Durvul az acélháború, utcára vonulnak a munkások

Több mint ötezer acélipari munkás vonul utcára hétfőn Brüsszelben, tiltakozva az olcsó kínai acéldömping ellen. A megmozdulás oka, hogy a meglátásuk szerint az Európai Unió politikája nem képes hatékonyan fellépni a régió dolgozóinak védelmében a jelenlegi politika mellett.

A mostani megmozdulás hátterében az áll, hogy 2 évvel ezelőtt az EU nem élt a lehetőséggel, hogy szigorúbb védelmi intézkedéseket léptessen életbe a kereskedelemben. A tagállamok fele ugyanis visszautasította a nem fair kereskedelemre kivetett vámok kiszámítására vonatkozó szabályok módosítását – írja az EurActiv.com. Ennek pedig most az acélipar fizeti meg az árát.

Szemben ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) más tagállamaival, az EU még mindig

az „alacsonyabb vám elvét” érvényesíti.

Ennek értelmében a Bizottság a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb mértékű vámot vet ki, ha ez a mérték is elég az uniós ágazat kárainak megszüntetéséhez.

Noha az acélipar már többször kérte, hogy szüntessék meg ezt a szabályt, az Európai Bizottság és a Tanács vonakodik ezt megtenni.

Elvétett célok

Az „alacsonyabb vám elve” nyilvánvalóan elvétette a célját – mondja Axel Eggert, az Eurofer, vagyis az európai acélszövetség főigazgatója. A vámok most 9 százalékon állnak, és

ez messze elégtelen a Kínai importáradat megállításához,

tette hozzá.

A legutóbbi esetben a Bizottság 9 és 13 százalék között határozta meg a vámtarifákat a betonacélra, miközben a teljes dömpingkülönbözet (dömping margin) a 66 százalékot is eléri. Az egyik követelés éppen a vámok felemelése lesz a dömpingkülönbözet szintjéig.

Egyre nehezebb helyzetben az európai acélipar Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Roland Weihrauch

A kínai acélimport ugyanis az elmúlt 18 hónapban megduplázódott, és az európai piacok elárasztásával

közvetlen és visszafordíthatatlan károkat,

jelesül bezárásokat és elbocsátásokat okoz szerte az EU acéliparában – tette hozzá közleményében Eggert. Az Eurofer egyébként hangsúlyozta, hogy Kína többletkapacitása 400 millió tonna körül van, ami majdnem háromszorosa az Unió teljes acélkeresletének (155 millió tonna).

A szervezet arra is rámutatott, hogy a kínai dömpinggyártás során a világ második legnagyobb gazdaságának környezeti lábnyoma is mintegy 50 százalékkal nagyobb, mint az EU-ban ugyanakkora egységnyi termelésnek.

Régi ellentétek

A háttérben a tagállamok két nagy csoportjának évek óta húzódó ellentéte áll. A Bizottság még 2013-ban terjesztett elő egy modernizációs javaslatot, amely kiterjedt volna az „alacsonyabb vám elvének” használatára is. Az ezt követő év második felében azonban

a tagállamok fele blokkolta az olasz elnökséget

abban, hogy megszerezze a szükséges támogatásokat.

Az elv támogatói ugyanis arra hivatkoznak annak korlátozása az értéklánc más részeinek okoznának sérülést, és a végén az importőrök, a felhasználók és a fogyasztók fizetnék meg az árát. Ehhez a csoporthoz tartozik Írország, Finnország, Észtország, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Lettország, Málta, Hollandia, Szlovénia, Svédország, valamint az Egyesült Királyság.

A cél a kínai dömping korlátozása lenne Forrás: AFP/Christian Charisius

A velük szemben álló kis csoportot Franciaország vezette, és ezen államok támogatták az olasz elnökséget, a Bizottságot és az Európai Parlamentet a magasabb tarifák bevezetése érdekében.

Új lehetőségek

Az acélipar súlyos válsága azonban megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy a felek álláspontjai közelebb kerüljenek egymáshoz a vámokkal kapcsolatban. Ráadásul egyre több EU-hivatalnok nyilatkozta különböző intézményekből, hogy amennyiben a tagállamok 2014-ben elfogadták volna a Bizottság javaslatát, úgy az EU

sokkal gyorsabban és hatásosabban léphetett volna

fel az acélipar védelmében.

A helyzet annyiban meg is változott, hogy most már az „alacsonyabb vám elvét” támogatók egy része (köztük az Egyesült Királyság) is szigorúbb intézkedéseket sürget, noha továbbra is kiáll az elv mellett, amivel nem könnyíti meg a felek közeledését. Az utcára vonuló munkások mellett szintén Brüsszelben konferenciát tartanak a legmagasabb szintű érdekeltek, ahol lehetőség nyílik a kérdés megtárgyalására.

Mindazonáltal igen bonyolult a helyzet, mivel mindkét tábor blokkoló kisebbséggel bír, vagyis elképzelhető, hogy még jó ideig nem tudnak megállapodni a felek, miközben az Unió acélválsága egyre csak fokozódik.