Nigéria és a homokba dugott fej

2016.02.24. 16:02

Noha az olajár szakadása sokakat megütött, egy ország igencsak különös lépésre szánta el magát. Nigéria jegybankja ugyanis megszakítva a korábbi trendet 197-199 NGN/USD szinten rögzítette a helyi fizetőeszköz, a naira árfolyamát, miközben az olaj ára tovább szakadt. A döntés hátterét és a lépés következményeit járja körül a Fundman blogbejegyzése.

Az olajár zuhanása mindenképpen fájdalmas Nigériának, mert az olajon kívül nem nagyon van más exportbevétele. Azonban most az az érdekes helyzet állt elő, hogy a nigériai jegybank (túlnyomó részben a 8 hónapja hatalmon lévő elnök nyomására) nem hagyta az olajjal párhuzamosan gyengülni a devizáját, hanem inkább importkorlátozásokat vezetett be és csökkentette a külföldi devizához való hozzáférést. Ez pedig oda vezetett, hogy a legfrissebb adatok szerint a feketepiacon már 90 százalékkal kerül többe egy dollár, mint a hivatalos árfolyam szerint – derül ki Fundman blogbejegyzéséből.

Az olajkitermelő országok egyébként különbözőképpen reagáltak a csökkenő olajárra. Szaúd-Arábia például jelentős tartalékokkal rendelkezik, így a devizája leértékelése nélkül, a támogatások visszavágásával és a kormányzati kiadások csökkentésével is ki tudja bekkelni a következő 5-10 évet, ha alacsony marad az olaj ára. Ami viszont Nigériát illeti, nekik nincsen elég tartalékuk, hogy a szaúdi példát kövessék, de nem is a másik úton járnak, mivel nem hagyják, hogy a piac alakítsa a fizetőeszközük árfolyamát.

Elnöki tabu

Nigériában az elnök az infláció kordában tartására hivatkozva teljesen elzárkózik a leértékeléstől. A korábbi szintű import azonban nem fenntartható, így inkább központilag döntik el, hogy kinek adnak, és milyen mértékben devizát az importhoz vagy tőkekivitelhez. Mi értelme van ennek a megközelítésnek? Az elemzés válasza az, hogy amennyiben ki tudnak tartani, amíg az ország „leszokik” az importról és részben önellátó lesz (legalábbis olyan mértékben, hogy pluszos legyen az egyenlegük), vagy az olajárak visszaerősödnek a kellő szintig, akkor esetleg még jól is elsülhet a dolog (illetve nem lesz nagy visszesés a vége).

Muhammadu Buhari, Nigéria elnökeForrás: AFP/Getty Images/Pius Utomi Ekpei

Persze a kieső nairában számolt költségvetési bevételekkel ekkor is kezdeni kell valamit, ha nem akarnak rohamosan eladósodni. A piaci út megkerülésének azonban súlyos mellékhatása van. A tőkekorlátozás miatt komoly dollárhiány alakult ki és gyakorlatilag a központi bank kezében van a döntés, hogy a gazdaság mely szereplői juthatnak a hivatalos devizaárfolyamon dollárhoz. Ez pedig azért veszélyes üzem, mert az elnök egyik legfőbb törekvése a korrupció visszaszorítása lenne, azonban az említett helyzet rengeteg visszaélésre ad lehetőséget.

A homokba dugott fej

Az elemzői konszenzus szerint a rögzített árfolyammal többet árt az elnök az országának, mint amennyit használ, gyakorlatilag homokba dugja a fejét, ugyanis: 

  • Hiába a szegényebb rétegeket próbálja védeni (a kommunikáció szerint) az elszabaduló inflációtól, az valójában a rögzített árfolyam mellett is begyűrűzik a gazdaságba, mert még azok a piaci szereplők is a feketepiaci árfolyamhoz közel árazzák a termékeiket, akik részesednek a hivatalos árfolyamon való átváltásból
  • A tőkekorlátozások elriasztják a külföldi befektetőket a tőkepiacról és az MSCI Feltörekvő Piaci Indexből való kiesés is valós kockázattá vált
  • Az emelkedő hozamok is lassítják a gazdaságot, mert a vállalatok inkább az államnak hiteleznek majd magas kamatra, mint hogy beruházzanak, vagyis a GDP növekedés egyik pillére is veszélybe kerül
  • A deviza-szabályozás a helyi termelőket is visszavetheti (habár hosszú távon alapot adhatna a helyi termékekre való áttérésre), mert az importált alapanyagok egyre drágábbak
  • A hivatalos árfolyamban való részesedés rengeteg visszaélést eredményez, ugyanis a nagy nyereség miatt sok szereplő inkább learbitrálja a lehetőséget, és az olcsón és mellesleg közel sem kemény munkával megszerzett dollárt a feketepiacon adja tovább, jelentősen rontva ezzel a korrupciós statisztikákat.

Likviditási problémák

A leírtak alapján a rögzített árfolyam politika kevésbé tűnik előnyösnek, mintha elengednék a naira árfolyamát. De a valódi probléma nem is ez, hanem a devizalikviditás, ugyanis a nigériai lakosság számára a mindennapi élethez már így is az éppen aktuális árfolyam a mérvadó. A devizalikviditás hiánya már veszélyezteti a kiskereskedők készleteit és lassítja gazdasági folyamatokat. Vagyis a naira leértékelése önmagában nem elégséges megoldás, újra meg kellene nyitni a bankközi piacot és visszacsábítani a befektetéseket az országba.

A jelenlegi olajárat nem lehet fájdalommentesen megúszniForrás: AFP/2016 Getty Images/Spencer Platt

Azt viszont fontos hangsúlyozni – jelzi a bejegyzés –, hogy a jelenlegi olajárral nem létezik fájdalommentes monetáris politika Nigéria számára. De ha megtörténne a naira elengedése, akkor jelentős visszapattanás jöhetne, mivel Nigéria hosszú távú kilátásai még a jelenlegi nyomott olajár környezetben is bíztatóak, az olajár emelkedése pedig plusz opcióként bármikor benne van a pakliban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK