A skót olajipar is bajban van

Skócia, Bp olajfúrótorony, Északi-Tenger
A picture shows section of the BP ETAP (Eastern Trough Area Project) oil platform in the North Sea, around 100 miles east of Aberdeen, Scotland on February 24, 2014. The British cabinet will meet in Scotland for only the third time in history to announce plans for the country's oil industry, which it warns will decline if Scots vote for independence. The fate of North Sea oil revenues will be a key issue ahead of the September 18 referendum to decide whether Scotland will end its 300-year-old union with England, and is expected to be the focus of Prime Minister David Cameron's cabinet meeting. AFP PHOTO / POOL / ANDY BUCHANAN
Vágólapra másolva!
Negyedmilliárd font, vagyis öbb mint százmilliárd forint kormányzati segítséget kap a csökkenő hozamok és az ezzel egy időben zuhanó árak sújtotta skót olajipar.
Vágólapra másolva!

A brit és a skót kormány által csütörtökön aláírt nagyszabású megállapodás alapján az északkelet-skóciai Aberdeen térségében - amelynek gazdasága a leginkább függ az északi-tengeri kőolaj- és földgáztermeléstől - energiaipari innovációs és fejlesztési komplexumot építenek ki. Ennek célja egyrészt a még hozzáférhető északi-tengeri szénhidrogén-készlet kinyerésének elősegítése, másrészt a skót gazdaság energiahordozó-függésének mérséklése.

"Skócia olaja"

Az olaj- és földgázszektor a brit gazdaság legnagyobb ipari ágazata, amely - 2014-es adatok alapján - évente 19 milliárd font (csaknem nyolcezer milliárd forint) bruttó hozzáadott-értékkel gyarapítja a brit hazai összterméket, és 375 ezer alkalmazottat foglalkoztat.

A brit kormány jelenleg érvényes előrejelzése szerint 2035-ig a nyersolaj és a földgáz adja a brit gazdaság teljes energiaigényének hozzávetőleg 70 százalékát. Szakértői becslések szerint az északi-tengeri lelőhelyek még 11-21 milliárd hordó közötti olajmennyiséget tartalmazhatnak;

ez mintegy a fele az eddig kitermelt mennyiségnek.

A Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette skót kormány, amely Skócia függetlenségére törekszik és 2014 szeptemberében népszavazást is tartott az elszakadásról, nem kis részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét, és már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj "Skócia olaja".

Durván alulbecsülték az árcsökkenést

A skót kormány a referendum előtt 34 milliárd fontra becsülte az olajtermelésből származó skót költségvetési bevételeket a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év közötti időszakra. Az SNP vezette edinburghi kormány ezt a bevételi becslést annak idején 110 dolláros olajár-prognózisra alapozta.

A nyersolaj világpiaci árfolyama jelenleg ennek nem egészen a harmada.

Iparági szakértők jó ideje az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását is jósolják. A brit tengeri olajkitermelői szövetség már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés több mint másfél évtizede, 1999-ben tetőzött - abban az évben a brit szektor tizenkét havi nominális hozama megközelítette a 400 millió hordót -, és az északi-tengeri talapzatból évente kitermelhető nyersolaj mennyisége a szervezet szerint

2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.

A függetlenedés gazdasági megalapozottságával kapcsolatos választói aggodalom volt az egyik tényezője annak, hogy a 2014-es referendumon az elszakadást ellenzők kerültek többségbe.