A fejlesztési tárca szerint szükség van az újabb, több száz millió forintos tanácsadói szerződésre, mert a cég által készített elemzések alapján döntenek majd arról, hogy Budapest rendezhet-e olimpiát 2024-ben. Lázár János szerint a PwC újabb megrendeléseket is kaphat még.
A kormány újabb, ezúttal nettó 240 millió forintos szerződést kötött a PricewaterhooseCoopers Magyarország Kft. (PwC) tanácsadó céggel az olimpia megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére és az ehhez kapcsolódó különböző feladatok elvégzésére. A 2024-es budapesti olimpiához a PwC szinte ugyanilyen szerződést írt alá korábban 480 millió forintért, akkor szintén megvalósíthatósági tanulmányról volt szó. Első ránézésre a különbség csupán annyi, hogy a közel félmilliárd forintos szerződést a Miniszterelnökség kötötte, míg ezúttal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a PwC partnere.
Az uniós közbeszerzési értesítőben kedden megjelent hirdetmény szerint a megbízási szerződés a megvalósíthatósági tanulmányra, valamint „az ahhoz tematikusan kapcsolódó pályázati kérdőív elkészítéséhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás” beszerzésére vonatkozik.
De miért volt szükség egy újabb, látszólag nagyon hasonló szerződést kötni a PwC-vel?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly módosította a 2024-es olimpiarendezési pályázat feltételeit, így eltörölte a pályázatnál a jelöltek köztes szűrését. Budapest ezért tavaly szeptember 16.-án egyből megkapta a pályázó város státuszt – Párizzsal, Rómával, Los Angelesszel és az azóta már visszalépett Hamburggal együtt.
Módosultak a feltételek
A tavalyi döntés nyomán az eddigiektől eltérő szabályokat, kötelezettségeket és határidőket állapítanak meg a pályázó városokra és a nemzeti olimpiai bizottságokra is.
„A NOB 2015. szeptember 16-án nyilvánosságra hozta a pályázással összefüggő részletes követelményeket, amelyek a korábban ismert feltételektől jelentősen eltérnek, számos olyan kérdéskört tartalmaznak, melyeket előzőleg a pályázó városoktól nem kértek számon” – válaszolta az Origónak az NFM.
Tehát leegyszerűsítve az új PwC-szerződésre azért volt szükség, mert a NOB tavaly úgy döntött, hogy minden pályázó város végig, a 2017-es limai döntésig versenyben marad az olimpiarendezésért.
Fordulónkénti szűrés már nincs
Értesüléseink szerint a végső helyszíndöntésig több forduló is lesz, és a NOB minden egyes ilyen forduló végén értékel is, azonban direkt szűrés már nem lesz. Ugyanakkor, ha a NOB valamelyik pályázatot úgy ítéli meg, hogy az technikailag nincsen rendben, akkor kizárhatja a pályázót. A NOB-nak nem a kizárás a célja, hanem az, hogy a pályázók jobban fel tudjanak készülni.
Az új pályáztatási rendszer megköveteli a pályázó városoktól annak bemutatását is, hogy „az olimpia megrendezéséhez szükséges létesítmények fenntarthatóak lesznek nemcsak környezeti, hanem gazdasági és szociális szempontból is, méltó örökségéül szolgálnak a város és a régió számára” – írja indoklásában az NFM.
A NOB miatt
A tárca a NOB-ra mutogat: a nemzetközi szervezet ugyanis módosította a műszaki követelményeket is, amelyek miatt a már elkészült elemzéseket felül kell vizsgálni.
Emiatt olyan további feladatok elvégzése vált szükségessé az első pályázati szakaszhoz kapcsolódó kérdőív elkészítése érdekében, amelyek a PwC korábbi szerződésében nem szerepeltek, közölte az NFM.
Ez alapján döntenek Budapestről
Ehhez a tárca szerint számos széleskörű elemzést is el kell készíteni, ráadásul a szükséges kérdések megválaszolása sok esetben komoly kutató- és elemzőmunkát is igényel.Az elkészült dokumentumok alapján döntenek majd arról, hogy Budapest alkalmas-e a további pályázati eljárásban való részvételre és az olimpiai játékok megrendezésére” – írta a tárca.
Lázár János adna még megrendelést a PwC-nek
Újabb információkra és elemzésekre van szükség a pályázáshoz, ígya kormány valószínűleg újabb szerződéseket is fog adni a PwC-nek,válaszolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Origo kérdésére.
„Egy jól előkészített, alapos és körültekintő pályázat az ország érdeke”– jelentette ki a tárcavezető.
Lázár János az Origo kérdésére a népszavazással kapcsolatban azt mondta, hogy a jogászok már megtanulták, hogy a Kúria döntését nem szokás kommentálni.