A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a becslések szerint a hazai GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz.
A tapasztalatok azt mutatják, a családi vállalkozások stabilabbak, teljesítményüket tekintve az átlag felett járnak, és hosszabb ideig képesek megtartani a munkaerőt, mint más vállalkozások.
A családi tulajdonban álló cégeknek azonban éppen a családtagok és az ebből adódó tulajdoni és vezetési leosztás jelentheti a legnagyobb kihívást. Az utódlásban következő nemzedékek pedig egyre több tulajdonost hoznak a vállalkozásba, így annak érdekében, hogy a cég ne dőljön bele a döntésképtelenségbe, meg kell találni a konszenzust a családtagok között.
A 2009-ben alapított Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) egyebek mellett az utódlás kérdéseiben segíti a hazai családi kézben működő vállalkozásokat. A cégstruktúra minden cégnél egyéni, ám külföldről számos hasznos és tanulságos gyakorlatot ismerhetnek meg a vezetők. A nemzetközi statisztikák igen beszédesek:
háromból két esetben a cég teljes csődjéhez vezet az irányítás nem kellő körültekintéssel lebonyolított átadása
– fogalmaz Boross Dávid, a FBN-H sajtófelelőse.
A szakember szerint az első, amelyet javasolni szoktak a fejlődő családi vállalkozásoknak, hogy válasszák szét a vagyonhoz és a cég üzletmenetéhez kapcsolódó döntéseket. Ha szükséges, akár két külön céget is létrehozhatnak, amelynek egy ugyan a tulajdonosa, de a döntéshozásban nem keveredik össze a családi vagyon és a vállalkozás által termelt nyereség.
Az utódlás kérdése pedig szinte minden cégnél egyéni; a családtagok eltérő képességekkel, ambíciókkal rendelkeznek, mindenki más területen erős.
"Nyugat-Európában működik olyan cég, amelyben úgy adja át a stafétabotot az előző nemzedék a másiknak, hogy egy örökös viheti tovább csak a céget, de ki kell vásárolnia a többieket. Akad olyan családi – több országban is leányvállalatokkal rendelkező – vállalat is, amelynél a generációk szintjén mindenki egyformán lesz tulajdonosa a cégnek. Ezt a hagyományt viszik végig már több nemzedéken keresztül" – emeli ki Boross Dávid.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy
ha minden családtag felelős tulajdonossá válik, sokkal rugalmasabbá válik a cég vezetése, és alkalmazkodóbb lesz maga a vállalkozás.
Ahogy a külföldi példák is mutatják, járható út, hogy a vállalkozást mindig a legrátermettebb örökös vezesse, és a többi támogassa, és saját egyedi hozzájárulásukkal gazdagítsák a vállalkozást.
A saját vállalkozást vezető igazán motivált arra, hogy lépésről lépésre sikerre vigye a cégét, nem beszélve arról, hogy a családtagok kívülről-belülről ismerik a vállalkozást.
Ahol egy személyben egy vezető dönt, a cég rugalmasan tud ugyan reagálni a változásokra, de ez a szerkezet nagyon nagy kockázatot hordoz magában: ha a vezető megbetegszik, vagy döntésképtelenné válik, az egész üzlet meginog.
Mindemellett bizonyos cégméret felett a működés elképzelhetetlen vállalati, vezetői struktúra nélkül. „A családi vállalkozásnál minden további nélkül alkalmazható az operatív feladatok olyan mértékű megosztása, amely más cégeknél elképzelhetetlen, s amely a hatékonyság, eredményesség növekedéséhez is vezethet" – teszi hozzá Boross Dávid.