Mivel a menekültválság igen gyorsan követte az európai adósságkrízist, a fejlemények igencsak ronthatják Európa gazdasági állapotát – idézi a Bloomberg Deatont, aki Stockholmban beszélt a héten, miután hivatalosan is megkapta a kitüntetését. A közgazdász ráadásul azt hangsúlyozta, hogy míg az adósságválság idején voltak határozott elképzelések a megoldásra, csak egyesek nem értettek egyet, addig
a menekültválság esetében valójában senkinek nincs rendes ötlete a megoldásra.
Deaton kiemeli, hogy
az európai demográfiai kihívások (részben a hirtelen beáramló tömegek miatt) és a gyenge gazdasági növekedés igen veszélyes „koktélt” jelentenek,
különösen a növekvő egyenlőtlenség mellett, mivel mindez egymás ellen fordítja az embereket.
Mindazonáltal a közgazdász hosszú távon kevésbé pesszimista. Meglátása szerint ugyanis, bár a jelenlegi kilátások nem jók, az embereknek kemény érdekeik fűződnek ahhoz, hogy megoldják a problémákat, és jobb hellyé tegyék a világot. És noha voltak szörnyű kudarcok is, mégiscsak ez történt az elmúlt évszázadokban is – tette hozzá.
Ezzel párhuzamosan az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az olaj árfolyamának csökkenése tovább nehezítheti a menekültválságot, elsősorban az iraki Kurdisztán nehezedő helyzetén keresztül. Az ENSZ szerint éppen ezért, amennyiben Európa kizárólag pénzügyi kérdésként tekintene a menekültválságra, úgy erre a területre is erősen kellene fókuszálnia.
Bár ezt nem lehet jól megfogalmazni, de
sajnos sokkal olcsóbb helyben segíteni az embereknek, mint Európában gondoskodni róluk
– mondta Frederic Cussigh, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezető koordinátora, aki egy kisebb menekülttábor irányításában segédkezik a helyi fővárosban, Erbilben.
Itt mindössze 1 500 dollárba (kb. 430 ezer forint) kerül egy menekült ellátása évente, miközben Európában ez ennek a tízszerese. Mindeközben azonban a táborok finanszírozására fordítható összeg egyre apad. A Kurdisztáni Regionális Kormányzat ugyanis gazdasági válságtól szenved, elsősorban az alacsony olajár és a Bagdaddal fennálló konfliktusuk miatt az olajbevételek kapcsán.
Ráadásul a külföldi kormányok által biztosított támogatások elmaradnak az igényektől. A jelenlegi becslések szerint 1,8 millió menekült él az iraki Kurdisztánban, egy olyan területen, melynek lakossága nagyjából 5,2 millió fő, a területe pedig akkora, mint Svájcé.
A nyomás pedig egyre nagyobb – mondja Cussigh. Hozzáteszi, az itt élő menekülteknek egyre kevesebb a vesztenivalójuk, és noha tudják, hogy veszélyes elindulniuk Európába, sokan mégis megteszik.