Az MLSZ jövőre bevezetné a téli focit

A focikapitány szerint rövidíteni kellene a több hónapos téli szüneten, azonban ehhez nincs elég olyan pálya, ahol nagy hidegben is lehetne játszani. Javában dübörög viszont a Nemzeti Stadionfejlesztési Program, így hamarosan jöhetnek a decemberi NB I-es bajnokik.

„Jelenleg a magyarországi pályák és stadionok – kevés kivételtől eltekintve – nem alkalmasak arra, hogy a téli időszakban is használják őket” – mondta az Origónak Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szóvivője.

Pedig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck szerint

a csapatok decemberben kicsit még ráhúzhatnának,

és a tavaszi újrakezdéssel sem kellene február közepéig várni. Jelenleg azonban a 12 csapatos NB I-es mezőnyből csak a Ferencvárosnak, a Debrecennek és a Puskás Akadémiának van olyan pályája, ahol akár karácsonykor is lehetne bajnokit játszani.

„A szövetségben már szóba került a menetrend átszabása, szervezés kérdése az egész, de ehhez az is kell, hogy valamennyi stadionban fűthető legyen a pálya” – mondta a Nemzeti Sportnak adott interjújában a szövetségi kapitány.

A szövetségi kapitány decemberben még nézne NB I-es meccseket Forrás: MTI/Illyés Tibor

Bernd Storck ötlete a legtöbb NB I-es klubnak

több százmillió forintjába kerülne,

de az anyagiak miatt mégsem kell aggódniuk, hiszen van egy Nemzeti Stadionfejlesztési Programunk, de emellett vannak még más létesítményfejlesztési programok is, amelyek révén egyre több pálya újulhat meg.

Mennyibe kerül egy fűtött pálya?

Pontos specifikációk nélkül egy Magyarországon is tevékenykedő kivitelezőcég még csak bő becslésbe se mert belemenni a megkeresésünkre. Szerencsére több angol forrás is található, így nagyjából „be lehet árazni”, hogy mennyiért is téliesíthetőek a futballpályák.

Az „under soil heating” (talajfűtés) telepítése körülbelül 350-800 ezer fontba (150–330 millió forint) kerül, és

csak a működtetése napi 1000–3500 fontot (415 ezer–1,45 millió forint) kóstál.

A Ferencváros 2014-ben átadott stadionjában fűthető a játéktér Fotó: Bielik István - Origo

Egy fűtött pálya ára mindig a helyi viszonyoktól függ, és ezek játékterenként változnak – az árat befolyásolja a talaj minősége, hogy mennyi földmunkára van szükség, mekkora a pálya, illetve, hogy elektromos vagy folyadékos fűtési megoldással dolgoznak, mondta Sipos Jenő.

Ha nem olvad el, akkor baj van Forrás: AFP

A szóvivő külön hangsúlyozta, hogy a fűtött pályáknál nem arra kell gondolni, hogy 8-10 Celsius-fokra fűtik a játékteret – csak annyira, hogy a hó és a jég elolvadjon rajta, és lehessen játszani.

A cél az, hogy rövidüljön a téli szünet,

de ehhez először a feltételeket kell megteremteni. A szóvivő szerint reálisan a 2017–18-as szezonra célozható meg az, hogy rövidebb legyen a téli szünet.

„Ez egy többéves folyamat” – mondta Sipos Jenő. Több stadiont nem lehet egy időben átépíteni vagy korszerűsíteni, mert akkor nem lenne hol játszani – az építkezéseket össze kell hangolni. Például most épül az MTK stadionja: amíg az új Hidegkuti Nándor Stadionnal nem végeznek, addig az MTK a Vasas otthonában, az Illovszky Rudolf Stadionban játssza a hazai meccseit.

A debreceni Nagyerdei Stadionban is elolvad a hó, ha akarják Forrás: MTI/Oláh Tibor

A stadionfejlesztések révén azonban nem csak a játékterekhez nyúlnak hozzá: van, ahol a futópálya megszüntetésével közelebb kerülnek a lelátók a pályához, máshol a büféket és a lelátókat is fejlesztik, hogy komfortosabb legyen a szurkolók, nézők kiszolgálása.

Ez nem luxus, de egy korszerű stadionhoz már elengedhetetlen

dolgok, beleértve a beléptető- és a biztonsági rendszereket is” – mondta a szóvivő.

Van, ahol a futókör megszüntetésével közelebb vinnék a lelátót a játéktérhez Forrás: AFP/Damien Meyer

Ezekkel a fejlesztésekkel olyan nemzetközi sztenderdeknek felelnének meg, amelyek révén

ezekben a stadionokban már lehetne nemzetközi korosztályos utánpótlástornákat is játszani.

Olyan stadionokra kell gondolni, amikhez a szóvivő szerint akár évtizedekig nem kell majd jelentősebben hozzányúlni – legfeljebb csak az állagmegóvás, karbantartás miatt.

Állami forrásból

A stadionok fejlesztésére, építésére az állam biztosít forrást a költségvetésből például a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon keresztül, vagy más stadionfejlesztési, létesítményfejlesztési programokon keresztül. Ezt egészítik ki egyedi taofejlesztésekkel. Az MLSZ pedig felügyeli, hogy a támogatási programok között ne legyen átfedés, tudtuk meg Sipos Jenőtől.

Ilyen taotámogatásból épül Felcsúton közel 2 milliárd forintból két fűthető pálya is. Az ottani akadémiát működtető alapítvány ráadásul most is nagyot szakított a taotortából: a mostani idényre az MLSZ 1,73 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá, amibe belefér egy sportcsarnok felhúzása is.

Az FTC és a DVSC stadionja mellett a felcsúti Pancho Aréna rendelkezik még fűthető pályával Forrás: Origo

A Nemzeti Stadionfejlesztési Programra a 2014-es és a 2015-ös költségvetésben összesen több mint 17 milliárd forintot különítettek így el.

Nemzeti Stadionfejlesztési Program (2014-2015)
Create your own infographics

A 2016-os költségvetésben Nemzeti Stadionfejlesztési Program már nem szerepel – csak egy 83 millió forintos tartalékkeret –, ugyanakkor a „sportlétesítmények fejlesztése és kezelése” alcím alatt a Bozsik Stadionra 2,94 milliárd forintot, a Nemzeti Olimpiai Központ beruházására (ennek a keretében épül majd az új Puskás Ferenc Stadion) 35,9 milliárd forintot, míg a Diósgyőr stadionjának fejlesztésére 2,65 milliárd forintot különítettek el.

Milliárdokat költünk az új stadionokra

A Bozsik Stadionra összesen több mint 5 milliárdot költenek, és körülbelül 8 ezer fő befogadására lesz alkalmas, míg a DVTK új stadionjának befogadóképessége 15 ezres lesz, és előreláthatóan 8 milliárd forintból épül fel.

Az idei költségvetés elkészítésekor nem csak a focira gondoltak a döntéshozók, hiszen egy kisebb stadion árát, összesen majdnem 6 milliárd forintot különítettek el tornatermek építésére és tanuszodák fejlesztésére.