Kulcskérdésekről nincs megegyezés a klímacsúcson

2015.12.11. 16:15

Már sok kérdésben konszenzus alakult ki a párizsi klímacsúcson, két kulcskérdésről azonban még nem tudtak megegyezni a felek: hogy milyen iránycélt tűzzenek ki a károsanyag-kibocsátás és az átlaghőmérséklet csökkentésére.

Legalább egy nappal csúszik a párizsi ENSZ-klímacsúcs lezárása, a résztvevők többek között a fosszilis tüzelőanyagokra kivetendő kvótákról nem tudnak megegyezni. Érdekesség, hogy korlátozásokat hagyományosan ellenző Kína mellett a napenergia terjesztésében élen járó India is a károsanyag-kibocsátást fékező kvóták ellen szólalt fel.

Közeledtek az álláspontok

Csütörtök éjszaka is folytak, csak péntek kora reggel fejeződtek be a tárgyalások Párizsban, egyezségre azonban nem jutottak a 195 résztvevő ország képviselői. Az elmúlt pár napban a klímacsúcs záróokmányát fogalmazzák meg a résztvevők, ami a tervek szerint 2020 után a kiotói egyezmény helyébe lépne, és széles körben írná elő, milyen kötelezettségeket kell vállalniuk az aláíró államoknak a környezetszennyezés és a globális felmelegedés mérséklésére. Az egyezmény szövegét az eredeti tervek szerint pénteken hozták volna nyilvánosságra, azonban a bejelentést a viták miatt el kellett halasztani.

A klímacsúcson részt vevő állami vezetők a konferencia első napján, középen Francois Hollande francia elnökForrás: AFP/Jacky Naegelen

Csütörtökön Laurent Fabius francia külügyminiszter mutatta be az egyezmény legutóbbi vázlatát. A vázlatban azt is jelezték, melyek azok a kérdések, amelyekben nem minden résztvevő ért egyet. Jelenleg hat ilyen hely van a szövegben, ami így is komoly előrelépés, hiszen múlt szombaton és szerdán is bemutattak egy-egy vázlatot, előbbiben még 36, utóbbiban 19 rendelkezést vitatott valamelyik résztvevő. Ezeken kívül további 50 helyen nem a teljes rendelkezést, csak a nyelvezetet vitatják.

Segélyt, de kinek?

A vitatott rendelkezések között szerepel a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Nincs egyetértés abban sem, milyen célt kellene kitűzni a globális átlaghőmérséklet csökkentésére: egy, két Celsius-fokos vagy még kisebb hőmérséklet-csökkenés legyen a cél?

Szintén többen vitatnak egy olyan rendelkezést is, ami nemzetközi együttműködést írna elő a klímaváltozás miatti migráció kezelésére, és azt, hogy az aláíró országok egy évente százmilliárd dolláros költségvetésű alapot hozzanak létre, amelyből világszerte támogatnák a klímaváltozás ellen tett lépéseket. Nincs egyetértés arról sem, mely fejlődő országok kapjanak segítséget a nemzetközi közösségtől a klímaváltozás, illetve annak hatásainak leküzdésére. Abban úgy tűnik, egyetértés mutatkozik, hogy a nagyobb ázsiai fejlődő országoknak nyújtsanak segítséget, viszont kevesebben segítenének az afrikai államoknak és a kisebb szigetországoknak.

Rekordmagas lehet idén az áltaghőmérsékletForrás: Bloomberg

India és Kína ellenzi

A Bloomberg riportere szerint a hőmérsékletcsökkenésről és a károsanyag-kvótákról szóló rendelkezést a kínai és az indiai küldöttség is támadja. Kína jelenleg a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a kínai ipar ugyanis még mindig nagy arányban a szénenergiára épül. Indiának hasonló kifogásai lehetnek, az ország ellenállása mégis meglepő, néhány napja ugyanis éppen Narendra Modi indiai miniszterelnök jelentette be, hogy nemzetközi szervezetet hoznának létre a napenergia fejlesztésére. India emellett éghajlata miatt is ideális a napenergia felhasználására, az ázsiai ország a közeljövőben hatalmas összegeket készül megújuló energiaforrásokba fektetni.

Prakas Javadekar indiai környezetvédelmi miniszter december 9-én azt javasolta, egy „kétsebességes” szerződést írjanak alá. Elképzelése szerint szigorúbb szabályok vonatkoznának a gazdag országokra, mint a szegényekre, akik nehezebben tudnák lecserélni a kevésbé energiahatékony, szennyezőbb iparukat. Todd Stern amerikai küldött viszont felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte ezt a javaslatot.

Országok tűnhetnek el

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok – amely korábban a világon szinte egyedüliként elzárkózott a kiotói egyezmény aláírásától – a Bloomberg riportere szerint támogatja a szerződést jelenlegi formájában. A támogatók között vannak az EU országai és a több, kisebb szigetországot tömörítő Kis Szigetországok Szövetsége (AOSIS). Utóbbiak különösen érdekeltek a klímaváltozás megállításában, hiszen az olyan, a tengerszinthez közeli magasságú országok, mint a Seychelle- vagy a Maldív-szigetek szinte teljesen eltűnnének, ha a tengerszint csak 1-2 métert emelkedik.

A Maldív-szigetek legmagasabb pontja a tengerszint felett 2,5 méterrel található, ha a sarki jégsapkák olvadása felgyorsul, szinte az egész szigetcsoport eltűnneForrás: Kurumba/felixhug/eyesonasia.net/Felix Hug

Az amerikai pálfordulás mögött persze gazdasági megfontolások is állnak: a közelmúltban az Egyesült Államokban kisebbfajta forradalom zajlott le, az iparban egyre inkább elterjedtek az energiahatékony megoldások, miközben teret nyert az egyre olcsóbb zöld energia is. Az amerikai ipar energiafogyasztása 40 éve nem volt olyan alacsony, mint idén. Emiatt a 2020-tól bevezetendő szigorú kvóták kevésbé érintenék az amerikai ipari termelést, mint például a kínait.

Asztalra csapnának a cégek

Bár a konferencián nem vesznek részt, a héten hét lobbiszervezet – amelyek egyenként több ezer céget képviselnek világszerte – nyílt levelet írt Párizsba. Ebben arra kérik a résztvevőket, hogy tűzzenek ki konkrét célokat, mikorra és mekkora csökkenést akarnak elérni károsanyag-kibocsátásban és átlaghőmérsékletben. Mint írják, csak ez garantálná a biztonságos befektetési környezetet mind a megújuló, mind a hagyományos energiák és az ipar terén.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK