Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma valószínűleg növeli kissé a gazdaság teljesítményét rövid távon, de
a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen gyorsan tudnak munkát találni
az újonnan érkezett emberek – állapították meg a valutaalap szakértői jelentésükben, amelynek megállapításait Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója ismertette Davosban.
A Világgazdasági Fórum nyitásához időzített jelentésben, amelyben a feladat nehézségét elismerve a bevándorlók gyors munkaerőpiaci integrációját támogató érveket sorakoztatnak fel a szakértők, a valutaalap felszólította az uniós országokat, hogy
a tagállamok hárítsák el a menekültek munkavállalását nehezítő akadályokat,
az olyanokat, mint például a minimálbért szigorúan szabályozó törvények és szabályok.
A kérdés sürgető, mert tavaly több mint egymillió menedékkérő – közel felük szíriai – érkezett Európába, és a bevándorlók áradata nem csillapodott a tél beálltával sem.
Az IMF arra számít, hogy
a menekültválság idén 0,09, jövőre pedig 0,13 százalékponttal emeli meg az EU hazai össztermékét,
azaz a GDP-t, főleg annak köszönhetően, hogy növekedni fognak a menekültek lakhatását és megélhetését biztosító kormányzati kiadások.
A legnagyobb gazdasági hatást abban a három országban (Ausztria, Svédország és Németország) váltja ki, ahol a legtöbb menedékkérelmet nyújtják be. A szakértők számításai szerint Ausztriában jövőre várhatóan 0,5, Svédországban 0,4, Németországban pedig 0,3 százalékpontot tesz hozzá a növekedéshez.
Középtávon azonban a migránshullám gazdasági hatása nagymértékben függ majd attól, hogy milyen gyorsan képesek munkát találni és ennek eredményeként adókat és társadalombiztosítási járulékokat fizetni az újonnan érkezők. A bevándorlók és menekültek munkavállalása kedvező esetben uniós szinten 0,25 százalékponttal növeli a GDP-t 2020-ra, míg Ausztria, Németország és Svédország esetében 0,5 és 1,1 százalékpontot tehet hozzá a növekedés mértékéhez.
Mindazonáltal van egy jelentős gazdasági kockázat, mégpedig az, hogy ha az újonnan érkezők közül kevesen találnak munkát. A bevándorlók és menekültek munkaerőpiaci integrálásának kudarca a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez és az államadósság növekedéséhez vezethet az elemzők szerint, akik
kevés bizonyítékot találtak arra, hogy a menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől,
vagy megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket.
Az Európa országaiba és az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott hatása volt a nagyszámú migráns beáramlásának.
