Így gazdálkodik az Iszlám Állam

Gyerekkatonák

Mintegy kétmilliárd dolláros éves költségvetésből működik az Iszlám Állam, ami valószínűleg a történelem legjobban pénzelt terrorszervezete. Azonban a maffiát idéző rablógazdálkodást nem lehet sokáig fenntartani, különösen, mivel az olajbevételeik a légi csapások miatt a korábbi töredékére estek vissza.

Tavaly elsősorban az olaj eladásából élt az Iszlám Állam, de sok pénz származott az elfoglalt területek lakosságának megadóztatásából, az emberrablásokból és a lopott műkincsek eladásából is. A terrorszervezet nagyrészt azonban még mindig egy egyszeri, szintén rablással szerzett tőkeinjekciót él fel, írta a CNN Money az amerikai védelmi minisztérium, több szakértő és kutatóintézet kimutatása alapján.

Terrorszervezetnek gazdag

Az Iszlám Állam eddigi sikereinek titka, hogy szakított az al-Kaida finanszírozási modelljével. Míg az al-Kaida szinte teljesen különböző gazdag adományozók pénzére volt utalva, addig az Iszlám Állam módot talált arra, hogy saját magát finanszírozza. „Az Iszlám Állam

a történelem eddigi legjobban finanszírozott terrorszervezete.

Ezt főleg annak köszönheti, hogy képes volt egyfajta kormányzatot szervezni a hatalmi vákuumban” – mondta Andreas Krieg, a londoni King's College professzora.

Füst száll fel az Iszlám Állam fővárosa, Rakka felett egy légitámadás után Forrás: Anadolu Agency/Stringer

"Az Iszlám Államot mindig terrorszervezetként emlegetjük – mondta Johan Kaldager nyugalmazott hírszerzőtiszt – "pedig inkább államnak kéne tekintenünk.

Van saját gazdaságuk, ellenőrzött határaik, vámot és adót szednek.

Ezek miatt nagyon nehéz lesz tőlük megszabadulni.”

Államnak szegény

Mint a neve is mutatja, a terrorszervezet is államként tekint magára. Célja, hogy az elfoglalt iraki és szíriai területeken új államot, nemzetgazdaságot szervezzen. Ez több szempontból sikerült is nekik:

költségvetést készítenek, adókat szednek, az alkalmazottaik fizetést kapnak,

sőt, az ellenőrzött lakosság bizonyos jóléti juttatásokat is kap. Az ENSZ szakértői szerint az Iszlám Állam katonái havi 400 és 1200 dollár (115 ezer – 346 ezer forint) közötti fizetést kapnak. A feleségeik után 50, a gyerekek után 25 dolláros pluszsegély is jár nekik. Képzett szakemberek ennél is többet, havi akár 1500 dollárt (433 ezer forint) is kereshetnek.

Mindennek ellenére, bár terrorszervezetként az Iszlám Állam valóban rendkívül gazdagnak tekinthető,

mint állam – különösen egy több fronton harcoló állam – rendkívül szegény.

2014-ben becslések szerint 2 milliárd dollár volt a költségvetésük. Ezzel szemben az évek óta folyamatosan háborúzó, Szíriának csak egy részét uraló el-Aszad-féle szíriai rezsim idén 8,2 milliárd dollárból gazdálkodhatott. Irakban (Kurdisztánnal együtt) pedig az idén 87 milliárd dolláros költségvetési keretet hagytak jóvá jövőre.

Az Iszlám Állam és a kurdok által ellenőrzött területek Forrás: Bloomberg

Az Iszlám Állam anyagi helyzetét tovább rontja, hogy amit gazdálkodás címen művelnek, rövid távon is fenntarthatatlan. A kiadásaikhoz szükséges pénzt többféle módon szerzik meg. Ezek egy része hasonlít azokra a gyakorlatokra, ami a legitim államokat jellemzi: adóztatás, exporttevékenység, fizetős szolgáltatások. Más részük viszont inkább a maffia módszereit idézi.

Egyszeri bevétel

A Iszlám Állam tavalyi költségvetésének mintegy felét az a készpénzmennyiség adta, amit az elfoglalt észak-iraki területeken,

az iraki központi bank készleteiből raboltak el.

Ez az egyszeri tőkeinjekció egy csapásra a világ leggazdagabb terrorszervezetévé tette őket. A jövőben azonban hasonló bevételre nem számíthatnak. Irakban egyébként is az év eleje óta szinte csak vesztenek pozíciójukból.

Az Iszlám Állam másik nagy bevételi forrása tavaly az olajeladás volt,

bár az elfoglalt olajkutakat és finomítókat nem tudták teljesen kihasználni,

mert ehhez nincs elég szakemberük és felszerelésük.

A szakemberhiány általános probléma a terrorszervezetben, ami a jövőt illetően is komoly problémák forrása lehet. Előfordult, hogy bizonyos feladatokra teljesen alkalmatlan embereket neveztek ki. Az egyik városban egy kőműves lett az egészségügy vezetője. Egy olajlelőhely irányításával pedig egy datolyaárust bíztak meg, írta a The New York Times.

Datolyaárus irányította az egyik olajlelőhelyet Forrás: AFP/Haidar Mohammed Ali

Egymást vádolják

Az olajeladásokat nehezíti, hogy a közelmúltban a koalíciós légierő kimondottan az olajfinomítókat támadta.

Ezért jelenleg elsősorban olcsóbb nyersolajat tudnak eladni,

amit hordókban csempésznek át a török határon, gyakran kis adagokban, teherautók alvázára szerelt tartókban. A török oldalon a feketepiacon, helyi bűnszervezetek segítségével adják el a csempészett olajat.

Az orosz külügy azzal vádolta a török kormányt, hogy

szándékosan nem lép fel az olajcsempészet ellen,

mivel az évente milliós összegeket juttat a török gazdaságba. Recep Tayyip Erdoğan török elnök visszautasította a vádakat, szerinte orosz állampolgárok kötnek titkos üzleteket az Iszlám Állam és a szír kormány között.

Ellenségeikkel is kereskednek

Az Iszlám Államnak a török-iraki csempészhálózatokat nem volt nehéz megtalálniuk, hiszen a két ország határán már a 90-es évek óta zajlik a csempészet. Szaddám Husszein iraki diktátor szintén török csempészek és olajüzérek segítségét vette igénybe, amikor az ENSZ szankciókat vezetett be az iraki export ellen.

Háborús károk Szíriában Forrás: Anadolu Agency/Stringer

Az Iszlám Államtól a szakértők szerint nemcsak a török alvilág vásárol olajat, hanem szíriai ellenségei is. Mind a Bassár el-Aszad-féle damaszkuszi kormány, mind a nyugati hatalmak által támogatott mérsékelt lázadók

részben az úgynevezett kalifátus területéről szerzik be

az infrastruktúrájuk és a hadiiparuk működéséhez szükséges üzemanyagot. Christina Schori Liang, a genfi Centre for Security Policy szakértője szerint a hadviselő feleknek nincs más választásuk, mint néha kereskedni egymással, hogy fenn tudják tartani a hadigazdaságukat.

„Egy háborúban általában elég ködös minden.

Nappal harcolnak a szemben álló felek, de éjszaka üzletelnek egymással” – mondta.

Lebombázták az olajipart

Az olajeladásokból a terrorszervezet 2014-ben 500 millió dollárra tett szert. Tavaly

közel 50 ezer hordónyi olajat termeltek ki naponta

– és ez a régióban kitermelhető olajnak csak a fele. Az olajat bőven a piaci ár alatt értékesítették, amikor például 80 dollár volt a hordónkénti ár, az Iszlám Állam csempészei 20 dollárért kínálták.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint azonban az utóbbi egy év légicsapásai, valamint az iraki hadsereg előrenyomulása nagyrészt megbénította az Iszlám Állam olajiparát. Tavaly ősz óta a légicsapások

260 olajipari létesítményt semmisítettek meg.

Szakértők szerint idén az Iszlám Állam már nem tudja előállítani a korábban megtermelt olajmennyiséget. Miután a nagy olajipari létesítményeik megsemmisültek, jelenleg inkább kisebb, mobil finomítókat használnak, ezek egyenként naponta 500 hordónyi üzemanyagot állítanak elő. Nem tudni, hogy ezekből mennyi áll az Iszlám Állam rendelkezésére, azt viszont igen, hogy október óta 51 ilyen létesítményre mért csapást a szövetséges légierő.

Légi csapásra készülő francia vadászgép Forrás: AFP/-

Alacsony, de sokféle adó

A bombázások miatt idén valószínűleg már az adóztatás volt az Iszlám Állam legfőbb bevételi forrása, becslések szerint 360 millió dollárt folyt be különféle adókból, sarcokból, védelmi pénzekből. A Centre for Security Policy azt is tudni véli, milyen adókulcsokat alkalmaznak.

A súlyos költségvetési gondokkal küszködő Iszlám Államban az adók még viszonylag alacsonyak:

a jövedelemadó 10, a vállalati adó 10-15, az általános forgalmi adó pedig 2 százalék.

Ezeket nem mindig pénzben szedik be, a földművelőket, állattartókat gyakran természetben adóztatják.

Az adókat ugyanakkor olyanoktól is beszedik, akik a közeli városban, Tikritben dolgoznak, de a lakásuk az Iszlám Állam területén van. Így tehát az iraki állam költségvetését is megcsapolják.

Külön adóztatják a keresztényeket

Igaz, az Iszlám Államban sok egyéb tevékenységért is pénzt kérnek, például már a közoktatásért is tandíjat kell fizetni: az általános iskolások taníttatása havi 22 dollár (6350 forint), a középiskolásoké 43 dollár (12 400 forint). Emellett az Iszlám Állam fegyveresei sok helyen

sarcot szednek az autóutak használatáért is,

ami akár 1000 dollár is lehet alkalmanként.

Felelevenítettek egy régi adófajtát is, az úgynevezett dzsizját: a Korán útmutatása alapján az úgynevezett kalifátus területén élő vallási kisebbségeknek, elsősorban a keresztényeknek különadót kell fizetniük.

Keresztény menekültek Iraki Kurdisztánban Forrás: AFP/Safin Hamed

Tárgyalnak terroristákkal

Évi 20-45 millió dollárt keresett az Iszlám Állam az emberrablásokon, a túszokért fizetett váltságdíjakon. Bár az ENSZ elvileg tiltja, hogy államok váltságdíjat fizessenek terroristáknak, sok állam, köztük nyugat-európai országok mégis több túszt kiváltottak már, gyakran millió dolláros összegekkel. Ennél is több pénz folyik be iraki és szíriai magánszemélyektől, akik a túszul ejtett családtagjaikat váltják ki.

Különösen gyakran rabolják el a jezidi és a keresztény közösségek tagjait.

A túszok rokonaitól átlagosan 3000 dolláros váltságdíjat kérnek, ezt általában már másnap ki kell fizetni, különben kivégzik a túszokat.

Műkincsekkel is kereskednek

Szintén sok pénzük származik az elrabolt műkincsek eladásából. Bár a dzsihádisták számos ókori műemléket elpusztítottak, ami mozdítható – régi mezopotámiai érmék, kisebb szobrok, agyagtáblák, használati tárgyak –, azt a külföldi feketepiacokon értékesítik. Erre a gyakorlatra még ideológiát is gyártottak: mint mondják, csak olyan emlékeket pusztítanak el, amik régen vallásos imádat tárgyai voltak, például ókori istenszobrokat. Ezzel szemben például az érmék előtt nem borultak le, így ezekkel nyugodtan lehet kereskedni.

Palmyrai szobrokat törnek össze az ISIS katonái Forrás: ISIS

Egyre többen menekülnek

A napokban több, Törökországba menekült ember is azt mondta, hogy az Iszlám Államon belül

már mutatkoznak a gazdasági-társadalmi összeomlás jelei:

mint mondták, az egészségügyi rendszer szinte teljesen összeomlott, az orvoshiány miatt a főváros, Rakka legnagyobb kórházát is be kellett zárni.

Elmondták azt is, hogy a lakosok közül egyre többen menekülnek, általában embercsempészek segítségével, mivel az elvándorlást a dzsihádisták fegyverrel próbálják magakadályozni. Jellemzően a képzettebb, jobb módú rétegek menekülnek el, emiatt az egészségügyön kívül sok más területen is egyre nagyobb hiány van a szakemberekből.