Nemcsak a klímáról szólt a klímacsúcs

2015.12.16. 16:07

Vállalhatók a klímacsúcson szabott feltételek Magyarország számára, sőt, a megújuló energiák terjesztésére tett erőfeszítésekből akár profitálhatunk is - hangzott el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérbeszélgetésén.

Nemcsak a klímaváltozásról, de a gazdasági versenyképességről is szólt a párizsi ENSZ-klímacsúcs – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár elmondta: a résztvevő országoknak azért is az érdekükben állt a megállapodás a megújuló és karbonszegény energia terjesztésével kapcsolatban, mivel a jövőben versenyelőnyben lesznek azok az országok, amelyek meg tudják vetni a lábukat ebben a szektorban.

Magyarország is befizető

A hétvégén megszületett megállapodáson a résztvevők többek között megegyeztek abban, hogy 2020 után legalább 2 Celsius-fokkal csökkentik a föld átlaghőmérsékletét, valamint, hogy egy globális alapot hoznak létre, amelyből világszerte – elsősorban a fejlődő országokban – támogatják az üvegházhatású gázokat nem, vagy kevésbé termelő energetikai megoldásokat. Az pénzalapba Magyarország is beszáll, évente 2 milliárd forintot ajánlunk fel, de részt vesznek benne a legnagyobb gazdaságok, valamint az EU is.

150 ország vezetője gyűlt össze, hogy megoldást találjon a globális felmelegedés problémájáraForrás: AFP/Loic Venance

Emellett India és Franciaország egy másik, kifejezetten a napenergia terjesztésére szakosodott alapot is létrehozna, az alapba szintén több milliárd dollárt fektet a két ország.

Számos gazdasági elemző azonban arra számít, hogy az energetika a párizsi célkitűzésektől függetlenül is globális változások előtt áll, egyszerűen a piaci szabályok és a technológiai fejlődés hatására. Egyrészt a fosszilis energiahordozókat használó technológiák hatékonyabbá válnak.

Az Egyesült Államokban ez a folyamat nagyrészt már lejátszódott, elsősorban az amerikai iparban. Emiatt az ország olajfogyasztása – egyben károsanyag-kibocsátása – drasztikusan visszaeset, ez nemcsak a környezetvédelem szempontjából jó hír, de a vállalatok és az állam számára is sok tőkét szabadított fel.

Versenyképességet is növel

Ennél is fontosabb azonban a megújuló energiák terjedése, azok költséghatékonnyá válása. Ahogy korábban is írtuk, leginkább a napenergia alakíthatja át a piacot, hiszen az elmúlt néhány évben rohamosan csökkentek a napelemek gyártási költségei, miközben úgynevezett hőelemek segítségével sikerült megoldani a napenergia tárolását is – korábban a napenergia terjedését főként az akadályozta, hogy csak akkor lehetett kihasználni a nap energiáját, ha a fogyasztás és a termelés összekapcsolódott.

Makai Martina elmondta: mivel a jövőben egy ország versenyképességét fogja növelni az, ha az országon belül minél inkább elterjednek a zöldenergiák, és az is, ha az egyes országok képesek lesznek a zöld technológiájukat exportálni, hiszen arravilágszerte nőni fog a kereslet.

Napenergia-erőmű Kína észak-nyugati részénForrás: Xinhua/Zhang Hongxiang

Az ENSZ-alapban való részvételen keresztül a fejlett országok nyomon tudják követni, melyik fejlődő országokban terveznek zöld projekteket, és a cégeik részt tudnak venni ezekben. Mindehhez még az ENSZ-alap támogatását is igénybe vehetik. Az alap egy-egy ország beruházását is támogatja, de olyan projekteket is, amely két ország közötti államszerződés keretében jön létre” – mondta Makai Martina. Így például Magyarország is szerződést köthet egy fejlődő állammal például egy napelempark építésére az ENSZ a megrendelést teljesítő magyar vállalatok költségeit is részben fedezheti.

Kínának is megéri

Egyes országoknak már maga a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a légkör „megtisztítása” is stratégiai érdek. Köztük van Brazília, a Dél-Amerikai ország számára a turizmus és egyes iparágak miatt is érdeke az esőerdők megóvása. Sőt, a jelenleg legnagyobb szennyező, Kína is érdekelt lehet az átállásban, hiszen az ország egyes részei szinte élhetetlenné váltak a légszennyezés miatt.

Sűrű szmog PekingbenForrás: MTI/EPA/Hong Vu

Az Origo arra vonatkozó kérdésre, hogy jelenleg a magyar zöld szektor cégei mennyire felkészültek egy ilyen versenyhelyzetre, a helyettes államtitkár nem adott konkrét választ, de, mint mondta, vannak nemzetközi szinten is versenyképes termékeink. Példaként említette az Ideas Solar Kft. által szabadalmaztatott napkollektoros tetőcserepeket.

Ezért nem szóltunk hozzá

A háttérbeszélgetésen kiderült az is, miért nem volt a klímacsúcson több magyar hozzászólás. „Bár az EU tagállamai magukat képviselték Párizsban, az Unió előzetesen egységes álláspontot alakított ki az előzetes, és a klímacsúccsal párhuzamosan folyó tárgyalásokon megvitattuk a magyar álláspontokat is” – mondta Makai Martina.

Szerinte a magyar és az EU-s álláspont szempontjából sikeres volt a klímacsúcs, az országok követeinek nem kellett átlépni az úgynevezett red line-okat (vörös vonalak), vagyis nem kellett egy olyan követelésről sem lemondani, amelyet minimálisan képviselendő feltételként adtak nekik.

A helyettes államtitkár hozzátette: az EU-n belül voltak érdekellentétek, a környezetvédelem felé az Európai bizottság volt a legelkötelezettebb, míg a tagországok közül Franciaország, Németország és a skandináv államok a minél gyorsabb megegyezés pártján voltak, és hajlandóak lettek volna lemondani bizonyos feltételekről, például a kibocsátási kvótákról, amelyeket néhány nagyobb gazdaság – sajtóhírek szerint Kína és India – kezdetben elutasítottak.

Szintén voltak viták arról, hogy az atomenergiát a támogatandó, légkörkímélő energiák közé sorolják-e. Magyarország természetesen az "igen"-válasz pártján állt, a megállapodásban végül ez érvényesült.

Szénbányászat a MátrábanForrás: MTI/Komka Péter

Vállalható kvóták

Makai Martina szerint a múlt héten elfogadott, még mindig viszonylag szigorú kibocsátási kvóták Magyarország számára vállalhatónak tűnnek. Világszerte a legtöbb üvegházhatású gázt az energiatermelés produkálja, hazánkban azonban ennek nagy része kímélőbb forrásokból (atomenergiából, földgáz-erőművekből) származik. Magyarországon a legszennyezőbb létesítmény a mátrai ligniterőmű, emellett működik néhány kisebb, gázolajat vagy tüzelőolajat fogyasztó egység.

A Párizsban megkötött megállapodás egyébként még nem lépett nemzetközi szerződés rangjára, a dokumentum jelenleg csak egy jegyzőkönyv. Szerződés jövő áprilistól lehet belőle, ekkor az egyes államok törvényhozása, így a magyar Országgyűlés szavazással kell, hogy ratifikálja azt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK