Az óriások felkarolják a pénzügyi forradalmat

Vágólapra másolva!
Bár a pénzügyi technológiai vállalatok fejlődése egyre inkább átalakítani látszik pénzügyi rendszerét, mégpedig a nagybankok kárára, az óriások inkább igyekeznek felkarolni a fiatal startupokat. Nyitott kérdés azonban, hogy a hatalmas pénzintézetek vajon valóban képesek lesznek-e jól kijönni a pénzügyi „forradalomból”.
Vágólapra másolva!

Miközben egyre több startup vállalkozás igyekszik megreformálni a pénzügyi szektort különböző technológiai újításokkal, a régi motoros nagybankok is beszállnak a versenybe. Mégpedig pontosan azzal, hogy

kihasználják, amiben jobbak fiatal versenytársaiknál.

Igyekeznek ugyanis beállni az újak mögé, és felkarolni a kezdeményezéseiket.

A Barclays például éppen a múlt héten hirdette ki 200 vállalkozásból, hogy melyik az a 11, amely részt vehet a pénzügyi technológiai „kiképzőtáborában” – írja a Bloomberg. A győztesek között olyanok szerepeltek, mint a Cuvva, amely egy okostelefon applikáción keresztül kevesebb mint egy perc alatt intézi el a felhasználó autó biztosítását. Szintén nyert a DigiSEq, amely pedig hordható okoseszközökön keresztül teszi lehetővé a fizetést az ügyfelek számára.

A Barclays igyekszik szélesebbre tárni a kapuit. Forrás: AFP/Carl Court

A történet hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban rendkívüli rajongás övezte a pénzügyi technológiában utazó vállalatokat, és

erre a hullámra a nagy bankok is igyekeznek lecsapni.

A tét pedig óriási: az online hitelezés mintegy 151 százalékkal bővül évente, és az olyan online fizetési szolgáltatások, mint amilyeneket az Apple Play vagy a Facebook Messenger biztosít, egyre divatosabbak lesznek. Egyes becslések szerint a bankok és a biztosítási cégek nagyjából 150 milliárd dolláros bevételtől eshetnek el a startupok javára 2025-ig.

Forradalom és együttműködés

Mindez azért következhet be, mert a pénzügyi technológia (a virtuális pénz, a Bitcoin mögött álló blockchain rendszeren keresztül)

lényegében fölöslegessé teszi a nagy központi intézmények közreműködését

a pénzügyi tranzakciók során. Ezzel pedig természetesen a banki díjak és más egyéb költségek is megspórolhatók amellett, hogy a pénzmozgás és az ügyintézés jóval egyszerűbbé és gyorsabbá válik.

A bankok pontosan arra eszméltek rá, hogy egyre inkább nem a versenyfutás a jó megoldás a helyzetre, hanem az

együttműködés.

Éppen ezért a pénzintézetek évi több mint 1 milliárd dollár körül költenek arra, hogy startupokat karoljanak fel – derül ki a Forrester Research becsléséből.

Mindazonáltal több probléma is van az együttműködés koncepciójával. Egyrészt nagy kérdés, hogy megtérül-e a fiatal vállalkozások támogatása. Az olyan sikersztorik, mint az Airbnb vagy a Dropbox pozitív példával szolgálnak, de a támogatói programokba ölt befektetések megtérülése egyelőre még nyitott kérdés a nagybankok számára.

Okoseszközökkel kell versenyezniük a bankoknak. Forrás: AFP/Justin Sullivan

A másik problémát azon eltérés adja, hogy a nagy pénzintézetek hagyományos technológiái rugalmatlan vezetési gyakorlatai igen

nehezen összeegyeztethetők a startupok új platformjaival

és üzleti modelljeivel – mondja Clayton Christensen, a Harvard Egyetem professzora. A bankokon belüli folyamatok ugyanis szorosan összekapcsolódnak, és amennyiben egy részterületet alapjaiban változtatnak meg, az a többi részre is kihat, és ez a hatás akár bénító is lehet – teszi hozzá Christensen.

Csak reklámfogás?

Az elhivatottságot mutatja, hogy míg a Bank of America évente 3 milliárd dollárt fektet technológiai fejlesztésekbe, addig a Barclays több országban indított programokat 2013 óta startupoknak, és 100 ezer dolláros hitel, illetve 20 ezer dollárnyi megélhetési költség biztosítása mellett a szükséges tárgyi feltételekkel is biztosítja a vállalkozókat.

Noha éppen a Bank of America vezérigazgatója nyilatkozta nemrégiben, hogy

a pénzügyi technológia robbanásának még csupán az elején tartunk,

izgalmas kérdés lesz, hogy valóban életképes-e egy nagyszabású együttműködés az újítók és a régi óriások között. Az is nyitott kérdés még ugyanis, hogy a nagybankok részéről a támogatói programok nem csupán reklámfogások-e, melyekkel azt igyekeznek bizonyítani, hogy tényleg valami nagyot tesznek.