Az eurójegybank az idővel és a világgal is harcol

European Central Bank President Mario Draghi attends an exchange of view in front of the European Parliament economic and monetary affairs committee at the European Parliament in Brussels, on September 23, 2015. AFP PHOTO/Emmanuel Dunand / AFP / EMMANUEL DUNAND

A jelenlegi gazdasági és piaci környezetben nem lesz könnyű dolga az Európai Központi Banknak a heti kamatdöntő ülésén. A csütörtöki találkozón ugyanis felmerülhet a kérdés, jelezzenek-e további élénkítéseket, miközben az infláció alig emelkedik, az ipari termelés gyenge, a növekedés pedig lassú.

Lesz mire figyelniük a piacoknak az EKB csütörtöki döntéséhez kapcsolódóan, mivel a decemberi kamatdöntő ülés óta megváltozott a makrogazdasági környezet, és nem az eurózónára nézve nem éppen kedvező irányba. Ráadásul nem kizárt, hogy akár további gazdasági stimulussal élhet az Európai Központi Bank (EKB) a jövőben, ahogy erre a decemberi ülés múlt hét csütörtökön megjelent jegyzőkönyve is utal. A dokumentumból ugyanis az is kiderült, hogy a kormányzótanács

nyitva hagyta a jelenlegi intézkedések újraértékelését.

Harc a káosszal

Decemberben kiábrándítóan hatott a piacok számára, hogy az EKB nem szélesítette ki az eszközvásárlási programját, mindössze kitolta annak idejét minimum 2017 márciusáig, valamint enyhén csökkentette a betéti rátát. Ezt követően eladási hullám indult el az európai tőzsdéken, mivel az EKB

nem tudott megfelelni a befektetők által felállított erős várakozásoknak,

és a jegybank iránymutató előrejelzésének hitelessége némileg megcsappant – írja a CNBC.

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban Forrás: Lex Van Lieshout ANP

Mindazonáltal december óta sok minden történt. Egyrészt az olaj árfolyama a héten 30 dollár alá csúszott, aminek következtében egyre nehezebb lesz közelíteni az EKB inflációs célkitűzéséhez. Másrészt fokozódtak, és úgy tűnik, állandósulnak, az aggodalmak a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatban is, ahogy azt az év eleje óta mutatkozó piaci turbulenciák is jelzik.

Ráadásul

Európán belül sem túlságosan szép a helyzet.

Az euróövezet ipari termelése ugyanis élesen, 0,7 százalékkal zsugorodott novemberben, részben éppen az energiatermelés viszontagságai miatt. Ez pedig rányomhatja a bélyegét az eurózóna tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedésére is.

Türelem és kivárás

A romló makrokörnyezet ellenére azonban az elemzők úgy vélik, hogy az EKB most még nem fog változtatni a politikáján. A JP Morgan elemzője, Greg Fuzesi még a jegyzőkönyv megjelenése előtt úgy nyilatkozott, hogy bár most nem várnak lépést az EKB-tól, az látszik, hogy a központi bank előrejelzése óta a maginflációval kapcsolatos adatok továbbra is kiábrándítóak, még akkor is, ha ezek részben az időjárással függnek össze.

Ezzel együtt

az EKB talán az időre is rájátszik,

amennyiben nem akar hirtelen lépni – teszi hozzá az elemző. Ezzel függ össze, hogy az elemző azt olvasta ki Peter Praet, az EKB igazgatótanácsának szavaiból, hogy a jegybank részéről mutatkozik némi elfogadás az inflációs cél lassabb elérésével kapcsolatban, ami elsősorban a nyersanyagpiacnak tudható be. Egy ilyen helyzetben pedig – hangsúlyozta Fuzesi – még bonyolultabb lesz meghatározni a további lépések megfelelő időzítését.