Minden idők legnagyobb emberkísérlete készül Finnországban

2015.12.11. 13:59

Finnország még nem készül a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére. Viszont minden idők legdrágább, legnagyobb és legalaposabb szociológiai kísérlete keretében egy vagy több új szociális modellt le fog tesztelni a lakosság egy részén. A kísérlet 2017-ben kezdődik, és kétéves lesz. A finn kormány az eredmények alapján dönt majd arról, bevezeti-e az alapjövedelmet, a negatív jövedelemadót vagy valamilyen más modellt.

Tévedés a hír, miszerint Finnország feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését tervezi, hogy minden finn állampolgár kap majd havi 800 eurót (ez negyedmillió forintnak felel meg), cserébe pedig megszüntetnek minden szociális juttatást.

A finn kormány ennél valami sokkal izgalmasabb és sokkal hasznosabb dologra készül: túlzás nélkül a történelem talán legbonyolultabb, legdrágább és legtöbb emberre kiterjedő szociológiai és gazdasági kísérletsorozatát fogják végrehajtani (a létező szocializmusból hiányzott a tudományos alaposság).

6,3 ezer milliárd forintos kísérlet

A finn társadalombiztosítási intézet, a Kela jelenleg szociológiai és gazdasági kísérletek részletes terveit készíti elő. A munkában a Kelán kívül egyetemek, tudományos intézetek, szakértők és érdekképviseletek vesznek részt, tájékoztatta a Vox magazin újságíróját Olli Kangas, a Kela kutatási részlegének igazgatója.

A munka haladásáról először 2016 márciusában tesznek jelentést a finn kormánynak, a végső tervezetet 2016. november 15-én teszik majd le a kabinet asztalára. A kormány ezután eldönti, a lehetőségek közül mit akar megvalósítani. A tényleges kísérletek 2017-ben kezdődnek, és két évig tartanak majd. Az eredményeket 2019-ben értékelik. A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére vagy bármilyen más szociális átalakításra ez után kerülhet csak sor.

Az előkészületekre és a kísérletek végrehajtására a finn kormány 20 milliárd eurót szán, ez 6,3 ezer milliárd forintnak felel meg.

Nem kap minden finn havi negyedmillió forintot, de a kísérlet 6,3 ezer milliárd forintba kerülForrás: ONLY FRANCE/Bernard Jaubert

Több modellen dolgoznak

A Kela vezette munkacsoport nemcsak egyszerűen a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének hatásait vizsgáló teszteket készít elő, más modelleken is dolgoznak. Ezek:

  • Teljes feltétel nélküli alapjövedelem,
  • Részleges feltétel nélküli alapjövedelem,
  • Negatív jövedelemadó,
  • Egyéb modellek.

A teljes feltétel nélküli alapjövedelem azt jelenti, hogy minden állampolgár kap az államtól havonta egy meghatározott összeget, attól függetlenül, hogy dolgozik-e, és mennyit keres. Ezzel párhuzamosan szinte minden szociális juttatást, segélyt kivezetnek a rendszerből. Olli Kangas szerint elég magas összegnek kell lennie, havi 800-1000 euró körül (valószínűleg ezt a tervezetet kapta fel úgy a világsajtó, hogy Finnország alapjövedelem bevezetésére készül).

A részleges alapjövedelem alacsonyabb összeg lenne, 550 euró körül, de emellett a szociális juttatások egy része megmaradna.

A negatív jövedelemadót is kipróbálhatják

A negatív jövedelemadó azt jelenti, hogy belőnek egy jövedelemszintet, ami után nem kell adózni. Aki ennél kevesebbet keres, az negatív kulccsal adózik, vagyis az állam kipótolja a fizetését. Aki az adómentes szintnél többet keres, annak adót kell fizetnie.

Az egyéb modell, amit a Kelánál fontolgatnak, egy alacsony alapjövedelmet foglal magában, ezt egy részvételi pluszjövedelem egészítené ki, amit az állampolgárok akkor kapnának, ha például önkénteskednek vagy közösségi munkát vállalnak.

A kormány választ a lehetőségek közül

A Kela előtanulmánya alapján a finn kormány dönt arról, hogy a fenti modellek közül melyeket akarja kísérletileg letesztelni, egyet vagy akár többet is választhatnak.

Ami a kísérleteket illeti, országosak lesznek, de csak a lakosság kis részére terjednek majd ki. Viszont reprezentatívnak kell lenniük, ez Finnország esetében azt jelenti, hogy legalább 10 ezer háztartást be kell vonni.

Juha Sipila miniszterelnök kormányprogramjának része, hogy kísérletezni fog a lakosságonForrás: AFP/THIERRY CHARLIER/Thierry Charlier

Egész településekből lesz kísérleti nyúl

Sorsolásos módszerrel a teljes országból választanak majd háztartásokat, amelyeken kipróbálják egyik vagy másik modell hatását. Így a kutatók adatokat szerezhetnek arról, hogyan viselkednek az emberek, ha például feltétel nélküli alapjövedelmet kapnak vagy negatív jövedelemadó mellett kell megélniük.

Emellett lesznek olyan települések, Olli Kangas szerint valószínűleg kettő, amelyek teljes lakosságukkal részt vesznek majd a kísérletben. Ez azért fontos, mert a kutatóknak nemcsak az egyes emberek és háztartások viselkedéséről van szükségük adatokra, de arról is, hogyan reagál egy egész közösség a szociális átalakításra, hogyan változnak a bérek, a munkanélküliség, a vállalkozási kedv, a bürokrácia, hogy egyebeket ne említsünk.

Kis és nagy léptékben

A kétszintű kísérletek után a kutatóknak pontos információik lesznek arról, a különböző társadalmi helyzetben lévő háztartásokat és teljes közösségeket hogyan érinti egyik vagy másik modell bevezetése. Megtudhatják, az országban kik járnának jól, és kik rosszul mondjuk a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével.

Mindezek ismeretében már azt is ki lehet majd számolni, a teljes finn gazdaságot és költségvetést hogyan befolyásolná valamelyik modell országos bevezetése.

Még soha nem próbálták ki

A feltétel nélküli alapjövedelemmel, a negatív jövedelemadóval és az egyéb, nem szokványos szociális rendszerekkel éppen az a probléma, hogy a mai napig sehol nem próbálták ki őket megfelelő alapossággal, még tudományos kísérlet szintjén sem.

A 70-es években az Egyesült Államokban végeztek kísérleteket, de csak a negatív jövedelemadóval, és csak olyan embereken, akik amúgy segélyt kaptak volna. Utrecht városa 2016 januárjától feltétel nélküli alapjövedelmet ad néhány lakosának, de szintén csak olyanoknak, akik amúgy segélyt kapnának. Ugandában munkanélküli fiataloknak adtak egyszeri nagyobb összeget kísérleti jelleggel, hogy kiderüljön, mihez kezdenek a pénzzel, de ez sem volt általános, rendszeres, feltétel nélküli alapjövedelem.

Finnország pótolni fogja az eddigi vizsgálatok hiányosságait. És ha bebizonyosodik, hogy mondjuk a feltétel nélküli alapjövedelem tényleg működik, akkor a finnek példáját követve más országok, köztük Magyarország is komolyan fontolóra veheti a bevezetését.

Utrecht is feltétel nélküli alapjövedelemmel kísérletezik, de csak rászorulóknak adjákForrás: AFP/Philippe Desmazes

Magyarországon a LÉT van az asztalon

Ami Magyarországot és a feltétel nélküli alapjövedelmet illeti, egy független munkacsoport 2014 elején nyilvánosságra hozott egy tervezetet. Eszerint Magyarországon reális lehetőség lenne bevezetni egy havi 50 ezer forintos alapjövedelmet (LÉT-pénznek nevezik). Egy ekkora alapjövedelem (ami egyébként a létminimumot sem éri el, így tulajdonképpen nem alkalmas arra, ami a célja lenne) az első évben 6385 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, ez nagyjából a teljes büdzsé harmada.

A szociális juttatások eltörlése és csökkentése, a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek alapjövedelemmel való csökkentése miatt ennek nagy részét megspórolhatná a költségvetés.

Sok hatást csak tippelni lehet

A tanulmány készítői szerint az alapjövedelem miatt az államnak több bevétele lenne forgalmi adóból (az embereknek több elkölthető pénze lenne), csökkenne az adminisztráció, felpörögne a gazdaság, ami javítaná a költségvetés helyzetét, még ha nem is hozná be a LÉT összes költségét. Ezek sajnos pont olyan járulékos hatások, amiket kipróbálás nélkül csak nagyon durván lehet becsülni, épp ezért a tervezet gyenge pontjait jelentik. A LÉT-tervről és buktatóiról itt írtunk részletesen, a tanulmány itt olvasható.

De ha Finnországban következetesen végigviszik a kísérletet, akkor már konkrét számok lesznek arról, egy bizonyos szintű alapjövedelem mennyire pörgeti fel a lakosság fogyasztását, vállalkozási kedvét, csökkenti vagy növeli-e a munkanélküliséget, a termelést, és mindebből mennyivel nőnek az állam bevételei.

A PM tűzte zászlajára

A LÉT-tanulmány megjelenése után a pártok közül az MSZP támogatta a tervezetet, a PM pedig még messzebbre ment, a kampánya egyik központi elemévé tette. Sőt Zuglóban Karácsony Gergely PM-es polgármester bevezetett egy 26 ezer forintos, garantált minimum jövedelemnek nevezett segélyt. Ennek a feltétel nélküli alapjövedelemhez semmi köze, mert szociális alapon jár (tehát egyáltalán nem feltétel nélküli), nem kapja mindenki, az összege pedig épp az éhenhaláshoz elég, sok létbiztonságot nem ad, ami ugyebár a feltétel nélküli alapjövedelem lényege lenne.

Magyarországon a PM tűzte zászlajára a feltétel nélküli alapjövedelmet, de amit Karácsony Gergely Zuglóban bevezetett, az nem azForrás: MTI/Máthé Zoltán

Több lesz ötletelgetésnél

2014 elején a Fidesz, pontosabban akkori hangja, Hoppál Péter szóvivő veszélyes ötletelgetésnek nevezte a tervezetet, a politikai támogatását pedig veszélyes blöffnek.

Hogy veszélyes lenne, az talán túlzás, de tény, hogy a sok bizonytalan tényező miatt ötletelgetés. A finn eredmények után viszont az egyenletben az ismeretlen változók értéket kapnak, a számítás vagy kijön, vagy nem.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK