amelybe az Erzsébet-utalvány kibocsátója nem tartozik bele.

Határokon át

Újdonság a cafeteriapiacon a Sponsorem Prémium Utalványkártya. Ez

az első cafeteriatermék, amely képes átlépni az országhatárokat.

A kártyával a világ bármely pontján lehet ételt, üzemanyagot, ruhát vásárolni, de utazást is fizethetünk vele.