Eljött az utolsó lehetőség a Budapesti Értéktőzsde életében

2015.12.16. 10:14

Ma tartja a Budapesti Értéktőzsde szokásos éves Közgyűlését, ahol új tisztségviselők megválasztására is sor kerül, miután a Magyar Nemzeti Bank kivásárolta az osztrák tulajdonosokat a BÉT-ből, ezzel pedig 75 százalék fölé emelte részesedését. Az új tulajdonosi koncepcióról egyre több részletet hallani, hisz Nagy Márton leendő tőzsdeelnök is egyre több elképzelést megosztott, de érdemes számba venni a realitásokat is. 

Egyre több információ és tervezett koncepció lát napvilágot a BÉT új irányáról, de annyi biztos, hogy az MNB (és ezáltal a magyar gazdaságpolitika) próbálja komolyan venni az új feladatot, hisz a tőzsde elnöki székébe Nagy Márton MNB-alelnök kerül, a vezérigazgatói pozíciót pedig Végh Richárd az MNB piacfelügyeleti igazgatója tölti majd be. A leendő elnök eleve úgy érzi, hogy hiába működik 25 éve a BÉT, mindezidáig megmaradt egy reménybeli startup fázisban.

Habár az új tőzsdefejlesztési koncepció jövő februárra készülhet el, de Nagy Márton egy múlt heti Corvinuson tartott előadásában számos részletet közölt a tervekről. Az mindenképp érdekes, hogy

a jegybank is úgy érzi, eljött az utolsó lehetőség, hogy életet leheljenek a hazai tőzsdébe,

mert az elmúlt évtizedekben sok terv volt napirenden, de azok nem tudtak megvalósulni ilyen-olyan okok miatt. Az alábbiakban gondolkodnak:

  • Jelentősen egyszerűsíteni kívánják a tőzsdére lépés folyamatát, az adminisztrációs terheket, költségeket.
  • A tőzsdeképes vállalatokhoz saját szakértőket delegálnak, segítve és megtámogatva a felkészülési folyamatot (jogi, üzleti, stratégiai fronton).
  • Évente átlagosan 5 tőzsdei kibocsátásra kerülhet sor, melyben egyaránt lennének állami nagyvállalatok, nagyobb magáncégek, és természetesen kis- és középvállalatok. 
  • A koncepció szerint az MNB háttér egyfajta garanciaként is szolgálhatna arra, hogy csak jó és minőségi vállalatok kerüljenek be a tőzsdére, elkerülvén az elmúlt évtized tőzsdei botrányait, ezáltal is jobban védve a kisbefektetőket.
  • Szintén célként lett megfogalmazva, hogy mindenképp növelni akarják a magyar tőzsdei cégek piaci kapitalizációját a magyar GDP-hez viszonyítva a jelenlegi 15-18 százalékos szintről 30 százalék közelébe.
  • A kínálati oldal erősítése mellett természetesen a keresleti oldalt is szeretnék megtámogatni adókedvezményekkel és egyéb ösztönzőkkel. De jelenleg nem ez a prioritás, hanem egy jó és működőképes magyar tőzsde létrehozása, ahol nem csak 1-2 nagypapíron múlik a börze teljesítménye, hanem megfelelő merítési lehetőség és kínálati oldal van.
  • Tőzsde Tanács Testület felállítása, melybe szakmai oldalról kívánnak neves és hiteles szereplőket meghívni, együtt kialakítva az új koncepciót.
Új irányt vehet a mélyponton lévő magyar tőzsde életeForrás: Katona Vanda / Napi Gazdaság

Működhet-e az új koncepció?

Gazdasági és befektetési oldalról nézve ebben mindenki csak reménykedni tud, hisz a 2000-es évek eleje óta nem igazán lehet aktív és működőképes tőzsdéről beszélni, sőt akár azt is megkockáztathatjuk, a gazdaságpolitika egyáltalán nem foglalkozott a témával, nem is tekintette proritásnak, sőt az elmúlt évek politikai nyilatkozataiból egyértelműen kiderült, hogy még a lakosság felé is csak a spekuláció részét kommunikálták, demagóg szlogeneket puffogtatva, mint például a nyugdíjpénztárak "eltőzsdézték" az emberek pénzét. Hasonlóan rossz irányt vett az is, amikor a "csaló brókerek" kifejezést használták a 2015-ös brókerbotrányok kapcsán, ahol aztán tényleg nem a tényleges brókerek voltak a hibásak, hanem azon néhány cég vezetője, akik aztán az egész szegmensre szégyent hoztak, jelentősen aláásva a bizalmat, holott ugyanúgy szó volt szabályozói és felügyeleti hiányosságokról is.

Szintén nem oldja egy rutinosabb befektető szájízét az, hogy novemberben két tőzsdei bevezetés is meghiúsult: a Duna House esetében egy rosszul időzített törvénymódosítás, a Waberer's Holding esetében pedig - piaci információk szerint - kisebb befektetői érdeklődés állt a háttérben.

Szintén általános

probléma, hogy egyáltalán nem jelent nagyobb nívót, reputációt egy magyar cégnek a tőzsdei jelenlét,

hisz egyrészt nem működött (eddig?) jól ez a forrásbevonási modell itthon, alacsony a lakossági és az intézményi jelenlét a magyar tőzsdén (persze itt egymásra visszaható tényezők sora áll), másrészt sok magyar cég egyáltalán nem kívánja magára vállalni a tőzsdei jelenléttel járó nagyobb átláthatóságot, állandó adatszolgáltatási kötelezettséget. Hogy ez miből adódik, arra vélhetően mindenkinek van valamilyen válasza.

Pedig fejlett országokban és működő tőkepiacok esetén igazi büszkeséget jelent, ha egy vállalat részvényeivel a tőzsdén kereskednek, amikor a cég profitnövekedésről tud beszámolni, amikor világgá tudja kürtölni, milyen fejlesztéseket tervez, vagy hogy mennyi osztalékot juttat vissza a befektetőknek. Egyszerűen érdekükben áll, hogy jól menjen a cég, és hogy erről mindenki tudjon, hisz az a részvényárfolyamokban is tükröződni fog, ezáltal pedig mind a menedzsment, mind a részvényes jól jár. Magyarországon pedig mi inkább az általános megközelítés? Minél kevesebb nyereséget igyekeznek kimutatni a cégek, ezáltal is csökkentve az adófizetési kötelezettséget. Nyilván nem érdemes nagy általánosításokba beleszaladni, de egyételmű, hogy itt minden oldalról szükséges egy hosszú távú szemléletmódváltozás.

Milyen cégek jöhetnének szóba?

Nyilván sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen új cégek jöhetnének szóba. Adja magát, hogy az új állami tulajdonnal működő bankokból, az MKB-ból, illetve Budapest Bankból is majd a tőzsdén keresztül szálljon ki az állam, de az eddigi kommunikációkból egyáltalán nem ez derül ki, tudniillik az MKB-t inkább egyéb befektetőknek kívánják értékesíteni, elkerülvén a tőzsdei bevezetést. A Budapest Bank esetében pedig nincs ilyen egyértelmű nyilatkozat. A Szerencsejáték Zrt. nyilván egy igazán jó sztori lehetne, egy stabil osztalékfizető papír, ugyanilyen vállalat lehetne az MVM is. És nyilvánvalóan lehetne még jó pár céget felsorolni, de Nagy Márton elmondása szerint csak olyan esetekben van értelme a tőzsdei bevezetésnek, amire jóval kisebb ráhatása van a gazdaságpolitikának, aminek a működése nem kormányzati működéseken múlik (nyilván egy BKV vagy MÁV nem jöhet így szóba).

Ezen kívül nyilván lennének közepes méretű cégek, amelyekben lehetne potenciál, és akár tőzsdeképesek is lehetnének, kérdés, hogy megvan-e a kellő akarat ezek tulajdonosaiban.

Egyszerűen nincs vesztenivalónk

Nagy Márton előadása során az is elhangzott, hogy gyorsan lehetne apró sikereket elérni a BÉT talpraállításában, hisz elég mélyről kezdenek neki a munkának, ugyanakkor az igazi, átütő sikerekhez kemény munka, és egy jól működő koncepció kell. Nyilván érdekes kérdést vet fel az is, hogy a szabályozói és felügyeleti jogköröket is ellátó MNB gyakorol tulajdonosi és irányítói jogköröket a BÉT-en, és ez egyfajta összeférhetetlenséget szülhet, más kérdés, hogy

igazából nincs más lehetőség, egyszerűen nincs mit veszíteni.

Az osztrák tulajdonosok nagy elképzelésekkel kezdtek bele a munkába, regionális tőzsdeszövetségről álmodva, aztán abból szépen nem lett semmi. Más érdeklődő vagy befektető pedig egyáltalán nincs a porondon, pedig az egyértelmű, hogy tenni kell valamit. 

A BUX-index havi bontású árfolyamgrafikonja 2003 ótaForrás: Investing.com

Az, ami ma zajlik a magyar tőzsdén, egyáltalán nem nevezhető jól működő tőkepiacnak, alternatív befektetési formának. Természetesen az idei évben jól teljesített a tőzsde, de így is óriási lemaradásban van Nyugat-Európához képest, szinte teljes egészében kimaradt az elmúlt 6 év eufórikus tőzsdei meneteléséből, idén pedig nagy léptekkel próbálja ledolgozni a hátrányt (a világ legjobban teljesítő indexei között van a BUX 2015-ben). Van pár nagycég a tőzsdén, és 1-2 jó közepes vállalat, amelyek kiváló osztaléksztorit adnak, de ezenkívül nincs miről beszélni.

Az MNB háttérrel pedig akár olyan támogató, illetve törvényi eszközök is napirendre kerülhetnek, amelyek tényleg löketet adhatnak a tőzsdére lépésnek, illetve a lakossági megtakarításokat is még inkább oda irányítják. Érdemes lesz figyelemmel követni az eseményeket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK