Generációváltás előtt a magyar cégek – kik élik túl a következő éveket?

családi vállalkozás

Az egész világon gondot okoz a családi cégek megfelelő utódlásának lebonyolítása, csak a vállalkozások harmadát tudja tovább vinni a következő generáció – mit szóljunk akkor mi egy olyan országban, ahol több tízezer cégre most először, egy időben szakad rá a cég életének legfontosabb kérdése? Csak az veheti sikerrel az akadályt, aki alaposan felkészül a változásra és képes a megújulásra és a modernizálásra is.

Mekkora szerepe van a családi vállalkozásoknak?

Ha azt mondjuk, "családi vállalkozás", sokan hajlamosak a sarki fagyizóra vagy a családi ház földszintjén berendezett kisközértre gondolni, ahol néha valamelyik családfő, néha pedig a nyári szüneten lévő kedvetlen kamaszgyerek szolgálja ki a betévedő vevőket. Pedig a családi vállalkozások messze nem csak kényszerpályán mozgó rokkantnyugdíjasok mellékkeresetét jelentik:

Európa összes cégének 70, más felmérések szerint közel 80 százaléka tartozik ebbe a körbe, a kontinensen minden második aktív korú ember családi vállalkozásnak dolgozik, van olyan ország, ahol a GDP 70 százalékát termelik meg.

A világ országait persze nem egyformán alakította a történelem, egészen más kulturális és történelmi háttérrel egészen más gazdasági struktúrák jöttek létre. Miközben Japánban, Franciaországban vagy akár Olaszországban nem ritka az ezerévesnél is régebben ugyanazon család által működtetett vállalkozás, Magyarországon a rendszerváltásig nem igazán lehetett némi maszekoláson túlmutató, érdemi családi céget gründolni.

Zwack Péter Forrás: MTI/Beliczay László

A Zwack család persze már az 1800-as évek közepén beindította ma is prosperáló vállalkozását, az ő történetük azonban annyira fordulatos, a cég a történelem annyi viharát élte át, hogy sajnos inkább a szabályt erősítő különleges kivételként tekinthetünk rájuk, és nem egy klasszikus magyar családi vállalkozásos sztoriként.

És akkor egyszer csak ránk szakadt a vállalkozás szabadsága

Itthon ugyanis csak

1988-ban lépett hatályba az a társasági törvény, ami lehetővé tette a valódi, a GMK-kon túlmutató vállalkozások tömeges alapítását

(nem mellesleg Zwack Péter is csak a rendszerváltáskor tudott hazatérni, hogy megkezdje a régi családi vállalat visszavételét az államtól). Lényegesen kevesebb ideje volt tehát a hazai magánszférának, hogy megvethesse lábát az üzleti élet ingoványos talaján.

Azt gondolhatnánk, így nem is jutottunk messzire ezen a téren: ehhez képest

a magyarországi családi vállalkozások száma 1994-re meghétszereződött, ma pedig már az összes cég 80 százaléka családi

ezzel tehát még valamivel a nemzetközi átlag felett is vagyunk. A magyar alkalmazottak 70 százaléka családi cégnek dolgozik, a GDP-nek legalább a felét megtermelve.

Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa Forrás: MTI/Balázs Attila

Nem véletlen, hogy a rendszerváltás idején vetette meg lábát a Bige család, amelyik ma Magyarország legnagyobb, a Forbes összeállítása szerint 127 milliárd forint értékű családi cégbirodalmát, a Nitrogénműveket irányítja. Csányi Sándor a rendszerváltás után az OTP privatizációjakor szerzett komolyabb tulajdonrészt, családi üzlete ma 100 milliárd fölötti értéknél jár, de a harmadik helyezett Felcsuti család vállalkozásának is egy egykori szocialista nagyvállalat, a FÉG az egyik ékköve.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Ez csak a három legnagyobb társaság, de mögöttük még több tízezer olyan cég van, ahol a tulajdonosi körben közeli rokonokat találunk, akik a cég vezetésében is aktívan részt vesznek.

Hány éves ma egy rendszerváltáskori fiatal?

A rendszerváltáskor persze erejük teljében lévő, ambíciókkal teli harmincasok és negyvenesek döntöttek úgy, hogy belevágnak a vállalkozásba. Sokan korábbi kollégáikkal karöltve alapítottak céget, a döntő többség azonban családi összefogással adta össze a tudást és persze a tőkét, ami az elinduláshoz elengedhetetlen volt. Jellemző volt, hogy a férj és a feleség együtt kezdtek a cég vezetésébe, amibe fokozatosan bevonták gyermekeiket is, ha erre volt lehetőségük.

A rendszerváltás óta azonban eltelt közel 30 év – könnyű kiszámolni, hogy

az akkori harmicasok-negyvenesek szépen elérték és át is lépték a nyugdíjkorhatárt.

Amennyire jellemző volt, hogy hirtelen és tömegesen alapítottak céget a magyarok, ugyanúgy egyszerre, tömegesen, hullámszerűen jutnak el az öröklés, utódlás kérdéséhez ezek a családi vállalkozások. Érdemi előzmény nélkül ráadásul egyáltalán nincsenek olyan tapasztalatok, amelyek segíthetnék őket a váltás zökkenőmentes lebonyolításában.

Ami biztos: a felmérések szerint a legjellemzőbb elképzelés körükben az, hogy a jövőben is családon belül maradjon a vállalkozás irányítása.

A családi vállalkozásokra Magyarországon kiemelten jellemző, hogy a vezetés egy (erős) kézben, a családfőében koncentrálódik.

Ez előny, ha gyors döntéseket kell hozni vagy alkalmazkodni a hirtelen megváltozó körülményekhez, de komoly fejtörést okozhat, ha váltani kell a csúcsvezetői pozícióban. Ha a cég túlságosan egyetlen személyhez, az ő karizmájához, nevéhez, kapcsolati hálójához kötődik, és nem történik meg az alkalmas utód kiválasztása, a cég időben megtervezett és pontosan kivitelezett átörökítése, akkor a családi vállalkozás az alapítóval együtt csendben elszenderül – erre a sorsra jut egyébként a nemzetközi felmérések szerint is a családi vállalkozások kétharmada az első generáció távozásakor vagy visszavonulásakor.

Munka a családi szőlészetben Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Nem véletlen egybeesés, hogy nagyjából egyharmadra tehető azon vállalkozások aránya, ahol érdemi, kidolgozott terv van az utódlásra. Ez a terv egyébként csak ritkán számol külső, családon kívüli szakértő bevonásával a vezetésbe.

Tervezzünk, készítsünk fel és haladjunk a korral

Tanulságokat keresni, tapasztalatokat gyűjteni persze nem a süllyesztőben eltűnő kétharmadtól érdemes: azt kell megnézni, a céget sikeresen tovább örökítő egyharmad milyen döntések segítségével vitte tovább vállalatát a legkritikusabb helyzeteken.

Ami biztos:

a megfelelő utód kiválasztása és alapos felkészítése elengedhetetlen

és korántsem garantálható, hogy a legidősebb fiú utód lesz a legalkalmasabb a cég vezetésére, a primogenitúra középkori elve már jócskán túlhaladottá vált a 21. századra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felkészülési folyamat időigényes, fokozatosan kell bevonni a társaság mindennapjaiba a kiszemelt utódot.

Családi vállalkozás dreamstime

A családi cégben kialakult vállalati és vezetési kultúrát pedig a tervezett utódlás mellett érdemes más szempontból is átgondolni: az utódlás sajnos nem mindig egy hosszan tervezett folyamat végén következik be, váratlan események miatt is rákényszerülhet egy cég a vezetőváltásra, akár egy hirtelen haláleset vagy a vezető más okokból kifolyólag alkalmatlanná válása esetén is.

Ha ilyenkor nincs kéznél senki, aki képes tovább vinni az üzletet, a cég meghökkentő gyorsasággal hullhat atomjaira.

Emellett mint minden változásra, így az utódlásra is igaz, hogy ha jól menedzselik, akkor biztosan előre viszi a céget. A megújulás, az innováció képessége, az új trendekhez való alkalmazkodás, az egyre nagyobb teret nyerő információtechnológia megismerése és bevezetése, az IT-megoldások alkalmazása épp annak az új generációnak a sajátja, amely már a családi vállalkozásoknál is az igazgatói iroda küszöbén áll.