A külkereskedelmi forgalom visszaesése továbbra is a globális kereslet és a kínai fogyasztás egyidejű alacsony szintjéről árulkodik - fogalmazták meg szakértők. A kínai vámhivatal közlése szerint az import visszaesésének üteme lelassult, októberben ugyanis 18,8 százalék volt. A külkereskedelmi forgalom többlete novemberben 54,1 milliárd dollár volt, miközben egy hónappal korábban 62,8 milliárd dollárt jelentettek.
Így már 13 egymást követő hónapban csökkent az import, és 5 egymást követő hónapban az export (év/év alapon számítva).
A kínai gazdaságirányítás a múlt hónapban több kereskedelemösztönző intézkedést is hozott, különös tekintettel az export növelésére, elismerve a piaci nehézségeket. A kínai deviza árfolyama a dollárhoz képest egy időben folyamatosan csökkent, de szakértők és az érintettek szerint ez nem hozott pozitív változást az exportáló vállalatok számára.
A világ második legnagyobb gazdasága a harmadik negyedévben 6,9 százalékkal bővült, a növekedés először volt 7 százalék alatt a globális pénzügyi válság kezdete óta. A kínai kormányfő a múlt héten azt hangoztatta, hogy Peking közép- és hosszú távon képes lesz fenntartani az ésszerű növekedést, idén pedig teljesíteni fogja a 7 százalék körüli GDP-bővülést.
Érdemes hozzátenni, hogy a kínai gazdaság szerkezete is lassú átalakuláson megy keresztül, tudniillik egyre inkább a fogyasztásvezérelt modell irányába próbál meg eltolódni, ez pedig önmagában változásokat generálhat a GDP-növekedés ütemében, illetve az export-import arányokon. A kínai gazdaság szerkezetének átalakulásával ugyanis a munkaerő költsége oly mértékben változott meg, hogy más országok veszik át Kína helyét az olcsó tömegtermelésben. Tehát a feldolgozóipari történet alapjaiban alakul át Kínában és az egész világon. Amíg hosszú éveken keresztül a kínai olcsó munkaerő és a jelentős fogyasztás uralta a szektort, addig mára ez a jelenség erősen változóban van.
A jelenséghez mindemellett az is hozzátartozik, hogy Kínában az elmúlt időszakban komoly középosztályosodás indult be.