Az olajárháború addig tart, amíg vér nem folyik Amerikában

Barack Obama

Nem Amerika nyomja le az olajárat, hogy kiszúrjon Oroszországgal. Az árat elsősorban Szaúd-Arábia nyomja le, de nem azért, hogy kiszúrjon Iránnal, hanem azért, mert nem akar piaci részesedést veszíteni az amerikai palaolaj-kitermelőkkel szemben, ki akarja véreztetni őket. Az olajár addig nem is fog feljebb menni, amíg az amerikai kitermelők térdre nem kényszerülnek. Magyarország jól jár az árháborúval, az olcsó olaj miatt több pénz marad a lakosság és a cégek zsebében, jobban pörög a gazdaság, az államnak több az adóbevétele. 

Valószínűleg alaptalanok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint bizonyos országok politikai okokból nyomják le az olajárat. Két összeesküvés-elmélettel szokták magyarázni az alacsony árat:

• Amerika nyomja le, hogy kivéreztesse Oroszországot,
• Szaúd-Arábia nyomja le, hogy kivéreztesse Iránt.

Nem politikai, hanem piaci okok

Sokkal valószínűbb, és sokkal hihetőbb magyarázat, hogy

az alacsony olajárak mögött racionális döntéseken alapuló piaci folyamatok állnak,

mondta az Origónak Szőcs Gábor, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere. 2014-ben még 100 dollár fölött járt az olaj hordónkénti ára. Ekkorra már a technológiai fejlődéseknek köszönhetően jelentős piaci részesedést szerzett a gyorsan felfutó egyesült államokbeli palaolaj-kitermelés.

Az olajárháború nem Amerika és Oroszország közt zajlik Forrás: MTI/AP/Susan Walsh

Az amerikai palaolaj felborította a piacot

A palaolaj megjelenése miatt az Egyesült Államok első körben kevesebb olajat importált, mint korábban, vagyis több maradt a világpiacon. 2015 végén

az amerikai kongresszus feloldotta azt a 40 éves korlátozást,

hogy az amerikai cégek nem exportálhatnak nyersolajat, csak késztermékeket. 2016 januárjában meg is érkezett az első, amerikai nyersolajat szállító tanker Európába. Vagyis az amerikai olaj már nem csak hogy csökkenti az amerikai importot, de megjelent a világpiacon is.

A piaci részesedés a tét

Az amerikai palaolaj okozta túlkínálatra és az árcsökkenésre a nagy olajexportőrök, Oroszország és az OPEC-et vezető Szaúd-Arábia reagálhattak volna (és reagálhatnának) a saját kitermelésük csökkentésével. Ha folyamatosan csökkentik a kitermelést, akkor

az olaj világpiaci ára ugyan feljebb megy, viszont piaci részesedést veszítenek

az amerikai cégekkel szemben.

Ehelyett azt választották, hogy növelik a kitermelésüket, hagyják, hogy a piacon tovább nőjön a túlkínálat, és tovább csökkenjen az ár. Ebben a játékban Szaúd-Arábiának van a legnagyobb mozgástere, mivel elegendő kitermelési és hatalmas pénzügyi tartalékai vannak.

Moszkvának ezzel szemben már több költségvetési megszorítást be kellett vezetnie az alacsony olajár miatt.

A világ országai az alábbi tortákon osztoznak:

Amíg vér nem folyik Amerikában

A szaúdiak mindenre felkészültek, és kitartanak, amíg Amerikában vér nem folyik olaj helyett, véli Szőcs Gábor. Vér ugyan még nem folyik, de már csörgedezik, az elmúlt 1-2 évben több kisebb amerikai olajkitermelő cég ment csődbe, az alacsony ár miatt

elmaradnak a befektetések, nem nyitnak meg új mezőket.

Csak idő kérdése, és az amerikai palaolaj-kitermelők térdre kényszerülnek, mondta Szőcs Gábor, a túlkínálat csökkenni fog, az ár pedig elindulhat felfelé.

Putyin talán már békülne

A várakozások szerint az orosz kitermelés már 2016-ban csökkenni fog, az orosz cégeket ugyanis nemcsak az alacsony ár, hanem a nyugati szankciók is húzzák: se hitelhez, se berendezésekhez nem jutnak. Egyes elemzők szerint az orosz cégek nem (vagy nemcsak) forrás- és berendezéshiány miatt csökkentik a kitermelést, hanem a Kreml burkolt vagy nyílt utasítására. A szaúdiak ugyanis azt mondták, csak akkor hajlandóak csökkenteni a kitermelésüket, ha más nagy olajexportőrök is így tesznek. Ha ez a magyarázat igaz, akkor Moszkva a csökkentéssel Szaúd-Arábia felé nyújthat békejobbot (erről itt írtunk korábban).

Az áremelkedés-árcsökkenés ciklusa aztán újra megismétlődhet, mondta Szőcs Gábor. Ha az olaj ára 50-60 dollár közelébe emelkedik, újra megéri majd palaolaj-kitermelésbe fektetni az Egyesült Államokban. A kínálat újraéledése esetén a szaúdiaknak ismét érdekében áll majd lenyomni az árakat. Aztán

majd kiderül, néhány ilyen pofon után ki akar még palaolajba fektetni Amerikában.

A politikai haszon legfeljebb járulékos

Vagyis nem arról van szó, hogy Amerika politikai okokból akarná kivéreztetni Oroszországot, vagy Szaúd-Arábia Iránt. Szaúd-Arábia az amerikai palaolaj-kitermelőket (cégeket, nem az Egyesült Államokat) akarja kivéreztetni, és nem politikai, hanem piaci okokból. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szaúdi vezetés ne örülne annak, hogy közben Irán és Oroszország is rosszul jár, vagy hogy Washingtonban ne néznék jó szemmel Moszkva küszködését.

Az orosz gazdaságot és a költségvetést nagyon megviseli az alacsony olajár Forrás: AFP/Ria Novosti/Alexei Nikolsky

Nem csökkenhet a végtelenségig

Az olajár valószínűleg 25 dollár környékén érheti el a mélypontot, és rövid távon maradhat a 25-40 dollár közötti sávban, véli Szőcs Gábor. A szakértő 5 éves távlatban 60-70 dolláros hordónkénti árra számít.

Az árcsökkenést elsősorban az korlátozza, hogy mennyi pénzbe kerül egy hordó olaj felszínre hozatala:

25 dollár alatt sok helyen már a kitermelés visszafogásával reagálnának a cégek.

Hiány jön a túlkínálat után

Minél tovább marad olcsó az olaj, annál nagyobb lesz az emelkedés, amikor bekövetkezik. A világpiaci kereslet évente körülbelül 1,5 százalékkal nő, míg a meglévő kitermelés természetes visszaesése 4 százalék körüli. Évente tehát közel 5 százaléknyi kínálatbővítésre van szükség. A nagy olajtársaságok egytől egyig csökkentik a beruházásaikat, mivel azok a mai árak mellett nem gazdaságosak, nem jelentenek jó befektetést.

Az elmaradó beruházások miatt pedig idővel szűkössé válhat az olajkínálat.

A nyugati szankciók végével Irán újra exportálhat olajat, de Szőcs Gábor szerint a piac ezt már beárazta, további árcsökkenést nem fog okozni. A termelés felfuttatása a szakértő szerint 1-2 évbe telhet, ha politikailag nem jön közbe semmi. Az iráni olaj visszatérése a piacra elodázza az áremelkedést, de megakadályozni nem fogja.

Magyarország jól jár az árháborúval

Az olcsó olaj vesztesei (legalábbis rövid távon) az olajexportőr országok:

• Szaúd-Arábia,
• Oroszország,
• Egyesült Arab Emirátusok,
• Irak,
• Nigéria,
• Kuvait,
• Kanada,
• Venezuela,
• Angola,
• Mexikó,
• Irán.

Nyertesei pedig a nettó importőrök (vagyis amelyek több olajat importálnak, mint amennyit exportálnak), elsősorban az Egyesült Államok (amely a palakitermelés felfutása ellenére rengeteg importra szorul), Kína, India, Japán és Európa, benne Magyarország.

Több pénz marad másra

Az olcsó olaj miatt csökkennek a cégek költségei, több pénzük marad fejlesztésekre, jobban pörög a gazdaság, az államnak több az adóbevétele. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2015-ös gazdasági és költségvetési eredmények ismertetésekor hangsúlyozta is, hogy a magyar gazdaság és költségvetés számai többek közt az olcsó olaj miatt alakultak a vártnál jobban.

Az olcsó nyersanyag miatt az üzemanyagok ára alacsonyabb,

a lakosság kevesebbet költ benzinre és gázolajra, többet tud megtakarítani, illetve másra költheti a pénzét. Az üzemanyagok ára egyébként azért nem csökken annyival, amennyivel a nyersolajé, mert

a benzin és a gázolaj fogyasztói árában az alapanyag költsége csak egy összetevő.

Benne van még a fix jövedéki adó, a kis- és nagykereskedelmi árrés, a szállítási költségek, a feldolgozás költségei (a finomítói árrések ráadásul az utóbbi időben nőttek, mondta Szőcs Gábor). És ami Magyarországot illeti, a dollár erősödése forintban sokat felemésztett az olajár eséséből.

Az üzemanyagok fogyasztói árának csak egy része a nyersolaj ára Forrás: PhotoAlto/James Hardy / Altopress/James Hardy

Az olajországok megsínylik

Az olajexportőr országok költségvetésén komoly lyukat üt az alacsony olajár. Vannak, amelyek a devizájuk leértékelésével kompenzálnak (Oroszország), és vannak, amelyek a tartalékaikat élik fel, részben úgy, hogy eladják a bőséges időkben vásárolt állampapírjaikat és részvényeiket, amiknek az ára ezért csökken. A részvénypiacok elmúlt időszakban tapasztalt szenvedéséhez így járul hozzá az olcsó olaj.

Komoly geopolitikai átrendeződésekhez vezethet, hogy a nagy olajexportőrök legfőbb bevételi forrása elapad,

és lassan felélik a tartalékaikat. Az olajországok legtöbbje nem a szabad, demokratikus berendezkedéséről híres; vezetőik a szabadságjogok hiányát az olajdollárokból finanszírozott jóléttel kompenzálják a lakosság számára. Ahogy fogy a pénz, úgy csökken a jólét, és úgy csökken a lakosság elégedettsége.

Több országban olajdollárokból finanszírozzák a jólétet Forrás: AFP/2016 Getty Images/Spencer Platt

A helyzetet jól szemlélteti, hogy amikor az orosz kormány legutóbb 10 százalékos spórolásra szólította fel a minisztériumokat, akkor kikötötte, hogy a nyugdíjakon és a szociális juttatásokon nem vághatnak.

A zöld energiának nem tesz jót

Végül az olcsó olaj vesztesei még a megújuló és az alternatív energiaforrások, pontosabban azok, akik ilyenekbe fektették a pénzüket. Az olaj árával párhuzamosan a földgáz és a szén ára is rengeteget zuhant. Utóbbiak

az elektromos áram árát is a mélybe rántották.

Az energiahordozók árának esésével pedig az olcsóbbá váló fosszilis alapú energiatermelés vonzóbbá vált a megújuló megoldásokhoz képest. Ez biztosan csökkenti az irántuk mutatott globális keresletet, mondta Szőcs Gábor.

Mivel a nyersolaj, és ezáltal az üzemanyagok relatíve olcsók, csökken az étvágy az alternatív meghajtású autók iránt. Ezt így látja Elon Musk, az elektromos autókat gyártó Tesla tulajdonosa is. Musk azt nyilatkozta, az olcsó üzemanyagok miatt a benzines és a dízeles autók sokkal vonzóbbak, mint pár évvel ezelőtt, az elektromosautó-ipar kétségkívül meg fogja sínyleni az alacsony árakat.