A kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek jelentős része előbb magánemberként használ modern infokommunikációs megoldásokat, és csak később alkalmazza azokat az üzleti működés során is – állapította meg az a felmérés, amelyet a BellResearch és a Magyar Telekom közösen készített. Ez annak ellenére van így, hogy a magyar kkv-k többsége tisztában van azzal, hogy
az informatikai fejlesztések üzletfejlesztési és költséghatékonysági szempontból is segíthetik a vállalkozás működését.
Érettek tehát abból a szempontból, mit lehetne használni, más kérdés, hogy mennyit használnak valójában az infokommunikációs megoldásokból otthon, vagy a vállalkozásukban.
A magáncélú és a cégszerű használat közötti eltéréseket jól mutatja, hogy közel másfélszer annyi kkv-vezető használ okostelefont vagy tabletet otthon a levelezéséhez, mint a munkahelyén. Az e-mailt, mint kommunikációs formát pedig magánemberként szinte minden, felsőfokú végzettségű cégvezető alkalmazza mindennapi élete során, ám a vállalkozásánál még nem feltétlenül van így.
A felmérés szerint viszont sokat számít az is, hogy a cégvezető milyen képzettséggel rendelkezik:
minél magasabb ugyanis az adott vezető iskolai végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége a fejlett infokommunikációs eszközök használatának
– magán- és vállalati célra egyaránt. Szintén komoly eltéréseket mutatott a felmérés a vállalkozások földrajzi elhelyezkedése alapján –
minél fejlettebb egy régió, annál intenzívebben használják a modern megoldásokat a cégek -,
ugyanakkor az életkornak már jóval kevesebb a szerepe a digitalizációhoz való viszonyban.
A modern infokommunikációs eszközök otthoni és vállalati használata alapján egyértelmű különbségeket mutatott ki a kutatás az előbbiek javára: dokumentumkezelő alkalmazásokat például a felsőfokú végzettséggel rendelkező kkv-vezetők 73 százaléka használ a munkája során, miközben magánemberként már jóval magasabb, 81 százalékos a mért arány.
Hasonló a helyzet az okostelefon, vagy tablet segítségével folytatott levelezésnél, ahol 44, illetve 61 százalékos az arány az egyetemet vagy főiskolát végzett vezetőknél. Érdekes emellett, hogy miközben az e-mail-t, mint a kommunikáció eszközét személyes célra a felsőfokú végzettségű cégvezetők szinte mindegyike – 97 százaléka – használja, addig a vállalati vonalon már csak 83 százalék ez az arány.
A modern infokommunikációs eszközök elterjedtségében viszont még látványosabbak az eltérések a felmérés eredményei alapján, ha az iskolai végzettség a vizsgálati szempont. A dokumentumkezelő alkalmazásokat például
Regionális szempontból szintén komoly eltéréseket térképezett fel a felmérés. A dokumentumkezelő alkalmazásokat például – a többnyire legjobb eredményeket mutató - észak-nyugati országrészben a vállalkozások vezetőinek 73, illetve 81 százaléka használja vállalati, illetve magáncélra, miközben a dél-nyugati régióban csak 49, illetve 58 százalékos penetrációt regisztráltak.
Figyelemre méltó viszont, hogy a digitalizáció folyamatát az egyes korosztályok szerint vizsgálva jóval kisebbek az eltérések, mint regionális szinten vagy az iskolai végzettség alapján. Jellemzően
néhány százalékpontos az eltérés a legfiatalabb és legidősebb korosztály eredményei között:
így például a munkahelyi e-mail használatban 67 és 73 százalék között szóródnak az eredmények, és a magáncélú alkalmazásnál is 6 százalékpontnyi a szórás (86, illetve 92 százalékos eredmény mellett).