A Széchenyi Tőkealap ismét milliókat fektetne hazai cégekbe

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Széchenyi Tőkealap négyéves működése során közel 80 hazai kis- és középvállalkozásba fektetett be 11 milliárd forint értékben, és tucatnyi vállalkozásból exitált. A befektetésekből eddig visszafolyó 1 milliárd forintot az alap újabb cégekhez helyezheti ki, így továbbra is keresi az 50-220 millió forint közötti tőkebevonásban gondolkodó, növekedést tervező hazai cégeket, illetve ezek leányvállalatait.

A Széchenyi Tőkealap (SZTA) cégportfóliója igen szerteágazó, az alapkezelőnek több befektetése is van az egészségügyi, a kreatív és design, az IT vagy a fémipari szektorban. Fontos szempont, hogy az alap olyan vállalkozások számára biztosítson tőkét, amelyek a foglalkoztatást is bővíteni képesek innovatív és exportképes termékeik vagy szolgáltatásaik révén.

Minden régióban jelen

A kezelt alap befektethető tőkéje nagyrészt kihelyezte 2015 végéig. Az alapkezelő a befektetések lezárását követően

visszafolyó tőkét 2020 végéig újra kihelyezheti az arra alkalmas vállalkozásokhoz.

Az alap így programja keretében még eredményesebben valósíthatja meg a vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatás bővítési célokat, adott esetben többször is felhasználva a forrásokat. A hét magyarországi régió mindegyikében 2-2 milliárd forint állt az alap rendelkezésére, amelyhez a régióban működő cégek juthattak hozzá, vállalkozásuk kisebbségi tulajdonrészének átengedése mellett.

4 év tapasztalat

A befektetési időtáv jellemzően 3-5 éves, ugyanakkor egy esetleges korábbi exit feltételei szerződéskötéskor tisztázódnak. Az eddigi exitek között az is előfordult, ahol a tőkeforrással olyan mértékű bővülést sikerült elérni, hogy az eredeti tulajdonos számára megteremtődtek a tulajdonrész visszavásárlásának feltételei, és úgy döntött, hogy tulajdonostárs nélkül előbb folytatja tovább a cégépítést. Arra is volt példa, hogy az SZTA befektetését a megnövekedett cégbe egy nagyobb összegű kockázati tőke bevonása váltotta ki. Mint ahogy arra is, hogy a portfólió társaság sehogy sem tudta elérni a kitűzött célokat, így befektetőként az Alap döntött az együttműködés eredetileg felvázolt időtávnál korábbi lezárása mellett, és egyezett meg az alapítókkal részleges megtérülésű kivásárlásban.

Mindemellett az SZTA által kezelt alapba eddig közel 1 milliárd forint tőke került vissza, amely újra kihelyezhető, a kkv-k számára elérhető forrást jelent.