Eurómilliárdok jönnek, működik Juncker csodafegyvere

Belgium: European Parliament in Brussels as seen from Rue Wiertz. Photo from 15. May 2015.

2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak, az EFSI-nek, amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket. Magyarország eddig 2,4 millió euró hitelhez jutott a K&H Bank közvetítésével. Ez a várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt generálhat 1500 magyar kkv és startup számára – írja a Bruxinfo.

„Az emberek azt jósolták, hogy a terv nem fog működni, és a kormányok nem fogják szeretni, a magánszektor pedig nem fog hinni benne. Ehhez képest már az első három hónapban 50 milliárd eurót sikerült mozgósítani 22 tagállamban.

Eddig már 81 ezer kis- és közepes méretű vállalkozás húzott hasznot a tervből"

– idézte a Burxinfo Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, aki pénteken sajtótájékoztatón beszélt a programról.

Juncker-terv

A Juncker-terv célja, hogy a magánberuházások ösztönzésével lendületet adjon az európai gazdaságnak. A program keretében három év alatt (2015-2017) legalább 315 milliárd euró értékű beruházást kívánnak generálni. A beruházási tervre 2014 novemberében tett javaslatot az Európai Bizottság. A jogalkotás az Európai Stratégiai Befektetési Alapról (EFSI) szóló rendelet létrehozásáról 2015 júliusában ért véget. Szeptemberben kezdődött meg a hároméves terv végrehajtása. A gazdaságélénkítési programba az EFSI-n keresztül eddig 22 tagállam kapcsolódott be. Lettország, Litvánia, Románia, Görögország, Ciprus és Málta az eddigi hiányzók.

Eddigi megállapodások

Az EFSI keretében az Európai Beruházási Bank (EIB)

42 infrastruktúrafejlesztési és innovációs projekt finanszírozását hagyta jóvá 5,7 milliárd euró értékben eddig.

Ez a becslések szerint 25 milliárd eurónyi magánberuházást mozgósíthat a kezdeményezett 15 uniós tagállamban, amelyek között nincs Magyarország - írja a portál a testület időközi jelentésére hivatkozva.

Az Európai Beruházási Alap (EIF) 2015 végéig 84 megállapodást írt alá az EFSI égisze alatt közvetítő szerepet vállaló bankokkal kis- és közepes méretű vállalkozások projektjeinek finanszírozásáról. Közpénzből - az EIF hozzájárulása - 1,8 milliárd eurót fektettek be eddig, ami várakozások szerint ugyancsak 25 milliárd eurónyi beruházást fog generálni, és

több mint 81 ezer kkv és startup profitálhat belőle.

2,4 millió euró hitel magyar vállalkozásoknak

A kkv-k finanszírozásában eddig 17 tagállam volt érintett, köztük egy finanszírozási projekt révén Magyarország is. Az EIF és a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H Bank) 2015. decemberben írt alá megállapodást, amelynek keretében az EIF összesen 2,4 millió eurónyi hitelt nyújt a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. Becslések szerint

a 2,4 milliós kezdeti befektetésből 135 millió eurót mobilizálhatnak nagyjából 1500 magyar kkv és startup számára.

Két pilléren

Az EFSI-nek két pillére van: az elsőből nagyobb kockázati mutatójú infrastruktúrafejlesztési és innovációs programokat finanszíroznak, míg a második kisebből a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését finanszíroznák.

Az Európai Bizottság brüsszeli székháza Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Kalker

Az első, infrastrukturális pilléren belül nyújtott hitelek legnagyobb részét, 17 százalékát energetikai és klímacélokra fordították. A hitelek 8 százaléka jutott eddig a közlekedésre, 5 százaléka kutatásra és fejlesztésre, a többi rész kkv-kba való beruházásokra, az ICT-területre, egészségügyi infrastruktúra modernizálására és környezetvédelemre, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására jutott - összegezte az Bruxinfo.

Az EFSI a Bruxinfo összeállítása szerint többek között olyan projektekbe szállt be hitellel, mint

• tengeri szélenergiapark megépítése Belgiumban;
• infrastrukturális projekteket finanszírozó pénzügyi alap létrehozása Koppenhágában;
• biotejtermékeket előállító üzem Finnországban;
• a Midland városi kórház korszerűsítése Nagy-Britanniában, lakóépületek energiahatékonyságának javítása Franciaországban;
• kkv-k kölcsönökkel való segítése Hollandiában és a spanyol gázszállítási és gázelosztó rendszer fejlesztése.

A Juncker-terv végrehajtásának következő fontos állomásaként 2016. februárban üzemképessé válik az európai beruházási projekt honlapja. A portál átfogó képet ad majd a beruházók számára az elérhető projektekről és azok legfontosabb paramétereiről. A projekt beazonosítására, kifejlesztésére és finanszírozásának megszervezésére hozták létre még 2015 szeptemberében az európai beruházási tanácsadási platformot (EIAH) - írja a Bruxinfo.