A globális pénzügyi rendszer fenyegetően instabillá változott, és kőkemény csődhullámmal néz szembe a világ, amely veszélyezteti a politikai és társadalmi stabilitást is – mondja az OECD egyik vezetője. William White szerint a helyzet most rosszabb, mint 2007-ben, a pénzügyi válság kitörése előtt volt.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntése előtt felmerül a kérdés a befektetőkben, hogy vajon az eurójegybank hajlandó lesz-e újabb gazdaságösztönző lépéseket tenni. A jelenlegi európai makrokörnyezet ugyanis nem igazolja vissza kellőképpen az EKB élénkítésének hatékonyságát, mindazonáltal egyesek a szerint a jegybankok már így is túllőttek a célon.

A világ lényegében felhasználta a makrogazdasági fegyvertárát,amellyel felveheti a harcot a lejtmenetek ellen, és ezért ma rosszabbul állunk, mint 2007-ben – mondja William White az OECD gazdasági fejlődéssel foglalkozó tanácsának elnöke, aki korábban a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezető közgazdásza volt.

Vége a bulinak

A The Telegraph-nak adott interjújában White hangsúlyozta, hogy az adósságok a világban mindenhol tovább halmozódtak az elmúlt 8 évben, és mára olyan szinteket értek el, ahol lehetséges veszélyforrást jelentenek. A következő recesszió idején ki fog derülni, hogy ezeket az adósságokat soha nem fogják visszafizetni, és ez komoly csapást jelent majd sok mindenkinek, aki most azt gondolja, hogy értékes eszköz van a kezében – tette hozzá White.

Közeledik a következő krízis?Forrás: 123rf.com

A lap elemzése megjegyzi, hogy a következő nagy kérdés az lesz, hogy a globális hatóságok hogyan tudják menedzselni az adósságleírásokat és a nyertesek és vesztesek masszív átrendezését anélkül, hogy ezzel politikai vihart kavarnának. Különösen az európai hitelezőknek kell jelentős tisztításra számítaniuk – jelzi White. Az európai bankok már eddig is arról számoltak be, hogy mintegy ezer milliárd dollár értékű nem teljesítő hitelállományon ülnek. Ráadásul súlyos kitettségekkel bírnak a feltörekvő piacok felé, és feltehetően további behajthatatlan követelésekre kell felkészülniük.

Felpumpált adósság

A probléma ugyanis az, hogy a 2008-as válság kitörése után a világ nagy jegybankjai (élükön az amerikai Feddel) kamatcsökkentésekkel és eszközvásárlási programokkal kezdték ösztönözni a gazdaságot. Ennek következtében pedig brutális adósságok halmozódtak fel Kelet-Ázsiában és a feltörekvő piacokon, és ez ráadásul gyakran olcsó, dollárban denominált hiteleket jelentett.  

Csapdába eshetett az amerikai jegybank.Forrás: AFP / Getty Images

Miközben tehát a központi bankok felfújták az eszközárakat, a feltörekvő piacok teljes hitelállománya a GDP 185 százalékára emelkedett, amely 35 százalékponttal haladja meg a 2007-es csúcsot. Ezzel párhuzamosan a 34 fejlett gazdaságot tömörítő OECD-ben a teljes GDP-arányos hitel 265 százalékra ugrott a hitelrobbanás eredményeként, ami szintén nagyjából 35 százalékpontos növekedést jelent.

Csapdák és felelősségek

White abban látja a baj forrását, hogy a központi bankok eljutottak a teljesítőképességük határáig, és kezd kicsúszni az irányítás a kezeik közül. A Fed például tavaly beindította a kamatemelési ciklusát, de White szerint az adósságcsapda már kialakult. Amennyiben a Fed szigorít, az adósságválság elkezdhet durvulni, ha pedig nem szigorít, csak tovább fűti az adósságfelhalmozást.

Mindent összevetve a szakember abban látná a megoldást, hogy a kormányok ne dobják át a piszkos munkát a jegybankoknak. Vissza kellene térni ugyanis a fiskális politikák elsőbbségéhez, amikor növekedést élénkítő beruházásokkal fokozzák a gazdaságok teljesítményét. Igen veszélyes ugyanis pusztán a jegybankokra támaszkodni a gazdaság élénkítésekor, mivel ezen intézmények önmagukban csak a likviditást képesek felpumpálni – olvasható ki White szavaiból. Ez pedig megfelelő fiskális stimulusok nélkül buborékokhoz és adósságválsághoz vezet.