A vasárnapi boltzár rejtett drámája

2015.12.16. 10:13

Jelentős visszaesésre és kibírhatatlan szombati tülekedésre számítottak a kiskereskedők a vasárnapi boltzár után a bevásárlóközpontokban. Ehhez képest a számok nem mutatnak drámát. De attól még van baj bőven.

Hetekig érkeztek a vásárlók vasárnap is

Szakemberek szerint elmaradt a drámainak vizionált forgalom-visszaesés. De a számoktól csak azért nem áll égnek a hajunk, mert valójában nem homogén adatról beszélünk, mondta az Üzletrésznek Imre Csaba, a Premier Outlet igazgatója. A több mint 80 kiskereskedést tömörítő bevásárlóközpont vasárnapi forgalma 2015. március 22-e előtt 23 százalék volt. „Úgy képzeltük, ennek a mértéknek a felét elveszítjük, a felét pedig sikerül a hat napra terhelni, cserébe viszont szombaton olyan tülekedés lesz, hogy nem férnek el a vásárlók. Érdekes, hogy egyáltalán nem volt köztudott a változás, hetekig érkeztek autók még vasárnap is – mondja Imre Csaba. Kezdetben pénteken és szombaton egy-egy órával megnöveltük a nyitvatartást, de számottevően nem mozdított a forgalmon, viszonylag gyorsan vissza is rendeztük. Ezzel szemben kiemeltük a keddet, amely eredetileg gyenge napunk volt: kedvezményeket találtunk ki, és a kereskedőket is arra biztattuk, hogy tartsanak speciális promóciókat. Azt mondhatom, többé-kevésbé bejött, de csak összforgalom tekintetében. Az árrést erősen megnyirbálta.” 

Hát ezt már vasárnap nem tolják visszaForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Mások a valódi vesztesek

Imre Csaba szerint célt tévesztett a boltzár. Most, hogy optimalizálni kell a vásárlást, az ember oda törekszik, ahol mindenből talál – ez pedig, véli a szakember, sajnos nem a magyar kkv üzlete. „A dolgozó ember hétfőtől péntekig hajt, hétvégén pedig tömörítve intézi a beszerzéseit. Ezért elmegy a hipermarketbe, megveszi az ennivalót. Ha már ott van, körülnéz a nonfood szekcióban is: ha megfelel az igényeinek, ott veszi meg a ruhát és a lakáskiegészítőket, ha nem, a butiksoron, mert ott az is van. Letudják az utakat egy menetben, de ezzel a vásárlás nem szabadidőprogram többé.” 

A vasárnapi boltzár bevezetése óta a pénztáraknál kígyózó sorok arra utalnak, hogy a hét végéhez közeledve „karácsonyeffektus” lép életbe. Úgy érzik az emberek, hogy többet kell vásárolni  – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szolgálat főtitkára. Hozzátette, eseti információk arra utalnak, hogy inkább sorban állnak a vásárlók, és próbálják egy helyen beszerezni az összes szükséges dolgot. 

Hiányoznak az adatok

A vasárnapi boltzárnak már a felvetésénél is nagyon megoszlottak a vélemények, és ezt nem szabad szem elől téveszteni – hangsúlyozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szolgálat főtitkára. Úgy véli, máig hiányzik a valóban reprezentatív felmérés  arról, hogy a törvény életbelépése milyen hatással van a kiskereskedelem szereplőire. Többször elhangzott már, hogy a kisvállalkozások ezzel nagyobb piaci teret nyernek. A szakember szerint azonban csak akkor kapnánk reális képet arról, hogy milyen arányban oszlanak meg a boltzár nyertesei és vesztesei, ha az adóhatóság az online pénztárgépek adataiból készítene átfogó vizsgálatot. „Több kiskereskedővel is beszélgettem a témáról, és a tapasztalataim szerint is nagyon megoszlanak a vélemények: van, akinél jelentős a forgalomkiesés, van, aki növekedésről számol be.  A létszámcsökkentés viszont sokkal kisebb lett, mint amire előzetesen számítani lehetett” – összegezte Vámos György. 

Mi tagadás, volt pánik

Imre Csaba emlékeztet, a válság elején a külföldi partnerek bizalma veszett el a leggyorsabban. Elszaladt az euró, miközben a belső fogyasztás nem erősödött, hiszen a jövedelemkiáramlás sem. A vállalkozásnak mindenképp megnőttek a költségei,  mert euróban fizette a bérleti díjat, illetve elesett a létező legolcsóbb hiteltől: a 30–45 napos fizetési haladéktól. Ha a cég nem vesz árut, nem lesz forgalma, nem tudja kifizetni a bérleti díjat, és tönkremegy. Ha a beszerzésein nem spórol, minden pénze árura megy el, tehát nem tudja kifizetni a bérleti díjat, bezárja a boltot, szó szerint és képletesen. „Láttunk néhány nagy kétségbeesést és erős lemorzsolódást. Később volt, aki visszanyitott, de olyan is, aki pályát módosított.” 

Melltartóra, fülbevalóra nem égetünk benzint

A szakember szerint nagyon komoly vesztesek azok az üzletek, amelyek impulzusvásárlásra építenek. Az új táska, cipő vagy farmer elég indok arra, hogy elinduljanak vásárolni,  a fülbevaló, a kiegészítő, a fehérnemű azonban azért kerül a kosárba, mert helyben megtetszik nekik. „Azok a boltok, amelyek ilyen termékeket forgalmaznak, a forgalom hetedét konkrétan elvesztették. Olvashatjuk több helyen, hogy az embereket szervezett buszokkal viszik át délvidékre például a legközelebbi Auchanba,  ezeket a vásárlókat kiadjuk a kezünkből – mondja Imre Csaba. – A tetejébe rájátszunk az internetes kereskedelemre, ami nem lenne baj, de ha veszek valamit az Amazonon, annak az általános forgalmi adóját nem itthon fizetem. A vasárnapi korlátozás csak kaotikus, kontrollálhatatlan állapotokat teremtett a webes vásárlásban. Ha Pozsonyból rendelek tévét, és az vasárnap érkezik meg szlovák rendszámú autóval, azt ki és mivel fogja megállítani?” 

Már megint a multik jártak jól

Imre Csaba elmondta, 2014-ben érzékelték először, hogy felfelé indult a forgalom. A boltzárral kapcsolatos első feltevésük az volt, hogy a növekedési potenciálból veszítenek, beállnak a nullára, és ez valamelyest be is igazolódott. „A válsággal 2009-ben szűkülni kezdett a piac: kereskedők csuktak be, márkák vonultak ki, ettől üzlethelyiségek üresedtek meg tömegesen, ami korábban sosem fordult elő – magyarázza. – Tavaly nőtt meg először a bérlői aktivitás,  15 százalékot nőttünk a 2013-as szinthez képest, de ennyivel nőtt a bérbeadottságunk is, tehát nem a nagyobb jövedelemkiáramlás az oka, nem mondhatjuk organikus növekedésnek. Igaz, visszatért a bizalom, új boltok nyíltak, új vásárlókat hoztak, de azok, akik korábban itt voltak, nem bővültek. Megsínylették ezt az állapotot az éttermek és a kávézók is: ha nincs nyitva a center, nem ott esznek az emberek.  Nőtt a kosárérték is, de csökkent a látogatószám. Leginkább a multinacionális márkák könyvelhettek el javulást, zömmel a sportszer- és farmerforgalmazók. De ha azt keressük, ki nem volt képes rugalmasan reagálni a helyzetre, döntően magyar kkv-kat látunk.” Vagy a márka nem volt olyan erős, vagy az illető kommunikációja bicsaklott meg,  teszi hozzá a szakember. A számokat szépítő értékek nem egyenletesen terültek szét, hanem átcsoportosult a nagyobb bérlőkhöz: „Ez az ellen a kimondott cél ellen dolgozik, amiért a boltzárat rátolták a kereskedőkre: ne a csúnya multiknak legyen hatalmas bevételük, jöjjenek a 200 négyzetméter alatti kis boltok. Hát nem így lett.” 

És a legfontosabb veszteség

A Premier Outlet igazgatója úgy véli, van itt még egy elsőre nem feltűnő, de azért fájdalmas veszteség: amikor 2014 közepén elérték a válság előtti szintet a forgalomban, megindulhattak volna az elhalasztott beruházások. Nem kell nagy dolgokra gondolni, folytatja, néha az is elég, ha kifestik az üzletet,  esetleg részben profilt újítanak. „Most, hogy megtorpant a növekedés, illetve egyeseknél még vissza is esett, a beruházások ismét elodázódnak majd. Ettől pedig közvetve, nem azonnal, a kkv-knak megint csak súlyos bevételkiesésük lesz.” 

Két törvény váratlan találkozása

Nagyon érdekes probléma, mit kezd egymással a munka törvénykönyve és a boltzárásos törvény: utóbbi kimondja, hogy december 24-én és 31-én legfeljebb 12 óráig lehetnek nyitva az üzletek, előbbi pedig hogy aki nem részmunkaidős, nem dolgozhat kevesebbet négy óránál. Márpedig döntő többségük reggel 10-kor nyit. Mi lesz azzal, aki nem leleményes, nem kiskapuzós? Ha nincs jobb ötlete, zárva tart ezen a két fontos last minute napon. Újabb bevételkiesés.

Mit ér a 200 négyzetméter, ha nincs puller?

Már említettük, hogy a látogatószámot a nagy márkák generálják, a kisebb dolgokért nem kerekedik fel a vásárló. Imre Csaba szerint a legfiatalabb plázánkban, a fővárosi Arénában, ahol átlagosan kétszer akkora egy bolt alapterülete, mint a Westendben, már látszik az új koncepció. „Egyre nagyobb boltok nyílnak, mert rájöttek, hogy az emberek akkor töltenek el jó sok időt egy üzletben, ha kényelmesen elférnek.  Ezek a boltok lettek a pullerek, ők húzzák be a vásárlókat. Amikor ők be vannak zárva, a kicsik hiába nyitnak ki. Mi még nem találkoztunk olyan tulajdonossal, akinek kedvezett volna a 200 négyzetméteres szabály. Arról nem is beszélve, hogy az üzletvezetők eddig hétvégén vették fel az árujukat a nagykereskedésben.” 

Például ebbe a kategóriába esik a kávézók és éttermek többsége. Ők tehát nyitva maradhattak volna, de ha nincs vevő, minek fáradjanak be vasárnap?  „Látunk rá példát, hogy a kereskedő új vállalkozást hozott létre, és öt alkalmazottat 20-20 százalékban tulajdonossá tett benne. De ez bonyolult és költséges mutatvány. A kevésbé frekventált helyeken egyszerűen bezár a food court” – kommentálta Imre Csaba. 

Eldobni az óvatosságot

Imre Csaba végül azt mondja, a kiskereskedelemben a legsúlyosabb szektorprobléma, hogy a vállalkozások nem hiszik el, hogy a beruházásnak pozitív hatása van. A kkv-k többsége csak a költséget látja, a hasznosságát nem. Pedig kimutatható, a vásárlók annyira örülnek annak, ha egy boltot felújítunk, hogy biztosan többet vásárolnak.  „Nagyon nagy gond, hogy nem érti a szektor, hogy a saját érdeke befektetni a felújításba. Ez általában több millió forintot jelent, de szép lassan minden fillér megtérül. És hamarabb, mint ahogy beütne az amortizációs időszak.” Hozzáteszi, az elmaradt beruházással is tovább nyílik az olló a kkv-k és multik között, a világmárkáknak ugyanis benne van az üzleti szabályzatukban, nekik ez kötelező, nem mérlegelés kérdése. „Ha viszont a vállalkozás nem újít fel, a probléma átbukik a horizonton. Nem elvágólag történik, apránként erodálódik a forgalom, a vállalkozó pedig nem tudja azonosítani az okot,  míg a végén be kell zárnia. Sorscsapásnak hiszi, pedig csak nem vette észre, mi a megújulás szerepe” – mondja a szakember. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK