Vadászni kell már a jó hozamokra

tőzsde árfolyam összeomlás befektetés részvény hangulat
NEW YORK - OCTOBER 13: Traders work on the floor of the New York Stock Exchange moments after the opening bell October 13, 2008 in New York City. Following a rise in global markets, the Dow was up over 400 points in morning trading. Spencer Platt/Getty Images/AFP
Vágólapra másolva!
Alig lehet már szép pénzeket keresni az amerikai részvény- és kötvénypiacokon, noha a kamatszintek történelmi mélypontok közelében tanyáznak. A befektetők nagyjából 4 és 9 százalék közötti hozamokkal számolhatnak éves szinten, ami azért nem is olyan rossz az alacsony inflációs környezetben, és egy olyan időszakban, amikor a bankbetétek szinte ráfizetéssel járnak. Van azonban egy viszontagságos terep, ahol lehet még komolyabb nyereséget kaszálni.
Vágólapra másolva!

Az idei év nagy kérdése lesz, hogy az állampapírok és a hozamorientált szektorok a részvénypiacon vajon képesek lesznek-e jól teljesíteni az USA-ban, ahogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezdte a kamatemelést – hangsúlyozza a Barron’s év eleji elemzése. Jóllehet a Fed ellenszelet jelenthet, mégis a várakozások szerint csupán 1 százalékig kúszhat fel az alapkamat az év végéig, és ennek egy részét a piac ráadásul már be is árazta.

Bár a tavalyi év elég gyenge volt a hozamok terén, köszönhetően az energia- és árupiaci szektorok összeomlásának, a magas hozamú „bóvli kötvények” mégis elég szépen teljesítettek. Ezen a területen ugyanis

9 százalékos hozamot lehetett elérni

az USA-ban, ami elég jó, ha azt nézzük, hogy az ország részvényei és kamatai alig mozdultak el, és az USA gazdasága mindössze 2 százalékkal bővült – mondja Andrew Susser, a MainStay High-Yield Corporate Bond alap menedzsere.

Komolyan kell számolgatni a hozamokért Forrás: 123rf.com

Túlzott félelmek

Ráadásul Susser kiemeli, hogy

az eszközosztály törékenységével kapcsolatos félelmek némileg túlzottak,

mivel a bóvli kötvények egy tekintélyes részét olyan hosszú távú befektetők tartják, mint a nyugdíjalapok vagy a biztosítási társaságok. Korábban egyébként olyan guruk is megfogalmazták aggodalmaikat, mint Carl Icahn, és komoly vesszőfutásokon is keresztülmentek a papírok.

Miközben az elemző az idei évre kétszámjegyű hozamot vár ezen a területen, arra hívja fel a figyelmet, hogy f

olyamatosan fennáll a kockázat a vállalatok bedőlése.

Mindazonáltal számos energia- és nyersanyagvállalat esetében már beépült a fokozott kockázati prémium az árba, ami jelentős nyereséget eredményezhet, amennyiben a nyersanyagok idén fellendülésnek indulnak.

Hozamok és osztalékok

Ezzel párhuzamosan az amerikai részvénypiac egyes magas osztalékkal bíró szereplői is tudnak 3 százalékos, vagy azon felül álló hozammal kecsegtetni, de ehhez az olyan nem túl népszerű ágazatokba kell merészkedni, mint

az autóipar, a kiskereskedelem vagy a feldolgozóipar.

Az elemzés példaként említi a General Motors vagy a Ford Motort, melyek 4 százalék feletti hozam mellett kényelmesen ki tudják gazdálkodni az osztalékot a nyereségeikből. A kiskereskedelem hagyományos szereplői is képesek versenyképes hozamokat generálni. A Macy’s-nél ez 4 százalék, de a Gap is 3, a GameStop 5, a Barnes & Noble pedig 7 százalékos hozammal áll a listán, miközben ezen vállalatok szintén fedezni tudják az osztalékaikat a profitjaikból.

Lehetnek még jó sztorik a homályban Forrás: AFP/Spencer Platt

Egyéb izgalmak

A kötvényeknél nehéz igazán lelkesedni az amerikai terepen. A hozamok ugyanis a 2 éves papíroknál 1 százaléktól a 30 éves 3 százalékig terjednek, vagyis nem ezen a területen érdemes a nagy profitokra vadászni. Az elemzés azt hangsúlyozza, hogy éppen ezért az állampapírok leginkább

jó fedezetként működhetnek a részvények mellett egy medvepiaci környezetben.

Külön érdekességet jelentenek továbbá az ingatlanpiachoz kötött értékpapírok (REIT). Ezeknél ugyanis alig volt mozgás tavaly, de a Citigroup elemzője szerint 2016-ban 5 és 10 százalék között lehet a teljes éves hozam. A várakozás szerint ugyanis ezen eszközök igencsak profitálhatnak a szilárd működési fundamentumokból, az erőteljes szabad cash flow növekedésből, a jó osztalékhozamokból és a lefedettségből, miközben jelentős mennyiségű magántőke áramlik az ingatlanszektorba.