Az engedélyeztetés egyszerűsítésével könnyebben és gyorsabban épülhetnek majd a lakóházak, azonban az előzetes kontroll nélkül megépülő házak a szomszédoknak közvetlen károkat is okozhatnak. Az új szabályozás szerint három évig ingyenes az engedélyeztetés, azonban három év felett már fizetni kell a hatósági bizonyítványért, ha pedig tíz év alatt sem fejezik be a ház építését, akkor azt még el is kell bontani.

A jelenlegi szankciórendszer sem tudja kezelni a szabálytalan építmények bontását, mivel a hatóság csak a lehető legritkább esetben hajlandó (és képes) megelőlegezni a bontási költséget” – mondta az Origónak dr. Jámbor Attila építési joggal foglalkozó ügyvéd, egyetemi oktató. Az Építésijog.hu szerkesztője szerint „semmi realitása nincs”, hogy a be nem fejezett épületeket bárki elbontja majd.

A lakásáfa csökkentése mellett az építkezések elhúzódásának megakadályozása érdekében döntött úgy az országgyűlés, hogy a három évnél gyorsabban felépülő, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóházak ingyenesen kapjanak hatósági bizonyítványt, az ingatlanoknak pedig a bejelentéstől számított 10 éven belül el kell készülniük.

Ha nem készül el időben a ház, el kell bontaniFotó: Origo

Valószínűnek tűnik, hogy az egyszerű bejelentések esetén nem kell lefolytatni a településképi véleményezési és bejelentési eljárásokat sem. A szakjogász szerint három évnek bőven elegendőnek kell lennie egy családi ház befejezésére, egy átlagos építkezés ugyanis körülbelül 5-7 hónapig tart.

Drága dolog a késlekedés

Ha a bejelentéstől számolva három éven belül nem végeznek a házzal, akkor a jogszabály szerint „igazgatási szolgáltatási díjat” kell fizetni, ami a negyedik évben 200 ezer forint – ez évente 200 ezer forinttal nő egészen a tizedik évig, amikor is már 1,4 millió forint a fizetendő díj. Tíz év után pedig már bontani kell.

Már nincs szükség használatbavételi engedélyre

2013-ban csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre, a legtöbb esetben már elegendő a használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása – a használatbavételi engedély és a törvény által emlegetett hatósági bizonyítvány ugyanis nem ugyanaz.

Egyszerűsödik az engedélyeztetésForrás: AFP/James Hardy

Jelenleg kétféle lezárása van az építkezésnek, közölte Jámbor Attila. Főszabály szerint egy tudomásulvételi eljárás történik, amelynek igazolására kap az építtető egy hatósági bizonyítványt – ezt hívják a használatbavétel tudomásulvételének –, míg a jelentősebb épületekre kell csak használatbavételi engedélyt kérni.

Nem mindegy, mikor derül ki

A szakértő szerint a lakóházépítés engedélyezésének egyszerűsítése alapvetően támogatandó, mivel az adminisztrációs terhek csökkentése reális és elérhető cél. Jámbor Attila ugyanakkor azt is elmondta, hogy az egyszerűsítés címén nem szabad teljesen megszüntetni az előzetes hatósági kontrollt, mert az építtetőnek sokkal több pénzébe kerül, ha utólag derül ki egy épületről, hogy szabálytalan. Tehát inkább ne kapjon engedélyt egy épületre, minthogy azt le kelljen utólag bontania, vagy építésügyi bírságot kelljen fizetnie.

Az áfacsökkentés csak később mérsékli a lakásárakat
Az áfa 27 százalékról 5 százalékra csökken a jövő évtől, azonban hiába a 17,3 százalékos csökkentés, az árak bizonyosan nem csökkennek majd ennek megfelelő mértékben.

A szakjogász úgy véli, hogy a helyi építési szabályzatok településképpel kapcsolatos előírásainak kiiktatása „nem fogadható el”. Az csak riogatás, hogy mindenki azt épít, amit akar, de az tény, hogy a települések sokkal kisebb beleszólást kapnak abba, hogy milyen lakóházak épülhetnek” – mondta Jámbor Attila. Egy önkormányzat statisztikája szerint tavaly közel 70 tervtanácsi véleményezésre benyújtott kérelemnek csak körülbelül tizede volt 300 négyzetméter feletti lakóház – vagyis a lakóházak 90 százaléka a településképbe illeszkedés vizsgálata nélkül épülhetne meg 2016-ban.

Településkép szempontjából sem mindegy, mi épül a szomszédbanForrás: MTI/Honéczy Barnabás

Amellett, hogy az így épülő házak egy egész közösség, egy egész település közérzetét romboló hatással járhatnak, Jámbor Attila szerint a szabályozás legnagyobb veszélye, hogy az előzetes kontroll nélkül megépülő házak a szomszédoknak közvetlen károkat okoznak, ez pedig perek sokaságát, elégedetlen szomszédok tömegeit eredményezheti.