Bin Ladentől a készpénzmentes Európáig

Egyre nagyobb veszély fenyegeti a hírhedt „Bin Ladent”. Természetesen nem az al-Kaida terrorszervezet régóta halott vezetőjéről van szó, hanem az 500-as euróbankjegyről, amelyet így nevez a spanyol közbeszéd. A valutaövezet legnagyobb címletű bankjegyét ugyanis kivonhatja a forgalomból az Európai Központi Bank, ami egyre inkább felveti egy készpénzmentes Európa képzetét. 

Az 500 eurós igencsak furcsa spanyol „beceneve” részben talán annak tudható be, hogy miközben a legtöbb állampolgár csak elég ritkán találkozik a bankjeggyel, a hivatalos szervek szerint létezése segítheti a bűnözőket és a terroristákat – írja a Bloomberg.

Jóllehet a címlet esetleges kivezetése önmagában nem jelentene különösebb felfordulást, sokakban felmerül, hogy ez is egy lépés lehet az Európai Központ Bank (EKB) részéről egy teljesen készpénzmentes Európa felé. Különösen akkor, amikor az alacsony kamatok már egyébként is ez irányba mutatnak. Felmerül azonban a kockázat, hogy amennyiben a készpénz szerepe visszaszorul, ez milyen mértékben terelheti a tőkét olyan kockázatosabb virtuális területekre, mint a Bitcoin.

Készpénzfüggőség

A készpénzmentes Európa képzete azért is különös, mert a 2002-es bevezetése óta

folyamatosan bővül a forgalomban lévő eurók mennyisége,

és a múlt hónapban már 1,06 ezer milliárd euró értékű készpénz volt forgalomban. Az 500 eurós bankjegy egyébként a teljes érték mintegy 29 százalékát (306 milliárd euró) tette ki, vagyis a kivezetése érezhető beavatkozást jelente a pénzkínálatban. Az sem világos továbbá, hogy miként helyettesítenék a kieső értéket.

Forrás: 123rf.com

Mindazonáltal már a felröppenő feltételezések is elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke és az EKB kormányzótanácsának tagja felszólaljon a valuta védelmében. A napokban Weidmann jelezte ugyanis, hogy végzetes lenne, ha az 500 eurós kivezetésével vagy a készpénzes fizetések korlátozásával kapcsolatos diskurzus által a közvélemény úgy gondolná, hogy a lépésről lépésre el akarják törölni a készpénzt.

Ezzel párhuzamosan az osztrák helyettes gazdasági miniszter egyenesen a polgárok alkotmányos jogának nevezte a készpénztartást, Svájcban pedig, ahol 1000 frankos címlet is létezik, szintén jelentős hajlam van a készpénz birtoklására.

A svéd példa

A kontinens más tájain azonban már érzékelhető a készpénz kifutása. Svédországban például csak az elmúlt öt évben mintegy

25 százalékkal csökkent

a forgalomban lévő bankjegyek mennyisége. A skandináv államban sem örül azonban mindenki ennek a tendenciának. A Svéd Fogyasztóvédelmi Egyesület vezetője például úgy nyilatkozott, hogy miközben készpénzt tartani teljesen legális, a bankok túl gyorsan építik le a készpénzkezelésüket, és ezzel nehéz helyzetbe hoznak olyan rétegeket, mint a fiatalok vagy az idősek, akik nem minden esetben rendelkeznek hozzáféréssel az elektronikus fizetési rendszerekhez. Éppen ezért meglátása szerint mindenkinek elég időt kellene hagyni a fokozatos átálláshoz.

A svédek többsége jól megvan készpénz nélkül is Forrás: AFP/Pontus Lundahl

Ha pedig úgy alakulna, hogy a svéd modell lesz a jövő, akkor az a jegybanki politikákra nézve is adhat egyfajta előrejelzést. A svéd Riksbank mínusz 0,5 százalékos alapkamata ugyanis jelenleg alacsonyabb, mint akár az EKB negatív betéti rátája vagy az a „büntetőkamat”, amelyet a japán jegybank vetett ki a nála parkoltatott pénzekre. Ráadásul a svédek szeptemberben bevezetett negatív kamata a vélekedések szerint

hatékonyabban is működik,

köszönhetően az alacsony készpénzállományú környezetnek.

A nagy szakadás

Az egész „készpénzmentes Európa” történet legfontosabb pontja a hatóságok és a jegybankok számára az, hogy amennyiben az elektronikus terep dominánssá válik, egyre több kapu nyílik meg azon megoldások előtt, amelyek

megkerülhetik a hagyományos pénzrendszert.

Ha pedig megnyílik az út a magánszektorbeli pénz előtt, akkor a jelenleg ismert pénzügyi világ is alapjaiban változik meg.

Ebből adódóan nem véletlen tehát, hogy a nagy jegybankok egy része már igyekszik komolyan venni a kihívásokat. A kínai központi bank például januárban jelentette be, hogy vizsgálja egy saját elektronikus pénz kibocsátásának lehetőségét. Emellett a Bank of England (BoE) alelnöke is nemrég mutatott rá arra, hogy a digitális pénz akár lehetővé tehetné, hogy mindenkinek saját számlája legyen a brit jegybanknál. Egy ilyen esetben pedig a BoE megkeresné a csatornákat, amelyeken keresztül az emberek megtakarításait vissza lehet forgatni a gazdaságba a növekedés elősegítése érdekében.