Az olajban gazdag Venezuela gazdasága ebben az évben mintegy 3,3 százalékkal zsugorodhat, ahogy az olaj árfolyama halálos spirálba került. Venezuela lehet ráadásul
az idei év legnagyobb vesztese,
derül ki a Bloomberg által október és december között megkérdezett közgazdászok véleményéből, akik 93 országra adták ki az előrejelzéseiket.
A bóvli kategóriában szenvedő Brazília, a kemény adósságtehertől sújtott Görögország, valamint a nyersanyagválságban szintén érintett Oroszország is kemény évvel nézhet szembe. Ezen államokban az éves növekedés mínusz 2,5, mínusz 1,8, illetve mínusz 0,5 százalékos lehet.
Van egy olyan csoport, melybe egyetlen állam sem kíván tartozni. Ez azon gazdaságok klubja, melyeknek
legalább 50 százalékos esélyt adtak a két negyedéven át tartó recesszióra.
Itt a már említett Brazília (75 százalék) és Oroszország (65 százalék) mellett olyan államok szerepelnek, mint például Argentína (60 százalék), Tajvan (55 százalék) vagy Ukrajna (60 százalék).
Ez utóbbi két ország azért is érdekes, mert Tajvan esetében az egész évre 2,0, Ukrajnára nézve pedig 1,4 százalékos növekedési prognózis.
Tajvan gazdasága a kínai import zsugorodása miatt hatalmasat bukott tavaly. Míg 2015 első negyedévében 4 százalékkal bővült a GDP, addig a harmadikban már 0,6 százalékkal szűkült.
Ukrajna pedig – az elmúlt év egyik legrosszabbjaként –továbbra is komoly kockázatoknak van kitéve.
Ebben a régióban kiemelkedő Venezuela, ahol az alapvető javak (mint a gyógyszer) hiánya, illetve az ország exportjának 95 százalékát adó olaj árának összeomlása a harmadik egymást követő évben vezethet a GDP zsugorodásához. A jelenlegi kilátások szerint az sem tudja megfordítani a romló teljesítményt, hogy tavaly 16 év után először szerzett többséget az ellenzék a kongresszusban, amit
a befektetők örömmel fogadtak.
A helyzet ráadásul Dél-Amerikában nagy részén nyugtalanító. Brazília 2016-os GDP-előrejelzése és az idei szakadás a legmélyebb recessziót jelenti egészen 1901 óta. Szintén nem javít a kilátásokon, hogy a két vezető hitelminősítő már bóvli kategóriába minősítette le az ország szuverén adósságát.
Izgalmas lesz a helyzet Argentínában is, ahol az új elnök, Mauricio Macri igyekszik új irányba terelni az ország gazdaságát, és meggátolni a GDP idei csökkenését. A múlt hónapban beiktatott vezető már meg is kezdte a változtatásokat, melyek a gazdaság növekedését és a költségvetési hiány visszaszorítását célozzák.
Észak-Amerikában egyébként szebb a kép.
Az Egyesült Államok gazdasága
2,5 százalékkal (15 százalékos recessziós esély mellett), míg Kanada 1,8 százalékkal emelkedhet.
Noha Görögország a válság következtében végül nem hagyta el az eurózónát, és sikerült feltőkésítenie a szenvedő bankszektorát, a 2016-os év még mindig tele lesz kihívással a dél-európai ország számára. A gazdaság ugyanis várhatóan 1,8 százalékkal csökken majd idén, ami jelentősen megnehezíti a több százmilliárd dollár értékű adósság törlesztését. Miközben pedig egy komolyabb adósságenyhítés továbbra sem megfogható, az sem könnyíti meg Görögország helyzetét, hogy menekültek tömegei érkeznek a határaihoz, elsősorban Szíriából.
Oroszország is negatív tartományban maradhat ebben az évben, miután a tavaly az első kilenc hónapban mintegy 3,6 százalékkal zsugorodott a gazdasága. Az USA és az Európai Unió által kivetett szankciók és az alacsony olajár egyaránt sújtja az orosz gazdaságot – főként mivel az olaj adja a kormány költségvetési bevételeinek 40 százalékát. Mindez együtt
a leghosszabb recesszióhoz vezethet az elmúlt több mint két évtizedben.
Szintén a legrosszabbul teljesítők 10-es listáján szerepel Finnország és Svájc. Az első leginkább az Oroszországgal való szoros földrajzi és gazdasági kapcsolat miatt szenved, míg utóbbi még mindig nem heverte ki a svájci jegybank azon döntését, mellyel elengedte a frank árfolyamát. Ennek ugyanis negatívan hatott az exportra és a turizmusra egyaránt.
Az eurózóna az USA-hoz hasonló 15 százalékos recessziós esély mellett 1,7 százalékkal bővülhet.
Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, mivel
2,4 százalékos növekedést várnak
hazánktól az elemzők 2016-ra. Ezzel együtt viszont nulla százalékra teszik a recesszió esélyét. A magyar gazdaság számára kiemelten fontos Németország idén 1,8 százalékkal bővülhet.
Velünk párhuzamosan a környező országokban igen színes a kép. Románia például éves szinten 3,8 százalékkal, Lengyelország 3,5 százalékkal, Szlovákia 3,3 százalékkal, Csehország 2,7 százalékkal Szerbia 1,6 százalékkal, Ausztria pedig 1,5 százalékkal növekedhet.
Az ázsiai kontinens azért különösen izgalmas, mert nagyrészt
innen jöhetnek idén a legmagasabb növekedési számok.
A lista abszolút éllovasa például India, ahol 7,4 százalékos bővülésre számítanak a megkérdezett közgazdászok. A második helyre Vietnám és Banglades futott be egyenként 6,6 százalékkal, míg a harmadik Kína 6,5 százalékkal.
A nagyok között Japán lóg ki erősen a sorból. A deflációtól sújtott szigetország gazdasága 1 százalékkal növekedhet idén, lemaradva ezzel számos szomszédja mögött. Az ország vezetése mindazonáltal
rekord költségvetést nyújtott be
nemrégiben a következő pénzügyi évre vonatkozóan, abban bízva, hogy a fiskális stimulus, illetve a munkaerő-piaci reform felpörgeti majd a növekedést.