A verseny minden kultúrában mást jelent: a japánokat fejlődésre sarkallja, a magyarok azonban a másik eltaposására mennek. A győzelem együtt jár a félelemmel, és ez a rettegés a vállakozói kultúrára is rányomja a bélyegét. Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete maga is tapasztalja ezt, és értetlenkedve áll a jelenség előtt. Úgy gondolja, hogy Izraelhez hasonlóan Magyarország is képes startupnemzetté válni.

A versengés pszichológiája

Fülöp Márta pszichológus évtizedek óta kutatja a versengés pszichológiáját, amelynek egyik izgalmas mozzanata a rivalizálás és az együttműködés kapcsolata. A pszichológia kétféle versengést különböztet meg: a konstruktív és a destruktív fajtát. Előbbi a fejlődést, az innovációt támogatja, míg utóbbi inkább visszafogja azt. Érdekes tanulságok szűrhetők le abból, hogy a különböző kultúrák mit azonosítanak a versengéssel. Japánban például a haladást, a fejlődést, úgy gondolják, hogy egy cég előrejutásához jó versenytársakra van szükség. Az Amerikai Egyesült Államokban a győzni akarás a célok kitűzését segíti, tehát mondhatni gyakorlati szerepe van.

Fülöp szerint a magyarok a jók és a rosszak kiválasztódásával hozzák összefüggésbe a versengés fogalmát, társul hozzá egyfajta agresszió: a versengés célja a másik eltaposása. „Más kultúrákban öröm és büszkeség érzése társul a győzelemhez, nálunk azonban félelem is. Épp ezért van bennünk ilyenkor egy érzelmi és társadalmi kontrol: nem merjük kimutatni az örömünket, illetve azonnal félünk a rivális bosszújától”- mondta a szakember a Prezi Knowledge Transfer Budapest című rendezvényén.  Ez a gazdaságra és a vállalkozói szférára is rányomja a bélyegét, mivel jobban teljesítenek a gazdasági szereplők, ha kihívásként élik meg a versenyt.

Más kultúrákban öröm és büszkeség érzése társul a győzelemhezForrás: Image Source/Image Source/Graham Winterbottom/Graham Winterbottom

Nyomott hagyott a diktatúra

Bojár Gábor, a Graphisoft szopftverfejlesztő cég alapítója szerint történelmi okok is szerepet játszanak abban, hogy ilyen mentalitásúak a magyar emberek. „A 45 évnyi diktatúra rányomja a bélyegét a magyar vállalkozói szférára, a magyar cégek működésére is. Amíg minden központosított volt, a cégvezetőknek nem volt érdekük, hogy minél profibb szakemberekkel vegyék körül magukat, sőt vetélytársként tekintettek mindenkire, aki igazán tehetséges. A kapitalista gazdaságokban azonban a vezetők kénytelenek belátni, hogy akkor jutnak minél előbbre, ha minél jobb, akár náluk is jobb szakemberekkel veszik körül magukat. Ennek ellenére nálunk még mindig az irigység és a félelem mozgat sok cégvezetőt" - véli. Magyarországon a startupkultúra és a multicégek terjedése járulhat hozzá ahhoz, hogy megváltozzon ez a gondolkodás.

Nincs háború, miért retteg mindenki?

Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete furcsának tartja, hogy Magyarországon a félelem kultúrája uralkodik, hiszen szemben az izraeli körülményekkel, itt nincs szó szerinti értelemben vett életveszély. Ennek ellenére ő maga is tapasztalja a félelmet, már az oktatásban résztvevő gyerekeknél is. „Előadásokat tartok az ország több általános- és középiskolájában, és erősen tapasztalom ezt a félelmet. Az izraeli iskolákban a gyerekek rengeteget kérdeznek, szinte abba sem hagyják, Magyarországon minden alkalommal sokkol, hogy senki sem tesz fel kérdéseket. Látszik, hogy már egészen kisgyermekkorban félnek az emberek kimondani azt, amit gondolnak, attól félnek, hogy butánnak tűnnek, ha kérdeznek. Pedig aki nem kérdez, pont az marad buta” – mondta a nagykövet.

Magyarország is meg tudja csinálni

Izrael a világ egyik legfontosabb startupközpontja: a közel 8 milliós országban jelenleg mintegy 4000 starup működik. Mor szerint ez a vállalkozószellemnek és a támogató ökoszisztémának köszönhető. A szükség az innováció szülőanyja – véli a nagykövet. Izrael egy elszigetelt ország kevés nyersanyaggal és sok ellenséggel. Azonban a 20. században rengeteg képzett, tehetséges ember vándorolt az országba, amely hatalmas érték. Bár itt a halálos fenyegetés a mindennapok része, mégsem a félelem uralja a vállalkozói kultúrát, hanem a kockázatvállalás. A nagykövet szerint, ha Izrael képes volt startupközponttá válni, akkor Magyarország is képes rá.