Az Alkotmánybíróság megvédte a forintosítást

alkotmánybíróság átalakulása, Az Alkotmánybíróság tagjai
Az Alkotmánybíróság tagjai a nyilvános határozathirdetésen, amelyen Paczolay Péter, az Ab elnöke a testületnek a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését ismertette Budapesten, az Alkotmánybíróság székházában 2014. március 17-én
Vágólapra másolva!
Az Alkotmánybíróság szerint nem volt alkotmányellenes a forintosítás. A testület döntése szerint a parlament ugyan beavatkozott a szerződési szabadságba, de ezt a szerződéskötések után előállt körülményváltozások miatt tette, ezért a beavatkozás alkotmányos volt. Az alkotmánybíróság szerint mivel a forintosítás általános volt, nem egyes szerződésekbe avatkozott bele a parlament.
Vágólapra másolva!

Az Alkotmánybíróság december 1-jei határozata szerint nem alkotmányellenes a devizahitelek forintosítása.

Általános, nem egyedi

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a jogalkotó általános társadalmi érdekből, a szerződéskötések után beállt,

lényeges érdeksérelmet okozó körülményváltozások miatt rendelte el a tartozások forintra történő átváltását.

A szerződési szabadságba történő beavatkozásra tehát alkotmányos módon került sor.

Hangsúlyozta azonban az Alkotmánybíróság azt is, hogy

a forintosítás kötelezővé tételével a jogalkotó nem határozott konkrét szerződések vagy szerződési kikötések érvényességéről,

tehát nem döntött el egyedi jogvitákat, folyamatban lévő bírósági eljárásokat.

Kockázatos volt a devizahitel

Az Alkotmánybírósághoz több száz alkotmányjogi panasz érkezett a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvény szabályaival összefüggésben, tájékoztat közleményében a szervezet.

Az Ab szerint a forintosítás nem avatkozott egyedi szerződésekbe Forrás: Origo

A magánszemély adósok által benyújtott kérelmek vizsgálata során az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja az adósoknak az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől történő megóvása volt.

A beavatkozásra továbbá azért is szükség volt az Alkotmánybíróság szerint, mert a deviza vagy deviza alapú kölcsön-szerződések magas hányada a szerződési állományon belül a hitelezők számára is – és ennélfogva a pénzügyi rendszer egészének stabilitására is – kockázatot jelentett.