Sokkszerű változás előtt áll a magyar cégvilág – a rendszerváltás környékén alapított hazai családi vállalkozások tízezrei gyakorlatilag egy időben érkeznek el működésük egyik legfontosabb és legnehezebb kérdéséhez:
ki vigye tovább a céget?
Az érintett cégek többsége ragaszkodik ahhoz, hogy családon belül maradjon a vállalat irányítása – ez pedig igencsak leszűkíti a lehetséges jelöltek körét. Az alkalmas utód kiválasztása és felkészítése rendkívül nehéz és időigényes feladat, már csak
ezért sem meglepő, hogy jellemzően csak a családi vállalkozások harmada éli meg a második generációt, a döntő többség az alapítóval együtt szenderül jobblétre.
Bár a helyzet akár borúsnak tűnhet, ne felejtsük el: a változás nemcsak nehézséget, hanem – ha jól menedzselik – komoly előrelépési lehetőséget is jelenthet a vállalkozás életében. A küszöbön ott toporog egy rakás új, fiatal, ambiciózus cégvezető, akiknek nem a nulláról kell elkezdeniük a vállalkozást.
Nem egy kockázatos, kétes esélyekkel kecsegtető startupot kell valahogy keresztüljuttatniuk a kezdeti nehézségeken, hanem egy működő, valódi ügyfélkörrel és partnerekkel, beszállítókkal, bejáratott üzleti csatornákkal rendelkező vállalatot kell tovább vinniük.
Az új generáció persze nem arról híres, hogy beérné ennyivel – a verseny ráadásul öldöklőbb, mint valaha. Gombamód szaporodnak a friss cégek, amelyek mind a régi szereplők babérjaira törnek – ráadásul az egyre erősödő globalizációnak köszönhetően nem csak a mi kis jól megszokott (Kárpát-) medencénkben kell versenyezni,
hanem esetenként Kínából vagy épp a Szilícium-völgyből jelentkezik be valaki a tortaszeletünk feléért.
A digitalizáció az élet minden területére betört. Szélessávú internet, GPS, érintőképernyő, okostelefonok, közösségi média, Skype, Youtube – csak néhány azok közül az innovatív eszközök közül, amelyek 2000 előtt még nem voltak az életünk részei, ma viszont már teljesen hétköznapinak számítanak a háztartások és a vállalkozások életében is.
Azok, akik hamarosan átveszik a családi vállalkozások vezetését, már ezekkel a technológiákkal nőttek fel, nem kellett külön megtanulniuk használatukat.
Természetes, hogy a vállalkozás életében is fontos szerepet szánnak ezeknek a technológiáknak.
A PwC az év elején publikált felmérése szerint azonban egyelőre gondot okoz a fiataloknak a digitális innováció fontosságáról meggyőzni szüleiket, a cég jelenlegi vezetőit: a megkérdezett amerikai fiatal vállalkozók 40 százaléka számolt be arról, hogy gondot okoz valamilyen szinten, hogy az új ötleteket keresztülvigyék a jelenlegi vezetésen.
Ez az arány azonban folyamatosan zsugorodik – végül is nem véletlenül vitték sikerre cégüket a jelenlegi vezetők. Lassabban ugyan, de azért előbb-utóbb mindenki belátja, hogy nincs olyan terület, ami kimaradna a digitalizációból, az IT-forradalomból.
Magyarországon sincs ez másképp. Diószegi Ágnes, a Magyar Telekom üzletiszegmens-marketingigazgatója egy friss kutatás eredményeiről számolt be az Origónak: eszerint az alapvető infokommunikációs infrastruktúra kialakítását illetően gyakorlatilag nincs generációs különbség.
A számítógépek, hálózatok, szerverek használatát, a céges honlapot egyformán tartják fontosnak a megkérdezettek, függetlenül attól, hogy melyik korosztályba tartoznak.
A Facebookot, a Linkedint vagy épp az e-maileket is nagyjából ugyanolyan arányban használják munkára.
Az viszont igaz, hogy az új, korszerű infokommunikációs megoldásokat már a fiatalabbak fogadják el jobban
– mondta Diószegi Ágnes. A Skype-ot, a Whatsappot vagy épp a Vibert a vállalkozásban is használni egyértelműen a fiatalabb generáció szokta.
A Telekom kutatása arra is rávilágít: az infokommunikációs megoldások kiválasztását nem a korosztály befolyásolja elsősorban, hanem sokkal inkább az iskolai végzettség és az iparági sajátosságok.
„Amiben jelentősebb eltérést látunk a generációk között, az a magán- és munkacélú eszközhasználat. A fiatal döntéshozók ugyanis sokkal inkább használják munkára, levelezésre az okostelefonjaikat, laptopjaikat, mint az idősebb menedzserek” – tette hozzá Diószegi Ágnes.
A Telekom kutatása egybevág más felmérések eredményeivel: a munka és a magánélet a technikai vívmányoknak köszönhetően sokkal inkább összefolyik a fiatalabb generációnál, sokkal jellemzőbb a rugalmas, mint a kötött munkaidő. Az új generáció kevesebbet megy szabadságra, és ilyenkor is ritka, hogy kikapcsolják okostelefonjaikat, nem olvassák leveleiket, elengedik a céges ügyeket.
Az sem véletlen, hogy a vállalkozások által leginkább keresett megoldások között a mobilinternet, a felhőalapú – azaz bárhonnan egyformán elérhető – levelezés előkelő helyen van, ahogy az ezek kezelésére alkalmas okoseszközök iránt is egyre nő a kereslet.