A lányom akkor is tanulni fog!

2016.02.11. 11:59

A szegény településeken sokkal több az iskolaelhagyó diák, mint a városokban. Magyarország is csatlakozott ahhoz a stratégiához, amit az Európai Unió dolgozott ki. Ebben azt tűzték ki célul, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenjen az egész unióban a korai iskolaelhagyók száma. Magyarországon most a diákok 11,5 százaléka hagyja ott tanulmányai bejezése előtt az iskolát.

A 16 éves Virág kertésznek tanult. A tanulmányaival nem is volt gond, de a 10. évfolyamot már nem tudta elkezdeni az abaújkéri iskolában, édesanyja ugyanis munkanélküli lett. Anyagilag lehetetlen helyzetbe kerültünk, kellett a pénz.  Nem tudtam volna megvenni Virágnak még a bérletet sem, értse meg, ahhoz is pénz kell, hogy tisztességesen iskolába járathassam a gyereket - magyarázta a döntést az Origónak az anya, Budai Attiláné.

Virág kilencedikes bizonyítványa nem volt rosszForrás: Origo

Virág egyébként jó tanuló volt kilencedikben, ahogyan az a bizonyítványából is kiderül. Társadalomismeretből jeles, matekból pedig hármasa volt a bizonyítványában. Természetismeretből pedig négyest kapott év végén.

A lányom akkor is tanulni fog!

Virág két hónapot volt közmunkán, 2015 szeptemberében és októberében. Havi 50 400 forintot kapott.  Az édesanya úgy tervezte, hogy Virág közmunkás pályája csak átmeneti lesz, és amint lehet, újra tanulni fog. Két nagyobbik gyerekét is taníttatta, lánya érettségit, mellé kisgyermekgondozói képzettséget, fia pedig több szakmát szerzett.

A lehetőség gyorsan jött, Virág még 2015-ben jelentkezett egy műkörmöstanfolyamra.  A papírjait azonban alaposan elnézhették, ugyanis már felvették a tanfolyamra, amikor valaki észrevette, hogy Virág még csak 16 éves, és a tanfolyamon csak 18 évet betöltött személyek vehetnek részt.

Az iskola helyett Virág mehetett volna vissza közmunkára, de ezt az édesanyja már nem akarja. Azt mondta, nem vállalják megint, hogy Virág iskola helyett közmunkára menjen. Szégyellik. Most új iskolát keresnek Virágnak.

Kinyitották az iskola kapuját

600-700 gyerekből évente 30-40 elhagyta az iskolát, amikortól bevezették, hogy 16 év a tankötelezettség határa, mesélte az Origónak egy délkelet-magyarországi középiskola volt igazgatója. De a nevét nem vállalta. 

A volt igazgató azt mesélte, azok a diákok, akik azt hitték, 16-dik szülinapjuk után már nem is kell iskolába járniuk, tévedtek, mert a tanév végét meg kell várni az év közben 16-dik születésnapjukat ünneplőknek is. 

Közmunkások indulnak egy kocsin borsót szedni NyáregyházánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kettős érzésem volt akkoriban, mert

nem tartottam jó döntésnek, hogy a diákoknak kinyitjuk az iskolák kapuit,  az iskolánk viszont megtisztult a balhés gyerekektől. Akik elhagyták az iskolát, azoknak a többsége napszámba ment, vagy közmunkásnak állt, vagy elkezdődött számára a kilátástalan élet  – mondta a volt igazgató.

Az Országgyűlés 2011 decemberében elfogadta az új köznevelési törvényt. Eszerint a tankötelezettség korhatárát a korábbi 18 évről 16-ra csökkentették.

Az iskolaelhagyók többsége nem a tanulás, hanem az iskolakerülés miatt összegyűlt több száz órányi igazolatlan hiányzás miatt számolt le a diákéveivel, mondta egy salgótarjáni volt iskolaigazgató. Azt nem tudta az intézményvezető megmondani, a diáklétnek hátat fordítók mit kezdtek magukkal, miután otthagyták az iskolát. Az viszont tény, hogy a 400 fős salgótarjáni szakképzőt évente 10-15-en otthagyták még az előtt, hogy a tanulmányaikat befejeznék – mondta a volt igazgató.

Egyre többen hagyják ott az iskolát 16 éves kor utánFotó: Tuba Zoltán [origo]

A volt intézményvezető azt is elmondta, hogy a 16 éveseknél, mivel a gyerek kiskorú, a szülőnek is ott kell lennie, amikor a diákot kiíratják az iskolából. Volt néhány szülő, akit sikerült meggyőznünk, de ez csak néhány, 1-2 esetben fordult elő  – tette hozzá.

2013 óta vannak adatok a magyarországi közfoglalkoztatottakról. A legfiatalabb közfoglalkoztatott 16 éves a legidősebb pedig 72 éves volt – közölte az Origóval a Belügyminisztérium.

2013-ban Magyarországon 101 kiskorú, 17 évesnél fiatalabb közmunkás dolgozott, 2015-re ez a szám már megtízszereződött, 1094 közfoglalkoztatottat tartott nyilván a Belügyminisztérium 2015-ben.

Családi pótlék ötszöröse a közmunkásbér

A szeptemberi tanévet 270 diákkal kellett volna kezdenünk, de 15-en már nem jöttek be az első tanítási napra. Ők mind betöltötték a 16. életévüket – mesélte Guba János az Origónak. 

A szegedi Szakképzési Centrum József Attila szakiskolájának tanára azt mondta, a szociális munkások mindenkit megpróbáltak meggyőzni arról, hogy maradjanak, és tanuljanak, szerezzék meg a szakképesítést adó bizonyítványt. Senkit sem sikerült meggyőzni  – mondta a tanár.

A mi iskolánkba kimondottan olyan gyerekek járnak, akik sajátos nevelési igényűek. Hátrányos körülmények közül jönnek, és komoly tanulási nehézségekkel küzdenek. Guba János hallott olyanról, hogy a szülők inkább vállalják, hogy elbukják a családi pótlékot, de helyette a gyerek a közmunkával vagy napszámmal az ötszörösét is hazaviheti."

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013-ban 19 tizenhét éves vagy annál fiatalabb közmunkás volt, 2015-re a számuk 313-ra emelkedett.

Jött a gyerek

A hernádvécsei Horváth Róbert is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közmunkások számát gyarapítja. Abaújkéren tanult festő-mázolónak. Egy évet végzett el, amikor barátnője teherbe esett, ezért a fiú 18 évesen otthagyta az iskolát. „El kellett tartanom a családot, muszáj volt otthagyni az iskolát” – mondta Róbert az Origónak. 

2015 végén három hónapot dolgozott közmunkán, a szerződése ennyi időre szólt. Miután lejárt, nem hosszabbították meg, idén még nem dolgozott. Amíg nem jut újra a közmunkához, addig kőműves mellett tudna segédmunkásként dolgozni, de mint mondja, az is majd inkább a tavasszal lesz. Addig a családi támogatásokból, gyesből, családi pótlékból élnek.

A gyerekek többségét nem tudják meggyőzni arról, hogy ne lépjenek ki a munka világábaFotó: Origo

Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén után Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében van a legtöbb fiatal közfoglalkoztatott.

A 25 éves és az alatti fiatal közmunkások száma országosan 2013 és 2015 között 20,6 ezerről, 32,9 ezerre nőtt  – derül a Belügyminisztérium Origónak elküldött adataiból.

A közfoglalkoztatottak átlagosan 7 hónapot töltenek a közfoglalkoztatásban. A törvényi előírás szerint a közfoglalkoztatási jogviszony maximum 12 hónap lehet. Kivételes esetekben ez 6 hónappal meghosszabbítható, vagyis maximum 18 hónap lehet.

A közmunkások száma 2015-ben augusztusban volt a legmagasabb, 248 649 fő.

A bérekről

2011-ben hatórás közmunkáért bruttó 42 750 forintot fizettek. Ez nettóban 35 269 forintot jelentett. Ugyanezért a munkáért 2015-ben bruttó 59 366 forintot adtak, ebből a közmunkás nettó 38 885 forintot kapott meg. A nyolcórás közmunkáért 2011-ben nettó 47 025 forintot,  2015-ben pedig 51 847 forintot fizettek nettóban. 

Az iskolák kozmetikáznak

Azokban a térségekben, ahol komoly gondot jelent a mindennapi megélhetés, ott találtunk olyan iskolát, ahol a neve elhallgatását kérő vezető szerint  a diákok fele be sem jár. Egyrészt azért, mert lehet, hogy a szülő elküldi valahova napszámba a gyereket, másrészt azért, mert a gyerek dönt úgy, hogy nem akar tanulni. Őket, amíg lehet, mindenféle kozmetikázott adatokkal megpróbálják benntartani a közoktatásban az iskolák. Például igazolják több száz órás hiányzásaikat, nem buktatják meg őket, átlökdösik őket év végén. 

Egy 2013-as tanulmány szerint, amit a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft., Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Tempus Közalapítvány közösen készített Magyarországon a korai iskolaelhagyás a szegény családban élő gyermekeket érinti a legjobban.

Szegénynek a tanulmány szerint az a család számít, amelyiknek a relatív jövedelme az átlagos jövedelem 60 százaléka alatt van. 2015-ben a bruttó átlagbér 240 ezer forint körül volt. Ennek a 60 százaléka bruttó 144 ezer forintot jelent. 

A korai iskolaelhagyók aránya Európa országaiban 2012-benForrás: Forrás: Eurostat, Labour Force Survey annual data (LFS)

A KSH 2013-as tanulmánya szerint Magyarországon a relatív szegénység a teljes népesség 32,4 százalékát érinti, azaz megközelítően 3,2 millió ember él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben.

A szegény gyerekek iskolai lemorzsolódása mögött iskolai és családi, környezeti okok egyaránt meghúzódnak - írja a tanulmány.

Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 11,5 százalék volt 2013-ban.  A 20-24 évesek között a felső és középfokú végzettek aránya csak 83-84 százalék, és később sem éri el a 89 százalékot.

Az unió egészében határozott és folyamatos javulás van az iskolaelhagyó gyerekek számában. Magyarországon 2004-2006 között stagnált a korai iskolaelhagyók száma, 2006-2010 között csökkent, 2010 óta viszont egyre többen lépnek ki az oktatás világából. 

Stratégia 2020-ig

Az Európai Unió a korai iskolaelhagyás miatt egy stratégiát dolgozott ki. Ebben azt tűzték ki célul, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenjen az egész unióban a korai iskolaelhagyók száma.

Az iskolaelhagyók számának csökkentését Magyarország is célként tűzte ki. Ugyanakkor a tanulmányban problémaként vetik fel azt, hogy a csak általános iskolai végzettségűek aránya a fiatalabb korcsoportokban 2-7 százalékkal nőhet 2020-ra. Ez viszont azzal fenyeget, hogy a korábbi, lassan javuló trend élesen visszafordul, a 10 százalékos korai iskolaelhagyási arányt vállaló nemzeti célkitűzéstől egy hatékony beavatkozás hiányában igen távolra kerülhetünk.

Célként tűzte ki Magyarország is az iskolaelhagyók számának csökkentésétForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Európai összehasonlításban Magyarország nagyjából a középmezőnyben foglal helyet, a romló trend ellenére némiképp kedvezőbb mutatóval, mint az EU-27 átlaga.

A gimiseknék csekély a lemorzsolódás

A lemorzsolódás a szakiskolákban a legnagyobb, a tanév végi létszámból a tovább nem lépő tanulók aránya 17 százalék – írja a tanulmány. Különösen magas a lemorzsolódás az első évfolyamon. A speciális szakiskolákban a szakiskoláknál valamivel kedvezőbb a helyzet, a tovább nem lépők aránya 12 százalék, ebben szerepe lehet az oktatási programban alkalmazott rugalmasabb pedagógiai módszereknek, a kisebb létszámú tanulócsoportoknak, a speciálisan képzett pedagógusoknak is. A szakközépiskolások 7,7 százaléka, a gimnazisták mindössze 2 százaléka hagyja abba a tanulmányait, és fordít hátat a tanulásnak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK