A kormány közlekedésügyileg is beleállt az olimpiába

A 2024-es olimpia budapesti megrendezéséhez szükséges kulcsfontosságú közlekedési infrastruktúra-fejlesztési beruházásokról határozott a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint egy új Duna-híd megépítése mellett átvariálnák a HÉV-vonalakat, és hozzányúlnának néhány autópályához is. 

A kormány már meglévő stratégiákhoz nyúlt a határozat szerint: a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát (S-Bahn koncepció), a Balázs Mór-tervet és a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót említi a határozat, de új fejlesztési javaslattal is előálltak.

A közlönyben megjelent határozat szerint egyelőre az alábbi közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket tervezi a kormány a 2024-es olimpiára:

• háromvágányú kapcsolat Kelenföld és Ferencváros állomások között
• két új elővárosi megálló kialakítása (a Rákóczi híd pesti hídfőjénél és a Népligetnél)
• a budapesti Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése
• a 150-es számú vasútvonal korrekciója (a Soroksári út menti nyomvonal áthelyezése a Határ út és a Kvassay Jenő út közötti szakaszon)
• az M1-es autópálya 2x3 sávra bővítése az M0 és M19 csomópontok között
• az M7-es autópálya jobb pályájának 3 forgalmi sávra bővítése az M0 autóút és 710 sz. főút között
• új 2x3 sávos Duna-híd tervezése a Galvani út és az Illatos út vonalában
• a H6-os ráckevei HÉV-vonal fejlesztése
• a H7-es csepeli HÉV integrálása a fővárosi villamos hálózatba (a 2-es villamos vonalába kötnék be, a jelenlegi HÉV-vonalat elbontása a Boráros tér és a Közvágó híd közötti szakaszon)
• a Millenniumi Földalatti vasút, azaz az M1-es metró fejlesztése, akadálymentesítése, valamint járműbeszerzés (új megálló az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, valamint a vonal meghosszabbítása a Vigadó térig, átszálló kapcsolatot adva a 2-es villamoshoz)

A határozatban megjelent tervek nagyjából összhangban vannak a korábban már publikált megvalósíthatósági tanulmányban lévő javaslatokkal, illetve a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott helyszínkiválasztási javaslattal, ugyanakkor néhány korábbi fejlesztési ötlet egyelőre kimaradt.

A helyszínkiválasztási javaslatban többek között

• a Ferihegyi repülőtérre vezető út korszerűsítése,
• a repülőtér kötöttpályás kapcsolatának megteremtése,
• a 4-es, 6-os villamos ideiglenes meghosszabbítását az Olimpiai parkig,
• vagy éppen egy gyalogos korzó kiépítését a teljes pesti alsó rakparton (a Dagály uszodától az Olimpiai parkig)

is szerepelt a szükséges közlekedésfejlesztési elemek között. A helyszínkiválasztási javaslat szerint a helyszíneket egyébként két csoportba és ezeken belül hét klaszterbe osztották:

A fókuszpont az Olimpiai park területére esik, ott épülne fel a 60 ezer férőhelyesre tervezett atlétikai stadion, az olimpiai falu és több más versenyhelyszín is – erről bővebben itt olvashat.

A kormány komolyan veszi a 2024-es terveket Forrás: MTI/Róka László

A fővárosi közlekedésre egy másik tanulmány, a megvalósíthatósági hatástanulmány szerint

1900 milliárd forintot kellene költeni ahhoz, hogy Budapest képes legyen olimpiát rendezni

2024-ben. Az Origónak Takács Miklós, a Főmterv közlekedéstervezési igazgatója korábban azt mondta, hogy valószínűleg nem attól lenne hangos a világsajtó egy esetleges rendezést követően, hogy elsőrangú közlekedés volt Budapesten, de szerinte

a város kilenc év alatt fel tudna készülni a rendezvényre.