John D. Rockefeller a valaha élt egyik leggazdagabb ember, akiről a többség olajmilliárdosként, egyszeri és megismételhetetlen „sikersztoriként” hallott. Egyedi élettörténetében csak nagyon kevesen látják meg azokat az elemeket, amikre építve mesés gazdagságot lehet elérni. Pedig ha valakitől, tőle igazán érdemes tanulni!

Briliáns agya volt. A „Titan” címmel megjelent – igencsak vaskos – életrajza szerint 41 éves korára, megvalósított víziói eredményeként már az Egyesült Államok olajtermelésének mintegy 95 százalékát tartotta ellenőrzése alatt, pedig a semmiből indult. Ő sem volt persze tökéletes: befektetési kalandozásai esetében a legritkább esetben vette a fáradságot a részletes informálódásra, ezért lépten-nyomon átverték. Olajbirodalmának napi szintű irányításától 57 évesen visszavonult, ezt követően pedig további

41 évet élt „nyugdíjasként”, lényegében a cégének részvényei után kapott rendszeres és folyamatosan növekvő osztalékokból. 

John D. Rockefeller és fia 1915-benForrás: Wikicommons

Ezért jó az osztalék

Nyugdíjas éveiben nem aggodalmaskodott túlságosan, mivel tökéletesen értette és átlátta az olajüzlet működését, a bevételeinek forrását. Az sem zaklatta fel túlzottan, amikor golfozás közben hírt kapott, hogy a trösztellenes szabályozás értelmében fel kell darabolni a Standard Oil konszernt, élete alkotását. Rockefeller ezen is óriásit nyert, részvényeinek árfolyama idővel több, mint négyszereződött. Mégsem ez számított neki igazán, ahogy egyik leghíresebb mondásából is kiderül:

Tudják, mi okoz nekem örömet? Az osztalékaim beérkezése."

Ezen a ponton két dolgot célszerű megjegyezni: egyrészt amikor egy ilyen kaliberű ember ekkora súlyú mondatot kimond, azon mindenképp érdemes elgondolkodni, másrészt ismerjük el, hogy Rockefeller esete tényleg extrém és többségünk számára utánozhatatlan. A kifogásokból viszont máris kifogyunk, ha meglátjuk, mire volt képes egy „egyszerű” titkárnő, hasonló gondolkodással.

Még egy titkárnő is meg tudta csinálni

Grace Groner, az Abbott Laboratories nevű cég titkárnőjének esete igencsak példamutató az „átlagember” számára. Semmi különöset nem tett,

mindössze 3 darab Abbott-részvényt vásárolt 1935-ben, összesen 180 dollárért,

ezt követően fizetéséből nem fordított több pénzt befektetésre, viszont a részvényei után kapott osztalékokat sosem vette ki, hanem mindig további részvényeket vásárolt belőle. A gazdasági világválság idején felnőve kifejezetten takarékos, korántsem fényűző életet élt, részvényei ezért érintetlenül dolgozhattak egész élete során, aminek eredményeként

2010-ben bekövetkezett halálakor 7 millió dolláros részvénycsomagot hagyott hátra, amely éves szinten nagyságrendileg 250 ezer dollár osztalékot termelt.

Végrendeletében jótékonysági célokra ajánlotta fel vagyonát.

Az egyik legjobb hosszú távú befektetés az osztalékot fizető vállalatok részvényeinek megvásárlásaForrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi

Néhány fontos alapszabály

Ez a nő semmi olyat nem tett, amit ne tudna bárki utánacsinálni! Ráadásul hasonló mértékű önmegtartóztatás nélkül is kiemelkedő eredményeket lehet elérni, ha betartunk néhány alapszabályt. Az első lépés annak elfogadása, hogy (nagy valószínűséggel) nem maga lesz a következő Rockefeller, ezért nem fog önerőből egy komoly osztaléktermelő cégóriást felépíteni. A jó hír viszont, hogy nincs is erre szükség! Szép számmal léteznek már olyan világvállalatok, melyek

  • évtizedek óta folyamatosan kifizetik nyereségük egy részét osztalékként tulajdonosaiknak,
  • évente emelni szokták ezen kifizetés összegét,
  • miközben működésük abszolút stabil alapokon nyugszik.

Érdemes lehet ilyen cégekben tulajdonrészt szerezni, részvényessé válni, majd ezt követően bezsebelni a számlánkra érkező egyre nagyobb összegeket. (Ez ma már technikailag pár gombnyomással megoldható.)

Itthon is új szelek fújnak

A passzív bevételért, osztalékért történő befektetésnek eddig elsősorban az USA-ban és Kanadában volt kultúrája, de láthatóan máshol is egyre elterjedtebbé válik. Magyarországon egyelőre alig lehetett hallani erről a megközelítésről, a sorra dőlő pilótajátékok és a meghirdetett kiemelkedő hozamok mögötti fájdalmas igazság felszínre kerülésével azonban

egyre többen fordulnak a vagyonépítés stabilabb, biztonságosabb és bizonyítottan működő területei felé, amilyen például az osztalékért történő befektetés.

Hogyan érdemes felépíteni egy több lábon álló, kiegyensúlyozott osztalékportfóliót? Mire érdemes figyelni a befektetési célpontok kiválasztása és a vásárlás időzítése szempontjából? A tengernyi angol nyelvű szakirodalom mellett a napokban megjelent egy magyar nyelvű könyv is, ami komplett összefoglalást és a gyakorlatban alkalmazható befektetési rendszert ír le azok számára, akik szeretnének világcégek nyereségéből passzív módon, osztalékok útján részesedni. Emellett elérhető néhány ingyenes magyar nyelvű videó is, melyekből megérthető ennek a megközelítésnek a logikája. Kezdésnek nem rossz.