40 felett lesz a dolgozó nőből feminista

Woman with colleagues, winking playfully at camera

Egyre többen vannak azok a női vezetők, akik közösen dolgoznak a nők érvényesülésért az üzleti életben. Mi a szerepük ebben a férfiaknak, min változtassanak a nők? Kell-e kvóta a cégeknél, és ha igen, hány százalékos legyen az arány? Mi köze az egész kérdésnek a gazdasághoz? 

Forradalmi pillanat

Forradalmi pillanatnak vagyunk tanúi a magyar üzleti életben, sorra alakulnak kezdeményezések és szervezetek, amelyek a női vezetők egyenjogúságáért tesznek. Ilyen a Hungarian Business Leaders Forum (röviden HBLF) berkein belül létrehozott Női Vezetők Fórumának a 20-20-20 Klubja, amely kifejezetten női felsővezetőket tömörít. A klub alapítói vállalják, hogy növelik a nők arányát a vállalatok vezetésében: mindent megtesznek szervezetükön belül a 20 százalékos cél eléréséért. Hasonló kezdeményezés a területen az Egyenlítő kör, amely azon dolgozik, hogy a nők egyenlőségéért a munkahelyeken.

A célja mindkét esetben ugyanaz: javítani a statisztikán miszerint,

Magyarországon mindössze 9 százalék a nők aránya a felsővezetésben

– hangzott el a Kellenek-e nők a vezetésbe? című kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ (TNK) professzora szervezett. Civil szervezetek képviselői ültek egy asztalhoz, akiktől válaszok mellett inspiráló kérdéseket is kaptunk. A beszélgetésen részt vett Czakó Borbála, a Hungarian Business Leaders Forum és a 20-20-20 Klub elnöke, Heal Edina, a Google Magyarország vezetője és az Egyenlítő kör alapítója, Juvancz Beáta, a Morgan Stanley Magyarország pénzügyi részlegének ügyvezető igazgatója, dr. Prandler Katalin, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének képviselője és Juhász Borbála, a Női Érdek vezetője és az European Women's Lobby alelnöke.

Heal Edina, Juvancz Beáta, dr. Prandler Katalin, Juhász Borbála, Czakó Borbála Forrás: Magyar Ügyvédnők Egyesülete

Az egyenlőség gazdasági kérdés is

„A tudatosítás a legfontosabb, ez azonban nem merülhet ki az egyéni nehézségek és sérelmek taglalásában, hiszen egy fontos társadalmi és gazdasági problémáról van szó” – véli az Egyenlítő kört is képviselő Juvancz Beáta. Már az is gazdasági kérdés, hogy egy nő és egy férfi ugyanannyi pénzt kap-e ugyanazért a munkáért. Ezenkívül

a vállalat versenyképességét is növeli, ha nem játszik szerepet a nemi diszkrimináció,

hanem kompetens emberek kerülnek döntéshozói pozícióba.

Magyarországon többek között azért is fontosak a gazdasági szempontok, mert a kétkeresős családmodell dominál, vagyis a megélhetéshez szükséges, hogy egy családban mindkét szülő dolgozzon. Juhász Borbála, a Női Érdek vezetője és az European Women's Lobby alelnöke a következő videó levetítésével szemléltette, hogy ehhez képest mi jellemző a magyar társadalomban a férfiak és a nők szerepére.

A pályakezdők még nem érzik a bőrükön

A mostani pályakezdőkben is minél előbb tudatosítani szeretnék az üvegplafon problémáját. Az egyetemeken a nők jobban teljesítenek a férfiaknál, a munkaerőpiacon azonban nehezebben érvényesülnek. A nők pályájuk elején még nem szembesülnek az üvegplafon jelenséggel, csak

körülbelül 10 év után tapasztalják meg, hogy nincs előrejutási lehetőség.

Ahogy Czakó Borbála, a 20-20-20 Klub elnöke fogalmazott, csak 40 felett lesz a dolgozó nő feminista.

A Google-t és az Egyenlítő kört képviselő Heal Edina azon szeretne változtatni, hogy már a pályakezdő nők és férfiak bére között is 25 százalékos különbség van, és az olló pedig még tovább nyílik a karrierjük későbbi szakszában. Czakó Borbála felidézte a szomorú hírt, hogy idén

november eleje óta a nők év végéig gyakorlatilag ingyen dolgoznak

a férfi és a női fizetések közötti hézag miatt. Hozzájárul mindehhez, hogy a nők többsége félénk a bérigény megtárgyalásánál: kevesebbet kérnek, mint amennyi megilletné őket, illetve alkudozni vagy reklamálni sem mernek.

Hol vannak a női szakértők és befektetők?

A női vezetők és szakemberek nehézségeinek fontos összetevője, hogy a médiában többnyire férfiak szólalnak meg szakértőként. Ennek fő oka, hogy a nők kevésbé láthatóak, és kevésbé hallatják a hangjukat.

Többnyire férfiakat látunk az üzleti magazinok címlapjain, és őket mutatják be erős vezetőként.

Ezt az Egyenlítő kör egy női szaklista összeállításával és kiadásával tervezi orvosolni, a média figyelmét is felhívva a problémára” – tette hozzá Heal Edina. Azért is szükséges az okos és befolyásos nők láthatóvá tétele, mert a példaképeknek fontos szerepük van a tudatformálásban. Dr. Prandler Katalin, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének képviselője arról számolt be, hogy

a nők részvénytulajdonosként is erősen háttérbe vannak szorítva.

Amikor részvénytársaságok figyelmét hívják fel a problémára, előfordul, hogy nem is hajlandóak meghallgatni őket. Olyan példa is volt, hogy nyitott fülekre és együttműködési hajlandóságra találtak, és remélhetőleg ebből a jövőben még több lesz.

A befolyásos nők példaképpé válhatnak, ami fontos része a tudatformálásnak Forrás: PhotoAlto/Odilon Dimier / Altopress/Odilon Dimier

Férfiak nélkül nem fog menni

A férfiak bevonása nélkül nem lesz változás – hangoztatták a kerekasztal résztvevői. Hadas Miklós szociológus, a kutatóközpont másik professzora hozzátette, hogy igenis vannak férfiak, akik fontos célnak érzik a női egyenjogúságot, és feministának vallják magukat. A férfiak szerepvállalására jó példa, hogy a Prezi azzal a feltétellel adott interjút a Forbes magazinnak, hogy nők is kerüljenek a címlapra. Így jelet meg 2015 tavaszán az a lapszám, amelynek címlapján a legbefolyásosabb magyar nők szerepeltek. Tehát férfiak is tudnak tenni az ügyért, méghozzá nem is keveset.

A férfi és a női fejekben is rendet kell tenni, mert

a nőket is arra nevelik, hogy az üzleti életben a férfiakra nézzenek fel

− véli Juhász Borbála. Épp ezért volt egy időben gyakori hivatkozni az úgynevezett méhkirálynő-jelenségre, amely szerint a vezető pozícióba kerülő nők nem segítik vagy hátrányosan megkülönböztetik női munkatársaikat, alkalmazottaikat. Ez a jelenség azonban egyre kevésbé jellemző, ahogy növekszik a női vezetők száma.

Kvóta-kérdés: mennyi az annyi?

A női vezetők helyzetével kapcsolatban az egyik legvitatottabb téma a kvótakérdés, vagyis hogy egy cégvezetőségben egy meghatározott arányt nők alkossanak. Nemcsak az a kérdés, hogy kell-e kvóta, hanem hogy ha kell, mennyi legyen az arány. Kevés-e a 20 és sok-e az 50 százalék, vagy esetleg még ez is kevés?

Czakó Borbála szerint a 20 százalék a reális cél, ezért választotta ezt a 20-20-20 Klub célkitűzésének, de ő alapvetően a 30 százalékban hisz. Persze az 50 százaléknak is örülne, de jelenleg nem érzi reálisnak. Szerinte

a 20 százalékot elérhető, akár 2020-ig is,

viszont nem erőszakosan kell csinálni, hanem támogatva és a férfiakkal együttműködve. Juvancz Beáta a fokozatosságot és a lépésről lépésre haladást szintén nagyon fontosnak tartja.

Kutatások szerint a 30 százalékos arány hátrányos helyzetű kisebbséget jelent. Egyedüli nőként egy pár fős csoportban bizony kirekesztve érzi magát az ember, a többség pedig elkezd kirekesztően viselkedni, ha nem is tudatosan.

Az ideális arány minden kisebbség és többség esetében a 40-60 százalék,

mert így jelenik meg a legjobban a diverzitás” – fűzte hozzá Dr. Dunavölgyi Mária, a Corvinus MBA Center elnöke a beszélgetéshez.