A világpiaci árhoz kötné a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját: a Nemzetgazdasági Minisztérium két javaslatot mutatott be a tervek ismertetésekor, az egyik szerint 40, a másik szerint 50 dollárnál alacsonyabb hordónkénti olajár mellett növekedne az üzemanyagok jövedéki adója, a benziné literenként 5, a gázolajé 10 forinttal. Az adóemeléshez
a negyedév végén kellene a Brent típusú olaj világpiaci árát figyelembe venni.
Ha az árfolyam ismét a meghatározott szint fölé emelkedne, akkor az adóemelés is eltűnne.
Tállai András az NGM parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden egy sajtótájékoztatón azt mondta, 20 milliárd forinttal több adóbevételt remélnek, ha a magasabb adót egy éven keresztül fent lehet tartani. Ezt, mint mondta, útfelújításra, elsősorban alsóbbrendű utak javítására költenék.
Az elmúlt hónapok olajpiaci folyamatai alapján egyáltalán nem mindegy, hogy 40 vagy 50 dollárnál húzzák meg a határt: bár az első negyedévben 34 dollár volt a Brent átlagára, a hordónkénti ár a negyedév vége felé már 44,5 dollár körül mozgott. A negatív csúcsot idén január-februárban döntötte a jegyzés, amikor tartósan 40 dollár alatt volt, sőt, a 30 dollár alatti árfolyam sem volt ritka.
Márciusra viszont ismét emelkedés indult a piacon, és bár áprilisban még előfordultak 40 dollár alatti értékek, a hónap végére 44 dollár körül stabilizálódott az jegyzés. A mostani tendenciák alapján tehát a 40 dollárnál alacsonyabb negyedéves átlag már nem túl valószínű, azonban ha 50 dollárnál húzzák meg a határt, számíthatunk adóemelkedésre és az üzemanyag drágulására.
„Elemzők világszerte az olajárak további emelkedésére számítanak. Az éves átlagár 50 dollár körül lesz” – mondta az Origónak Hegedűs Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Mivel az első negyedévben az átlagár rendkívül alacsony, 30 dollár körül volt, ez azt jelenti, hogy a későbbi hónapokban bőven 50 dollár felett lesz az árfolyam, és
az év végére akár 70-80 dollárra is felmehet.”
Emiatt, mint mondta, nem igazán kell tartani attól, hogy a magasabb jövedéki adó életbe lép, legalábbis akkor, ha 40 vagy 50 dollárnál húzzák meg a határt.
Hegedűs Miklós vállalhatónak nevezte a törvényjavaslatot, mert Európában az üzemanyagokat sújtó adók szinte mindenhol magasabbak, mint Magyarországon, így az 5, illetve 10 forintos változást kevésbé érezhetik az autósok. Ennek ellenére
más európai országokban is szóba került az adóemelés,
egyrészt azért, hogy több adóbevételt hozzon a költségvetés számára, másrészt környezetvédelmi okokból, hogy ne növekedjen túl nagy mértékben a benzinfogyasztás és az ezzel járó környezetszennyezés.
A Mol a közelmúltban nem reagált erőteljesen az olajár változására. Amikor a Brent
30 dollár alá esett, a gázolaj ára 295-296 forintra, a 95-ös benziné 312-313 forintra mérséklődött.
Most, 44 dollár feletti átlagár mellett a benzin ára 336, a gázolajé 327 forint. Egy 5, illetve 10 forintos adóemelés, kiegészülve az árfolyam csökkenésével, a mostanihoz képest valószínűleg kismértékben drágítaná a tankolást.
Mitől függ a hazai üzemanyagár?
A hazai üzemanyagárakat alapvetően a két tényező alakítja: az üzemanyagok nemzetközi áralakulása és a dollár árfolyama (mivel ezen termékek kereskedése jellemzően dollárban folyik a nemzetközi piacokon). A nagykereskedők a nemzetközi piaci folyamatokat (az üzemanyag- és devizapiaci változásokat) időszakonkénti árváltozásokkal követik. (A Mol jellemzően szerdán és pénteken emeli vagy csökkenti az árat.) A benzinkutak pedig ehhez igazítottan változtatják áraikat.Hegedűs Miklós szerint egyéb árakra, más gazdasági ágazatokra sem lenne észrevehető hatása az üzemanyagok jövedéki adójának literenként 5, illetve 10 forintos emelkedése. „Még az olyan üzletágakra sem lenne túl nagy hatással, ahol sok üzemanyag fogy, például a szállítás-logisztika területén, mivel itt sem ez a tétel a legnagyobb kiadás.”
A szakember szerint akár az is elfogadható lépés lenne, ha
nem 40-50 dolláros Brent árfolyamnál, hanem például 70 dollárnál húznák meg a jövedéki adó emelésére vonatkozó határt,
mivel más esetben kérdéses, hogy egyáltalán sor kerülhet-e az emelésre (az olajpiaci folyamatok jelenlegi állása alapján).
Egyéb területeken Hegedűs Miklós nem tartana szerencsésnek további adóemelést, mert szerinte „a magyar piac szereplőinek így is viszonylag magas az adóztatása."