Az ezredforduló óta folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya: míg ez az érték 2001-ben 12, 2011-ben pedig 18 százalék volt, 2015-ben már becslések szerint a 24 százalékot is elérte.

Ez már komoly előrelépés, még akkor is, ha messze vagyunk az Európai Unió 40-50 százalék közötti átlagától. Az okok bemutatása mellett a Trenkwalder alábbi összegzése az idei évre várható fejleményeket is bemutatja. 

A munkáltatónak is előnyös

Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez az érték már nem érte el a 70 ezer főt.

A multik aligha fogják felkarolni őket, de a kkv-k könnyedénFotó: Hirling Bálint [origo]

Az állami akkreditációs támogatás 2015 előtt 327 sikeres pályázónál több mint 30 ezer fő bérköltségét csökkentette. Szintén előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya bevezetése 2012-ben, amely a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven keresztül. A kártyát már a bevezetés évében 6400 fő vett igénybe, 2014-ben pedig már 20 300 fő után 5263 munkaadó élt a kártya által biztosított kedvezményekkel.

Minden segítő program számít
Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitáció hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel.

Az elmúlt években az uniós támogatás is sok új lehetőséget hozott a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésében: a TÁMOP 1.1.1 projekt eredményekén országosan körülbelül 12 ezer fő után vettek igénybe valamilyen típusú munkáltatói támogatást. Bár a program 2013-ban lezárult, még a befejezést követő 180. nap után is munkaviszonyban állt közel 3 200 fő.

A lakosság 5 százaléka kap ellátást

Nem elhanyagolható szempont, hogy a komplex minősítési rendszer átalakulása és szigorítása is munkavégzésre motiválta az érintetteket. Míg 2010 decemberében még több mint 555 ezer fő részesült korhatár alatti, egészségkárosodáson alapuló ellátásban, addig 2015 szeptemberére ez a szám 415 ezer főre csökkent.

Jelenleg a lakosság 5 százaléka részesül rehabilitációs vagy rokkantellátásban. A fővárosban a felnőtt lakosság körében ez az arány 2,6 százalék, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben megközelíti a 9 százalékot. Az ellátások összegének csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy jóval több egészségkárosodott vált gazdaságilag aktívvá. Ma egy ellátott átlagban 66 364 forintban részesül, míg ez az összeg 2010-ben egy rokkantnyugdíjban részesülő esetén közel 70 ezer forint volt.

Kilátások az évre

A foglalkoztatási rehabilitáció területén várhatóan 2016-ban is folytatódnak majd a pozitív tendenciák. Míg korábban a legtöbben az iparban, ezen belül is az összeszerelést végző szakmákban keresték a megváltozott munkaképességű munkavállalókat, a közelmúltban már a szolgáltatási szektor, főként a kereskedelem is szívesen ad munkáta megváltozott munkaképességűeknek. A legújabb trend azonban a kvalifikált és intellektuális beosztásokban látszik.

Itt lépnek be a kkv-k

Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője szerint a multik csak korlátozottan tudnak változást vagy könnyítést bevezetni azért, hogy megváltozott munkaképességűeket is fel tudjanak venni, ám a kkv-knak jóval nagyobb a mozgásterük az alternatív lehetőségekben. Egyre inkább összezáródik az egészséges és a megváltozott munkaképességűek bérollója –mondta. „Földrajzilag azonban egyre jobban kettészakad az ország a foglalkoztatás szempontjából: míg Soprontól Budapesten át Kecskemétig immár munkaerőhiány jelei mutatkoznak a megváltozott munkaképességűek tekintetében, addig Dél-Dunántúlon, Békés, Csongrád és az ország keleti részén még mindig jelentős számú egészségkárosodott szeretne elhelyezkedni.”