A Greenpeace mindent bedobott a kishantosi földek árverezése ellen

2015.12.08. 17:35

Felfestéssel és transzparensekkel tiltakoztak a Greenpeace aktivistái a kishantosi földek elárverezése ellen Székesfehérváron. Az érintett földeken 1992 és 2013 között mintagazdaság működött, de az állam másnak adta a területek bérleti jogát. A Greenpeace több alkalommal demonstrált a mintagazdaság felszámolása ellen, az ügyben több bírósági ítélet született, de még mindig vitatott, hogy ki a területek bérlője.

Behúzott függönyök és zárt ajtók mögött fejezték be a kishantosi biogazdaság egykor bérelt földjeinek kiárusítását ma délután Székesfehérváron. Az árverések ellen Greenpeace-aktivisták tiltakoztak a helyszínen erőszakmentes eszközökkel, tájékoztat közleményében a szervezet.

Felmásztak a tetőre 

Az aktivisták felmásztak a Türr István Képzõ és Kutató Intézet tetejére, ahol az árverések zajlottak, és 25 méteres "Földrablás" feliratot festettek rá biológiailag lebomló festékkel. Más aktivisták eközben az egyik árverés termébe is bejutottak, ahol asztalokhoz és egy radiátorhoz láncolták magukat.

A tetőn lévő aktivisták később egy óriási, "El a kezekkel Kishantostól!" feliratú transzparenssel ereszkedtek az ablakok elé, ahonnan folyamatosan hangosbeszélővel akadályozták az árverés lefolytatását.

Át kellett helyezni 

Két délutáni licitet ezért a szervezőknek át kellett helyezniük egy másik terembe, ahol behúzott függönyök és zárt ajtók mögött tartották meg az árveréseket. Az erőszakmentes akcióval az aktivisták azt akarták üzenni, hogy nemcsak a kishantosi földek, de az összes állami föld eladása tisztességtelen.

"Nagyon hatásos volt a Greenpeace-aktivisták mai akciója. Sikerült megzavarniuk az épületben zajló árveréseket, és mindenki számára ismét nyilvánvalóvá tenni, hogy a perek alatt álló kishantosi földek eladása törvénytelen, és a többi állami föld kiárusítása is tisztességtelen. A Greenpeace-aktivisták ma óriási bátorságról tettek tanúbizonyságot, ami másokat is arra ösztönözhet, hogy lépjenek fel az igazságtalanságok és a pusztítás ellen" – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.

Évek óta húzódik 

A Kishantos-ügyben már régóta pereskedik egymással az állam és a kishantosi Vidékfejlesztési Központ. Kishantoson a Központ 1992 és 2013 tavasza között bio-mintagazdaságot üzemeltetett az államtól bérelt földön.2013 elején a Nemzeti Földalapkezelő a 452 hektárnyi földterületet más vállalkozóknak adta bérbe.

Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földügyekért felelős államtitkára azt mondta, a Központ nem fizette a bérleti díjat, és elmaradt több vállalt fejlesztéssel. A Központ és a Greenpeace szerint a Földalapkezelő szabálytalanságokat követett el, amikor új bérlőknek adta a területet.2014 tavaszán az új bérlők elkezdték a terület beszántását,ezt a Központ szimpatizánsai és a Greenpeace aktivistái megpróbálták megakadályozni.

A tetőről ereszkedtek le a Greenpeace aktivistáiForrás: Greenpeace Magyarország

Már több pert megnyertek 

Az ügyben már több ítélet született. 2015 közepén a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ keresetének. A Központ további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

Szintén pert nyert a Központ másodfokon a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen: a jogerős ítélet kimondta, hogy Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében. Az indoklás szerint Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, és olyan fejlesztéseket sem vállalt, amit nem teljesített.

2015 novemberében pedig tárgyalás nélkül felfüggesztette a bíróság azt a pert, amit a magyar állam indított a volt kishantosi mintagazdaság üzemeltetője és a Greenpeace ellen. Az állam kártérítésért perelte a két társaságot, mert földbérlettől esett el, amikor akadályozták, hogy az új bérlők használatba vegyék a kishantosi földeket, ráadásul őrzővédő céget kellett megbízni a terület védelmével.

A teremben is tüntettekForrás: Greenpeace Magyarország

A kormány eladja a földeket

A kormány 2015 novemberének közepén kezdte el árverésre bocsátani az állami tulajdonban lévő földek egy részét, köztük a kishantosi földeket. Az állam összesen 380 ezer hektár földet akar eladni.

Sok földet jelenleg bérlők művelnek (hogy a kishantosi földeknek ki a bérlője, az jelenleg vitatott), őket a földek eladása miatt nem akolbólíthatják ki: vagyis ha nem a bérlő veszi meg a földet, akkor az új tulajdonos a földdel együtt a bérleti szerződést és a bérlőt is átveszi. Ez bizonyos esetekben évtizedeket jelenthet, van olyan terület, amelyet 50 évre adtak bérletbe az első Orbán-kormány idején.

Arról, hogy a kormány miért akarhatja eladni az állami földeket itt írtunk bővebben, arról pedig, hogy kinek érheti meg állami földet venni, itt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK