Így könnyebb dolgozni a két ünnep között

2015.12.17. 10:42

A két ünnep között számos munkáltató dönt úgy, hogy a munka-magánélet egészséges egyensúlya érdekében távmunkát engedélyez a dolgozóinak. Így több szempontból hatékonyabb a munkavégzés, a rugalmasság miatt pedig az alkalmazottak is motiváltabbak. A távmunkát érintő háttérszabályok azonban nem minden esetben tisztázottak.

Szinte már vállalati közhelyszámba megy, hogy egy szombati munkanap milyen hatékonysággal tud hozzájárulni egy cég éves árbevételéhez, az mindenesetre biztos, hogy nem ilyen napokon dőlnek meg a produktivitási rekordok. Az év végi időszak ráadásul sok munkavállalóra extra terhet ró, ami az ünnepi és a családi tennivalók sokaságában frusztrálhatja a dolgozókat. A tehetséges munkaerő megtartására és motiválására lehet hatékony ösztönző a távmunka bevezetése, amire valóságos jutalomként tekintenek a munkavállalók.

Az ünnepek között több cég engedélyezi a távunkátForrás: Cultura Creative/Cultura/Henglein and Steets/Henglein And Steets

Mindent közös megállapodással

A távmunka keretében történő munkavégzés mindig megállapodás kérdése, a feleknek közösen kell megegyezniük a feltételekről. Minden, a munkavégzéssel kapcsolatos témát, így például a felelősségi és a költségviselési kérdéseket is a távmunka megkezdése előtt szükséges tisztázni.

"A távmunka bevezetését, különösen az ünnepek előtti és két ünnep közötti időszakban, már most is sok magyar cég szorgalmazza. Ám mivel nincsen egységes, mindenre kiterjedő jogszabályi előírás a távmunkára vonatkozóan, a társaságok feladata, egyben érdeke is, hogy a részletszabályokat a munkaszerződésekben és belső szabályzatokban kidolgozzák” – fűzte hozzá Dr. Papp Anna Katalin.

Mi a távmunka?

Definíciója szerint a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amit számítástechnikai eszközzel végeznek, és melynek eredményeit elektronikusan továbbítják, vagyis számos munkakörre alkalmazható. A távmunka egyik fogalmi ismérve, a rendszeresség azonban rögtön értelmezésbeli problémákat vethet fel. E tekintetben a hazai szabályozás nem ad átfogó magyarázatot, így azt a feleknek érdemes meghatározniuk: ha például a cég lehetőséget biztosít egy adott munkakörben dolgozóknak, hogy heti egy alkalommal a munkahelytől távol végezzék a munkájukat, akkor nagy valószínűséggel alkalmazni lehet és kell a távmunkára vonatkozó rendelkezéseket.

Igenis, a távmunka is munka

Azért, hogy a távmunkát választók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a jelen lévő alkalmazottak, jogszabály rögzíti, hogy ők is ugyanolyan jogokat élveznek, mint a munkáltató telephelyén dolgozók. „Így például egy távmunkásnak ugyanúgy joga van belépni a munkáltató telephelyére, kapcsolatot tartani kollégáival vagy akár igénybe venni a kedvezményes menza szolgáltatásait, mint az irodában ülő munkatársainak” – emelte ki Dr. Papp Anna Katalin, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.

Lehet ellenőrizgetni, de csak egy határig

Mindeközben a munkáltató alapvető igénye és lehetősége, hogy ellenőrizze a munkavégzést, de ezzel a jogával nem élhet vissza; a feleknek előre meg kell határozniuk, hogy milyen terjedelemben és milyen időközönként tekinthet be a felettes a számítógépen tárolt adatokba. A társaságok korlátozhatják, hogy az alkalmazott mire használhatja a számítástechnikai eszközt, ezzel is kontrollálva és megfelelő mederben tartva a munkavégzést. Emellett részletesen megállapodhatnak a felek abban, hogy mire terjed ki a munkáltató utasításadási és ellenőrzési joga, amivel kielégíthető a cégek igénye a munkavállalók felügyeletére vonatkozóan. A Munka Törvénykönyve azt is rögzíti, hogy a munkavállaló a munka eredményét elektronikusan továbbítja a munkáltató felé, arra azonban nem tér ki, hogy az elektronikus továbbításnak milyen gyakorisággal kell megtörténnie, erről a feleknek kell megegyezni.

A távmunkásoknak is figyelni kell a munka és a magánélet egyensúly megtartásáraForrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Ki állja a költségeket?

A távmunkával kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozóan a hazai munkajog nem ad részletes eligazítást, ami nehézséget okoz az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos költségek megítélésénél: kérdésként merülhet fel, hogy a munkáltató miként téríti meg a munkavállalói oldalon felmerülő fűtés-, illetve egyéb közmű-szolgáltatás igénybevételével járó költségeket, és hogyan tudja ezt a munkáltatói költségek között elszámolni. Ezt a kérdéskört elsősorban belső szabályzatban lehet megnyugtatóan és költséghatékony módon lehet rendezni.

Mire vonatkozik ilyenkor a felmondás?

A távmunka felmondása is adhat okot némi félreértésre: ebben az esetben ugyanis nem másról van szó, mint a távmunka visszafordíthatóságáról. Ez jellemzően akkor fordulhat elő, ha a munkaszerződés nem alapvetően távmunka végzésre jött létre, hanem a felek később éltek ezzel a lehetőséggel. A távmunka felmondásának lehetősége tekintetében Munka Törvénykönyve nem tartalmaz előírást, ezért célszerű a feleknek meghatározniuk, a munkavállaló milyen esetekben térhet vissza az eredeti munkavégzési feltételekhez, illetve mi történik akkor, ha a már eleve távmunkára kötött megállapodást az otthonról dolgozó nem akarja tovább fenntartani. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK