Elon Musk és Warren Buffet összeveszett a napon

A most átadott Cestas Európa legnagyobb napelem parkja

A napenergia-piac uralmáért szállt harcba a Tesla Motors alapítójának cége és a világ egyik legbefolyásosabb üzletembere, Warren Buffet. Egyelőre a nagyobb lobbierővel rendelkező Buffet áll nyerésre, de a lakossági napelemek visszaszorítására tett kísérlet akár fordítva is elsülhet.

Korábban rengeteget spórolhattak a nevadaiak, ha a házuk tetejére napelemeket szereltek fel, hogy kiegészítsék a központi szolgáltatótól vett energiát. A folyamat fő nyertese a SolarCity nevű, a Tesla Motorshoz kötődő vállalat volt, hiszen

a legtöbb lakónak ők szállították az olcsó napelemeket.

A sikerszériát azonban megakasztotta az állam vezető, napenergiában is utazó energiacége, amely eredetileg a napelemet nem használó ügyfeleik védelmére hivatkozott, később azonban olyan rendeletet sikerült kilobbizniuk, ami teljesen értelmetlenné teszi, hogy bárki saját napelemet vegyen.

Eladhatták, amit termeltek

Elon Musk, a Tesla Motors vezérigazgatója tíz évvel ezelőtt alapította a SolarCity nevű napenergiai céget. A tetőre szerelhető napelemeket gyártó, felszerelő és bérbe adó vállalat több mint 12 amerikai államban, többek között Kaliforniában, Arizonában és Nevadában tevékenykedik,

évente 350 millió dolláros (100 milliárd forint) nyereséggel.

Napelemekkel borított háztető Franciaországban Forrás: Photononstop/Philippe Turpin

A vállalat sikeréhez nagyban hozzájárultak a napenergia terjesztése érdekében bevezetett kormányzati kedvezmények is. A napenergiában utazó cégek országosan

30 százalékos adókedvezményt kapnak.

Nevadában további kedvezményt jelent a net metering (hálózati mérés) néven ismert egyezség. Ennek értelmében a napenergiát használó háztartások eladhatják a hagyományos áramszolgáltatóknak a SolarCity elemei által termelt felesleges napenergiát, amit a háztartás nem használt fel.

Legfeljebb három százalék

A SolarCitynek juttatott előnyök persze nem nyerték el a többi szolgáltató tetszését. Nevada legnagyobb áramszolgáltatója, az NV Energy már évek óta lobbizik az egyezmény felbontásáért. A cég, amelynek a tulajdonában van az állam elektromos hálózatának nagy része, azzal érvelt, hogy ha a napelemesek leírhatják a számlájukból azt az energiamennyiséget, amit ők termeltek, azzal valójában

az NV Energynek okoznak anyagi kárt, hiszen továbbra is az ő hálózatukat használják,

aminek a karbantartása pénzbe kerül. Ezt a költséget, mint mondják, a napelemet nem használó háztartások fizetik meg.

Decemberben végül a cég sikerrel járt. A nevadai közműbizottság először egy olyan rendeletet vezetett be, ami korlátozza az energiaeladást, kimondta, az

az áramszolgáltató a csúcsteljesítményének maximum 3 százalékát veszi át a háztartásoktól,

nem többet, még akkor sem, ha lenne nekik. Emellett engedélyezték az NV Energynek, hogy több hálózati díjat (a standard havi 12,75 helyett 17,90 dollárt, 5140 forintot) kérjen el azoktól, akik napelemet is használnak. A rendelet miatt nemcsak hogy nem éri meg napenergiára váltani, de még azoknak is pluszköltségeket jelent, akik korábban napenergiát használtak.

Kurt Kelty, a Tesla Motors egyik igazgatója mutatja be az S-modell vázát és akkumulátorát Tokióban Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi

Új teaadó

Lyndon Rive, a SolarCity nevadai vezetője a Bloombergnek úgy nyilatkozott, „a lakosoknak a rendelet után nem éri meg napelemeket felszerelni, és azok, akik már használnak napelemet, akár 11 ezer dollárt (3 millió forintnak megfelelő összeget - a szerk.) is veszthetnek a következő 20 év alatt. Jogi eszközökkel felvesszük a harcot ez ellen, egész biztos vagyok benne, hogy nyerni fogunk” – mondta.

Az állam döntése több felhasználót is feldühített, akik pertársaságba tömörültek, és egymilliárd dolláros keresetet adtak be az állam ellen. A kereset ráadásul még tovább növekedhet, ugyanis az államban csaknem 18 ezer ember használ háztetőre szerelt napelemeket. Mások a közműbizottság irodája előtt tiltakoztak, közülük többen

III. György brit királyhoz hasonlították a nevadai döntéshozókat

– ő volt az az uralkodó, akinek uralma alatt az amerikai telepesekre kivetett adók miatt kirobbant az amerikai függetlenségi háború.

Kié a nap?

A tiltakozók valóban igen nagy hatalmú emberrel kerültek szembe. A napelemhasználókat hátrányosan érintő rendeletet kiharcoló cég, az NV Energy tulajdonosa a Berkshire Hathaway befektetési társaság, amelynek a vezetője az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett. A 86 éves befektető cége a Forbes 2000-es listája szerint

a világ ötödik legnagyobb értékű cége

volt, 2012-ben magát Buffet-t a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere között említette.

Warren Buffet a közelmúltban a napenergia-piacon is megvetette a lábát Forrás: Imaginechina/Che Liang

Buffet 1999 óta érdekelt az amerikai energiapiacon, ekkor vette meg az első közműcégét Iowában, később további államokban is energiacégekbe fektetett. Furcsa módon Buffet-nek a megújuló energiákban is vannak érdekeltségei, Iowában egy nagyobb szélkeréktelepet, Kaliforniában és Arizonában egy-egy napelemtelepet birtokol, utóbbit már azelőtt megszerezte, mielőtt felvásárolta volna az NV Energyt. Vagyis a

Buffet–Musk-háború

nem is elsősorban a megújuló és a hagyományos energia közötti összecsapás, inkább

arról szól, hogy a felhasználók egy központi energiatermelőre támaszkodjanak-e, vagy saját elemeikkel termelhessenek maguknak energiát.

A napelemeket lízingelő vagy eladó cégek sokáig egyébként nem részesültek az említett 30 százalékos adókedvezményből, ami eredetileg csak a napenergiát telepeken termelő, majd elosztó cégeknek járt. 2015-ben azonban az Egyesült Államok kongresszusa az adókedvezményt kiterjesztette a magánkézben lévő napelemekben érdekelt cégekre is.

Összefonódások

Nem véletlen egyébként, hogy a napenergia birtoklásáért küzdő két cég leginkább az államnál való lobbizással verseng egymással. Az Egyesült Államokban a napenergia-szektor rendkívül erősen szabályozott, jelentős részben még mindig függ az állami kedvezményektől. Emiatt az energiacégek vezetői hagyományosan közel állnak a döntéshozókhoz: az NV Energy két lobbistája, Pete Ernaut és Greg Ferraro például a nevadai kormányzó, Brian Sandoval régi barátai. Sandoval 2010-ben az egyik helyi lapnak azt mondta, ők javasolták neki először, hogy induljon a kormányzói címért, majd

a kampány során tanácsadóként segítették

– beiktatása után pedig az NV Energy érdekében lobbiztak nála.

Egy Fülöp-szigeteki naperőmű cellái: az NV Energy a hasonló napelemtelepekben érdekelt, a háztetőre szerelt lakossági napelemek konkurenciát jelentenek Forrás: MTI/EPA/Francis R. Malasig

A SolarCity szerint ennek ellenére Sandoval sokáig „igyekezett elkerülni a kivételezést”, sőt, volt, hogy megvétózott olyan törvényjavaslatokat, amiket az NV Energy támogatott – a rivális cég egyik lobbistája szerint azért, hogy így kerülje el a korrupciós vádakat. Tavaly azonban, írja a Bloomberg, az NV Energy

agresszív és kitartó lobbitevékenységet folytatott

több helyi döntéshozóval szemben – a gyanú szerint a taktikáik között szerepelt az is, hogy zsarolásként Sandoval hírnevét sértő információkat helyeztek el a kormányzó Wikipedia-szócikkében – ennek év végére meg is lett az eredménye.

Önellátóvá válnának

Az Egyesült Államokban a hasonló, a napenergia jövőjéről szóló vetélkedések valószínűleg általánosak lesznek az elkövetkező években. A napenergia, részben az adókedvezmények, részben a technológiai innovációk miatt minden eddiginél olcsóbbá vált. A Bloomberg energetikai cége szerint, az amerikai dollár inflációját is figyelemben véve,

az 1970-es évek óta egy napelem gyártási költségei 99 százalékkal csökkentek.

Nem meglepő, hogy a napenergia-piac ellenőrzéséért már a legnagyobb cégek versenyeznek.

Emiatt az NV Energy számára egyébként akár a visszájára is fordulhat a nevadai konfliktus: több napelem-tulajdonos azzal fenyegetőzik, hogy teljesen leválik az elektromos hálózatról, és saját napelemeivel fedezi energiaszükségleteit – mivel a napelemek ára egyre elérhetőbb lesz, nem kizárt, hogy ez is jobban megéri a pluszköltségekkel sújtott felhasználóknak.