Paks II.: az Európai Bizottsághoz fordult az Energiaklub

Paks, 2011. március 7. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség továbbképzésen részt vevő munkatársai tanulmányozzák az atomerőmű I-es blokkját. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett négy reaktorblokk 30 évre szóló üzemeltetési engedélyei az elkövetkezendő években sorra lejárnak. A további 20 évig való működtetéséhez az I-es blokk esetében már idén kezdeményezni kell az üzemeltetési engedély megújítását. A távlati tervekben szerepel az atomerőmű bővítése, amelynek keretében két új blokk megépítésére 2012 elején írják ki a tendert, a kiértékelése pedig 2013 első felében várható. Az V. blokk üzembe helyezését 2020 után, a VI-ét 2025 utánra datálják, tervezett üzemidejük 60 év lenne. Így a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani. A felvétel 2011. február 15-én készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Energiaklub szerint a magyar állam nem bizonyította a Paks II projekt megtérülését, a döntés előtt nem végzett erre vonatkozó részletes vizsgálatokat, nem számolt megfelelően a kockázatokkal, nem elemezte a projekt piaci hatásait és nem foglalkozott a lehetséges alternatívákkal. A szervezet benyújtotta a paksi beruházással kapcsolatos véleményét az Európai Bizottságnak.

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága tavaly novemberben döntött mélyreható vizsgálat indításáról annak kiderítésére, hogy a tervezett paksi beruházás piaci körülmények között is megtérülne-e. Az EB részletes álláspontja január elején lett nyilvános, ehhez várták múlt péntekig az észrevételeket - idézte fel az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ közleményében.

Nem csak a beruházás lenne húzós

A szervezet számításai szerint a támogatás nem korlátozódna a beruházás megvalósítására,

az erőmű működése alatt is nagy összegű állami költségvetési pénzeket kellene a beruházásra költeni.

Ezért fontos, hogy a bizottság megvizsgálja a kérdést, mert az adófizetőknek már önmagában a beruházás finanszírozása és az orosz hitel törlesztése is komoly terhet jelentene - idézi a közlemény Koritár Zsuzsannát, az Energiaklub szakértőjét.

Tiltott állami támogatás?

A közlemény szerint ha a EB azt állapítja meg, hogy fenn áll az állami támogatás, akkor meg kell vizsgálnia, hogy az összeegyeztethető-e a belső piaccal. Ezt a tagállamnak kell bizonyítania, amelyet a magyar fél mostanáig nem tett meg. Az Energiaklub álláspontja szerint

az összeegyeztethetőség feltételei nem teljesülnek, a támogatás több ponton sérti az európai uniós jogszabályokat,

így nem engedélyezhető, azaz tiltott állami támogatás - írták a közleményben.