Ezek voltak az év legnagyobb magyar startupos dobásai

Colleagues giving each other high-five

Azt mondják, hogy Budapest lassan régiós startupközponttá válik. Annyi biztos, hogy sikeres exitekből, befektetésekből és közösségi finanszírozás kampányokból sem volt hiány az elmúlt évben. Lássuk, hogy milyen volt az idei év a hazai startupoknak, mit várhatunk jövőre, és kik tették a legnagyobb előrelépést 2015-ben?

Több befektetés és sikeres közösségi finanszírozás volt idén Forrás: PhotoAlto/Eric Audras / Altopress/Eric Audras

A pénzügyi startupok előretörnek

Az egyik legfontosabb tendencia 2015-ben a pénzügyi startupok előretörése volt. Korábban már írtunk arról, hogy gyarapszik a digitális pénzügyi technológiákra épülő startupok, vagyis a fintech (financial technology) startupok száma, amelyek

egyre magabiztosabban veszik fel a versenyt bizonyos banki szolgáltatásokkal.

Iszonyatos mennyiségű kockázati tőke áramlik most ezekbe a startupokba, nemcsak Amerikában, hanem Európában is. A magyar csapatok között is számos siker van, de mivel cégeknek, elsősorban bankoknak fejlesztenek (business-to-business), nem kerülnek reflektorfénybe – véli Forster Orsolya, a Kitchen Budapest üzletfejlesztési menedzsere.

A viselhető technológia még keresi a helyét

A jövő év nagy kérdése, hogy mi lesz a viselhető (wearable) technológia sorsa. Nagy durranásnak hitték a gyártók, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik, a felhasználók nem tudják pontosan, hogy hogyan vagy mire is használják. Nem tudják függetleníteni az okostechnológiát a telefontól, mert megszokták, hogy mindig a zsebükben vagy a táskájukban van. A gyártók most a fogyasztók szűkebb rétegeinél próbálkoznak például okos búvárórával vagy okos vitorlázó órával. Az még tehát

kérdés, hogy milyen formában tud sikeresen piacra lépni ez a technológia.

Forster Orsolya szerint a virtuális valóság azonban nagyon be fog robbanni 2016-ban. Az utóbbi időben annyira megnőtt iránta a kereslet, hogy a gyártók nem tudják kiszolgálni az igényeket. A vásárlók hónapokat várnak egy-egy eszközre. A virtuális valóság már nemcsak a játékélményhez szükséges kiegészítő, hanem egészen hétköznapi rendeltetése is van, például ezzel nézik meg a pihenni vágyók a hotelszobát, mielőtt lefoglalnák a szállást.

Az okostelefon még mindig kényelmesebb, mint egy karóra Forrás: Origo

Megtudtuk, hogy a kudarc nem végleges

A startupközegben a magyar színtéren is nemzetközi trendek uralkodnak. Legnagyobb lehetőség most a hardver és a szoftver találkozásában van, illetve az okosfejlesztések vagyis az Internet of Things (IoT) területén – véli Biás Csongor, a Design Terminál mentorprogramján belül a Techlab vezetője. Biás szerint lehetséges, hogy a kudarchoz való hozzáállásban fordulópont következett be idén. Ebben a Brickflow csapata volt az úttörő, akiknek vállalkozása 200 ezer eurós befektetést kapott 2014 elején, de végül nem lett siker. Idén augusztusban

megszüntették a startupot, de együtt maradt a csapat, és fejlesztő ügynökséggé alakult.

Fontos tanulság volt ebben mindenkinek, hogy a sikertelen startupok később sikerre vihetik: ha erős és összetartó a csapat, egy másik üzleti modellel befuthat.

A finanszírozás a jövő év nagy kérdése

A 2015-ös év még mindig arról szólt, hogy a csapatok többsége anyagi szempontból saját erőből dolgozott – véli Turcsán Tamás startupszakértő. Arra számít, hogy 2016 lehet a nagy áttörés, ha valóban létrejön az ígért 8-10 államilag támogatott inkubátorház, egyenként 5-600 millió forint támogatással.

A Jeremie-alapok most kifutottak, ezért nagy kérdés, hogy milyen támogatási formának lesz központi szerepe.

Biás Csongor is a forrásszerzést tartja a legégetőbb kérdésnek a jövő évvel kapcsolatban. Idén egészen magas volt a tőkebefektetések száma, és ezek nagy része Jeremie-alapok formájában történt, vagyis a tőke 80 százalékát az Európai Unió finanszírozta, és csak 20 százalék saját tőkére volt szükség. „Mivel

Magyarországon az angyalbefektetés műfaja kezdetleges fázisban van,

valóban nem tudni, hogy a jövőben milyen erőforrásból fognak cégeket építeni a magyar csapatok. Úgy gondolom, hogy talán a régiós és a nemzetközi befektetőket fogják megcélozni” – tette hozzá.

Két sikeres exit

A magyar startupszíntér sikerének egyik fokmérője lehet, hogy hány exit történt az elmúlt évben. 2015-ben két cégeladás történt, ami bár a tavalyi négyhez képest visszaesés, az exit mindenképp – az eladási ár mértékétől függetlenül – siker, mert növeli a befektetői bizalmat az ökoszisztémában – állapította meg Biás Csongor. A francia BlaBlaCar, a világ vezető telekocsi közössége, amely 18 országban van jelen, idén márciusban felvásárolta a magyar alapítású telekocsi-közvetítő céget, az AutoHopot.

A kaliforniai központú Hortonworks nagyadat-szolgáltató pedig májusban megvásárolta az adatkezelési alkalmazásokat fejlesztő magyar SequenceIQ-t. Mindkét esetben az volt a befektető célja, hogy a cégben található munkaerőt, valamint annak tudását és tapasztalatát szerezze meg. Erre az angol nyelvben az acquihire szót használják, amely az acquire (felvásárol) és a hire (munkaerőt vesz fel) szavakból áll össze.

Két sikeres exittel zárult a magyar startupközeg idei éve Forrás: Photononstop/Photononstop/Charlie Abad

Úton a világhírnév felé

2015-ben több befektetés történt a magyar startuppiacon, két olyan csapatot emelünk ki, akik a nemzetközi hírnév felé tartanak. Az egyik a RisingStack, amely az Application Performance Management, azaz az internetes szolgáltatások megfigyelése és monitorozása terén robbant be. December elején jelentették be, hogy

az Euroventures százmillió forintos nagyságrendben fektet be a RisingStackbe.

A csapat a megszerzett tőkéből termékeket fejleszt, munkahelyeket teremt Magyarországon, és jövő év elején Londonban nyit irodát.

A tavalyi év egyik nagy befutója volt az online hirdetési csalások kiszűrésére szakosodott startup, az Enbrite.ly, miután megnyerte a Slush nevű startupverseny fődíját. 2015 tavaszán

három befektetőtől összesen 750 ezer euró (225 millió forint) összegű befektetést kapott.

Az angyalbefektetőket tömörítő Enbritely Holding és a finn Evli Bank adták a Slush-fődíjat, és melléjük beszállt az osztrák SpeedInvest kockázatitőke-befektető cég. Június 18-án jelentették be, hogy a startup partnerséget kötött a bécsi Studio Binär üzletfejlesztő céggel azzal a céllal, hogy bővítsék ügyfélkörüket a közép-kelet-európai régióban.

Az év legsikeresebb kalapozása

Közösségi finanszírozásban is voltak magyar sikerek az évben, 2015 legsikeresebb kampányát a kapszulás otthoni sörfőzőgépet fejlesztő csapat, a Brewie tudhatja magáénak:

több mint 700 ezer dollárt gyűjtöttek az Indiegogon.

Pál Marcel, a Brewie egyik alapítója szerint a gyártás előkészítésében tettek nagy előrelépéseket az idei évben, és már a tömeggyártáshoz is egyre közelebb jutnak, amivel kapcsolatban számos neves gyártóval vették fel a kapcsolatot.

Az előrendelések alapján az értékesítés terén is siker várható. Az előértékesítés keretében eddig 430 gépet adtak el, amelyből csak hetet rendeltek Magyarországról. Az alapító úgy látja, hogy az amerikai és a német piacon talál majd vevőkre a szerkezet. A gép ára egyébként nagyjából 600 ezer forint. A tesztgyártást a tervek szerint január végén kezdik, további 2016-os terv két sörhöz kötődő termék fejlesztése, amiről egyelőre nem tudhatunk részleteket.

Az otthoni sörfőzésre fejlesztett Brewie Forrás: Brewie

A közösségi megosztásban is van még új lehetőség

2015 nyarán új közösségi megosztó szolgáltatás indult el Magyarországon a BeeRides jóvoltából. Aki elutazik, beadhatja az autóját, amit aztán kibérelhet bárki, és mire haza jön, amellett, hogy lemosva, kitakarítva kapja vissza a kocsit, még pénzt is keres. Ez a megoldás főleg a repülővel idelátogató, illetve hazaérkező közönségnek jelenthet olcsóbb és kényelmesebb megoldást a reptéri taxi és buszjáratok, illetve drága autókölcsönzők helyett.

A reptéri autómegosztót rögtön a kocsik Airbnbjeként kezdték emlegetni.

A szolgáltatás alapvetően nem új, hiszen hasonló működik 2013 óta San Franciscóban a FlightCar üzemeltetésében, továbbá Franciaországban (TripNDrive) és Hollandiában (parkflyrent) is igénybe vehető ez a lehetőség. Itthon olyan szervezetek támogatják, mint az IBM, a Design Terminál vagy az iEurope Capital amerikai kockázatitőke-befektetési társaság. A BeeRides valójában amolyan hibrid megoldás a közösségi szolgáltatások között, hiszen magánszemélyek eszközeit teszi elérhetővé, a szolgáltatást azonban egy szervező gárda fogja össze és biztosítja.

A Codie biztos léptekkel halad előre

A Codie március 31-én indított közösségi finanszírozási kampányt az Indiegogo-n, ahol a kitűzött 70 ezer dolláros cél helyett majdnem 100 ezer dollárt gyűjtöttek és körülbelül 550 robotra kaptak előrendelést. A nagyközönség ekkor ismerte meg a terméket, hiszen a sajtó azonnal felkapta a magyar fejlesztésű kis robot hírét. „A kampány után visszaültünk a tervezőasztalhoz, hogy beindíthassuk a robot gyártását, és az ígért karácsonyi előtti szállítási időpontot tarthassuk.

November utolsó napjaiban be is indult a sorozatgyártás,

és karácsonyra az első 250 robotot ki is szállították. Jövőre a gyártás felfuttatása és az app további fejlesztése a fő célunk” – osztotta meg velünk a csapat terveit, Fehértavi Alex, a Codie marketingese.

A Codieval gyermekek tanulhatnak meg programozni, miközben csak játszanak Forrás: Codie

Feltörekvő társadalmi vállalkozások

A társadalmi vállalkozások külön kategóriát jelentenek a startupok piacánbelül. Idén két ilyen csapat is jelentős eredményeket ért el. A mozgássérült gyerekeknek játszótéri játékokat fejlesztő MagikMe első fontos lépése az volt idén, hogy egy sikeres közösségi finanszírozási kampánnyal összegyűjtötték a prototípus elkészítéséhez szükséges pénzt. Ezután az Auchantól nyertek támogatást, amelynek köszönhetően négy helyre helyeztek ki játékot. Innentől a sajtó jelentősen felkapta őket, ami nagyban segítette, hogy minél többen megismerjék a kezdeményezésüket. Jövőre a General Electric támogatásával öt vidéki helyszínre helyeznek ki speciális játékokat, hogy sérült és egészséges gyerekek közösen tudjanak játszani. Legújabb sikerük pedig, hogy bekerültek a Design Terminál januárban induló mentorprogramjába.

Harsányi Eszter a MagikMe egyik alapítója szerint azért kapnak ennyi támogatást, mert sérült gyerekeket nevelő szülőként hitelesen lépnek fel a témában, termékeiket saját játszótéri tapasztalataik ihlették.

Mivel társadalmi vállalkozásról van szó, nem a profit, hanem a hatás elérése a cél.

Ettől függetlenül ugyanazokkal a problémákkal találkozunk, mint bármelyik startup, és nagyon tanulságos évet tudunk magunk mögött. A mi célunk egy fenntartható üzlet létrehozása, amely önmagát tartja el, illetve, hogy kezdjünk el beszélni a sérült gyerekek beilleszkedésének problémájáról” – tette hozzá az alapító.

A MagikMe célja elsősorban a hatás, nem pedig a profit Forrás: Facebook/MagikMe

A Route4U idén indult, és meglehetősen sűrű évet zárt a csapat. Elkészítették Budapest belső kerületeinek akadálymentes térképét, illetve a Fővárossal közös kampányban felmérték több mint 3000 hely (éttermek, boltok) akadálymentességét.

Projektjükkel több jelentős startupversenyt megnyertek,

például a HITS-et, az Innovatív Generációt és a DBH Seddstart. „A következő év első hónapjaiban elkészül a felmért területekre az útvonaltervező funkció, és több magyar önkormányzat területével is bővülni fog a térkép. Év végi fejlemény, hogy bekerültünk a Design Terminál CityLab inkubációs programjába, és reméljük, hogy hamarosan befektetésről is beszámolhatunk” – mondta Bodó Péter, a Route4U alapítója az Üzletrésznek.

Akikről még biztosan hallunk 2016-ban

Synetiq: A neuromarketinggel foglalkozó Synetiq már évek óta jelen van a piacon, de 2015 volt az az év, amikor a legtöbbet halhattunk róluk. Egy olyan adatfeldolgozási és elemzési technológiát fejlesztett, amely médiatartalmak által kiváltott érzelmi reakciókat mér: rögzíti, elemzi és számszerűsíti azokat. 2015-ben a Synetiq csapata duplájára nőtt, leányvállalatot indított Londonban, és olyan kiemelkedő ügyfeleket szerzett, mint a BBC, a HBO, az RTL Klub, a Telekom, a Telenor és a Vodafone.

Selfmapping: Huszonötszörös túljelentkezés mellett egyetlen magyar cégként került be a Start-Up Chile vállalkozáskeltető programba. Az egyedi HR-szoftvert, vagyis a cégek személyzeti politikáját segítő programot már olyan nagyvállalatok is használják, mint az Avon vagy a DHL. Kilencmillió forintnak megfelelő pesót jelent a szakmai tanácsadáson túl a Selfmappingnek, hogy bekerült a Start-Up Chile programba. Ezt az összeget a szoftverfejlesztés mellett piaci bevezetésre, marketingre költi a cég.

Aero Glass: A már több versenyen sikeresen bemutatkozó startup, az EU Edge az okosszemüveg-technológiát és a kiterjesztett valóságot ötvözve fejlesztett speciális eszközt pilótáknak. Erre 1,1 millió euró forrást nyert el 2015 tavaszán a Horizont 2020 pályázatán. A szemüveg a pilóta látóterében megjelenített adatokkal jóval biztonságosabbá teszi a repülést, olyan hibákat szűr ki, amelyeket az emberi munkaerő gyakran nem.

Jumpin: A házibuli-megosztó appal bárki bejelentkezhet új társaságok partijába, vagy a saját buliját is megoszthatja, lényegében Tinder-szerű suhintásokkal válogatni a bulik közt. Magyarországon idén ősszel indult és a tervek szerint jövőre Németországban is elindítják. A 16 éves alapítók, Uzoni Dávid és Burián Bálint magabiztosan mozognak a startupperek világában. A Forbes Magazin 30 tehetséges magyar 30 alatt listáján is szerepeltek.