Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a Transparency International (TI) által készített Korrupció Érzékelési Indexen (CPI). Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a CPI-felmérésben, ami három ponttal múlja alul az ország egy évvel korábbi eredményét. A pontszámhoz hasonlóan Magyarország a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott, jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található.
Magyarország a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak.
2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot.
A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt, amely 5 ponttal, 56-ikra javította a 2014-es felmérésben elért pontszámát, aminek köszönhetően 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban, írja közleményében a TI.
A Korrupció Érzékelési Index
A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 11 szervezet 12 felmérése és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini központja (Titkársága). Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2015-ben 168 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozással számítja ki az indexet.Nemcsak régiós, hanem európai uniós összehasonlításban is tovább romlott Magyarország teljesítménye: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.
„Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. A kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint
a magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel”.
Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, a gazdagodásuk forrása azonban nem. A haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az európai uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül, állítja a TI.
Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt.
2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) voltak a legsikeresebbek, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak.
A Garancsi Istvánhoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel lettek gazdagabbak, de Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.
A 2015-ben vizsgált 168 országnak több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Ez azt jelenti, hogy a korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 országok közül tízen,
köztük az európai uniós tagállam Olaszország tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítő államok csoportjába.
A 2015. évi Korrupció Érzékelési Index egyik legnagyobb vesztese a szintén G-20 tag Brazília, amely az előző évi helyezéshez képest 7 helyet visszacsúszva a 76. lett. Az ugyancsak G-20 tag Törökország pedig tovább folytatta a 2014-ben megkezdett zuhanórepülést – akkor 11 hellyel rontotta az eredményét – és a legújabb felmérésben 2 helyet esett vissza.
2015-ben is Dánia végzett az élen, ezúttal 91 ponttal, ami eggyel gyengébb a 2014-es győztes pontszámnál. A dobogó második és harmadik fokán is skandináv országokat találunk: Finnország 90 pontot ért el, Svédország pedig 89-et. És a negyedik skandináv ország is az élbolyban végzett, Norvégia 87 ponttal a hatodik lett, Új-Zéland és Hollandia mögött.
A skandináv országok minden évben a Korrupció Érzékelési Index élmezőnyében végeztek, de néhány további nyugat-európai ország, valamint Új-Zéland is rendre a korrupcióval alig fertőzött országok között szerepel. Tartósan jó korrupció elleni teljesítményük arra vezethető vissza, hogy
ezekben az államokban a polgárokat szolgáló közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik,
a kormányok pedig nyilvánosságra hozzák, hogy mire használják a közpénzeket.
Az sem véletlen, hogy a sereghatók minden évben az országok ugyanazon csoportjából kerülnek ki. 2014-hez hasonlóan a 2015-re vonatkozó felmérésben is Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárják a CPI-ranglistát, a két sereghajtó 8-8 pontot szerzett. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.
