Sorra dőlhetnek az olajhatalmak! Ki lesz a következő?

Az Aramco olajfinomító a szaúd-arábiai Dahranban

Ha nem áll talpra az olajpiac, megszaporodhat a komoly bajba kerülő olajállamok száma. A legnagyobb figyelem Venezuelára és Angolára irányul, de kritikussá válhat a helyzet Algériában. Líbiában és Irakban is. 

Miután Azerbajdzsán és Nigéria is nemzetközi pénzügyi segítséget kért a közelmúltban, ahogy a nyersolaj hordónkénti árfolyama 30 dollár alá is benézet, minden szem a küszködő olajban gazdag országok felé fordul. Az elemzők egyre inkább azt figyelik, hogy mely ország lesz a következő, amely a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) vagy a Világbankhoz vagy más nemzetközi intézményhez fordul segítségért.

A reflektor most Venezuelára és Angolára irányul.

Az előbbi ugyanis már most is a pénzügyi összeomlás szélén táncol, de Angolában is nehéz a helyzet (noha jobb, mint Venezuelában), ráadásul veszélybe kerülhet Algéria és Irak is – idézi a CNBC Amrita Sent, az Energy Aspects vezető elemzőjét.

A gyenge olajár sokaknak erős csapást jelent, de azért éles különbségek vannak.

Az OPEC-tag Nigéria például 3,5 milliárd dolláros segítséget kért a Világbanktól és az Afrikai Fejlesztési Banktól, hogy ki tudja tölteni az egyre nagyobb lyukat a költségvetésében. Az afrikai állam azonban nincs egyedül, mivel Azerbajdzsán is a Világbankhoz, illetve az IMF-hez fordult.

Az OPEC tartja a frontot Forrás: Getty Images

A történet hátterében az áll, hogy a globális kereslet csökkenése ellenére a Szaúd-Arábia vezette OPEC továbbra is erősen pumpálja a fekete aranyat, hogy megerősítse piaci pozícióját. A gond csupán az, hogy mivel az olaj ára nem igazán akar emelkedni, hogy ez meg is valósuljon, tehát egyelőre

a közel-keleti olajhatalmak is alaposan szenvednek

az alacsony ár következtében fennálló pénzügyi nehézségektől.

Venezuela harca

Különösen sajátos a dél-amerikai ország helyzete, mert Venezuela OPEC-tagként már kérte a szervezetet, hogy fogják vissza a kitermelést, amit lényegében Szaúd-Arábia visszautasított. Erre Venezuelának minden oka megvolt, mivel a gazdaság igencsak rosszul áll. A Valutaalap szerint idén 18 százalékkal zsugorodhat az ország GDP-je, miközben az infláció is egészen brutális lehet. A hivatalos adatok szerint már most is 141 százalék körüli az infláció, de ez

a valóságban közel 720 százalékos lehet 2016-ban.

Ez pedig még nagyobb nyomorba taszíthatja a venezuelaiakat, akiknek eddig is komoly problémáik voltak az alapvető javak beszerzésével is.

Nagy bajban a venezuelai gazdaság Forrás: AFP/Federico Parra

Az elemzők szerint egyébként az a „csoda”, hogy Venezuela még nem fordul nemzetközi segítségért, mivel valóban igen kemény gazdasági állapotok uralkodnak az országban. Mindazonáltal az alacsony olajár következtében számos ország bajba kerülhet, még Szaúd-Arábia is, és csak tippelni lehet, ki lesz a következő segítségkérő – teszi hozzá Carsten Fritsch, a Commerzbank nyersanyagpiaci elemzője.

Veszélyzónában

A múlt évben az RBC Capital Markets elemzése felállította a „Törékeny Ötök” listáját, amely azon öt országot foglalja magában, melyek a leginkább fenyegetettek az olajár szakadásától.

Az összeállításban Algéria, Irak, Líbia, Nigéria és Venezuela szerepel.

A probléma abban áll, hogy az ötből négy ország egyszerre harcol a szélsőséges iszlám ideológiákkal, illetve az alacsony olajárból fakadó gazdasági problémákkal – mondta a jelentést jegyző Helima Croft, globális árupiaci stratéga.

Az Iszlám Állam fenyegetése miatt igazán nagy a kockázat Irakban és Líbiában, de Algéria mellett

Nigériában is problémák léphetnek fel.

Ez utóbbi országban az olajkitermelést az fenyegeti, ha a Niger-deltában kiújulnak a katonai konfliktusok, és támadás éri az olajinfrastruktúrát. Ráadásul az említett államok már az olajárral kapcsolatos problémák előtt is komoly politikai nehézségektől szenvedtek, vagyis nem igazán lehet reálisan a helyzet csendes megnyugvására számítani – tette hozzá Croft.

Mindemellett a nemzetközi szervezetek már eddig szorosan követték a borús olajár-kilátások következményeit. Irak például tavaly 833 millió dolláros sürgősségi hitelt kapott az IMF-től 2015-ben. Ezzel párhuzamosan pedig az olajpiac a részvényeket is megbabonázza, miközben az is egyre nagyobb fejfájást okoz, hogy mi lesz, ha az energiacégek elkezdenek bedőlni.