Sorsdöntő lépés előtt az eurójegybank

President of the European Central Bank (ECB) Mario Draghi addresses a press conference following the meeting of the Governing Council in Frankfurt am Main, western Germany, on September 3, 2015. The ECB holds key refi rate steady at 0.05%, they announced after their governing council policy meeting. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND

A jövő héten az Európai Központi Bank (EKB) az eddig talán legkomolyabb tesztje elé néz. A legtöbben arra számítanak ugyanis, hogy az eurójegybank újabb élénkítéssel próbálja majd segíteni a régió gazdaságát, mivel az eddigi pénzpumpa ellenére sem sikerül érdemben kimászni a deflációból és fenntartható növekedési pályára állni. Most eldőlhet, hogy a „Super Marióként” emlegetett EKB elnök, Mario Draghi vajon tényleg megérdemli-e a „címét”.

Az Európai Központi Bank előtt álló kihívás az, hogy vajon még milyen eszközt tud bevetni az euróövezet talpra állítása érdekében – veti fel a kérdést Matthew Lynn, a MarketWatch elemzője. Meglátása szerint alapvetően 4 út közül választhat az EKB:

• Közvetlen devizapiaci beavatkozás
• Részvényvásárlás
• A bankok feltőkésítése
• Közvetlen tőkeinjenkció a gazdaságokba

Ami a várakozások alapján bizonyosnak látszik a március 10-i ülés előtt, hogy az EKB az eddig elhintett morzsáknak megfelelően

pénzt fog nyomni a piacra.

Draghi ugyanis az év eleje óta utal arra, hogy további lépésekre van szükség, hogy kirántsák az eurózóna gazdaságát a stagnálásból.

Kiábrándító jelen

A legfrissebb adatok ráadásul szintén nem arra utalnak, hogy a jegybank eltántorodna ezen álláspontjától. Az Eurostat éppen hétfőn közölte, hogy

a régió visszacsúszott a deflációba,

mivel az árak éves alapon 0,2 százalékkal csökkentek. Mindeközben a beszerzési menedzser indexek is kiábrándítóak, és noha az alacsony olajár támogatja a belső fogyasztást, és a munkanélküliség sem emelkedik annyira gyorsan, mint korábban, a gazdaság egésze képtelen érzékelhető módon talpra állni.

Draghi most megmutathatja, mit tud Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Éppen ezért – hangsúlyozza az elemzés – Draghinak és kollégáinak most valami hatásosat kell lépniük, mivel jelenleg az is kérdéses, hogy az eszközvásárlási programjuk (QE) pontosan mennyire is volt hatásos, szemben az amerikai és brit akciók érezhetően pozitív hatásaival. Ezen a ponton az elemzést érdemes kiegészíteni azzal, hogy a brit jegybanki akció egy kutatás szerint azért az egyenlőtlenséget is rendesen megnövelte.

Az EKB nagy gondja, hogy úgy tűnik,

semmilyen húzása nem működik igazán.

Még a negatív kamatok is inkább csak a bankrendszert ütötték meg, gondoljunk Olaszországra vagy akár Németországra, ahol a Deutsche Bank megállás nélkül igyekszik győzködni mindenkit arról, hogy nem fog tönkremenni.

Ennek értelmében, ha a Draghi valóban ragaszkodik korábbi kijelentéséhez, miszerint minden szükséges eszközt kész bevetni, Lynn meglátása szerint a fent említett négy opció valamelyikéhez nyúlhatna.

Kemény lépések

Az első opció az lehetne, ha az EKB közvetlen devizapiaci beavatkozással

dollárt vásárolna és eurót adna el,

hogy ezzel gyengítse a közös valuta árfolyamát. Az elemzés szerint ugyanis ez volna a legkönnyebb módja a gazdasági élénkítésnek, jóllehet a pénznyomtatás óta ez nem igazán sikerült. A háttérben egyszerűen az áll, hogy az európai export élénkítése gyorsan eredményezhetne erősebb ipari termelést és bővülő foglalkoztatást, továbbá egy ilyen akció az inflációt és élénkítheti.

Pozitív meglepetés érheti a részvénypiacokat Forrás: AFP/Frank Rumpenhorst

A második lehetőséget a részvényvásárlás jelentené, amely nem volna példa nélküli a jegybankok eszköztárában. A japán központi bank ugyanis ezt már meglépte, vagyis semmi nem zárja ki, hogy az EKB is kipróbálja. A magasabb részvényárfolyamok ugyanis oly módon élénkíthetik a gazdaságot, hogy mivel

a befektetők gazdagabbnak érzik magukat, elkezdenek lendületesebben költeni.

Ez egyébként közvetlen beavatkozás nélkül is működött az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, vagyis Lynn szerint az euróövezetben is beválhatna. Ráadásul egy ilyen lépés következtében az eurózóna minden vezető tőzsdéje emelkedésnek indulna.

A harmadik megoldás a bankok feltőkésítése lenne, mivel egyes esetekben az alacsony hitelezési aktivitás legalább részben a borzalmas állapotban lévő mérlegeknek tudható be. Vagyis elvileg nem zárható ki, hogy az EKB közvetlenül avatkozzon be, és

pénzt pumpáljon a bankokba.

Egy ilyen bejelentésre pedig a pénzügyi részvények is szárnyalásnak indulhatnának – teszi hozzá az elemzés.

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban Forrás: Lex Van Lieshout ANP

Végül a negyedik eszköz a közvetlen pénzpumpa lenne a gazdaságokba, pótolva ezzel az egységes fiskális élénkítést a kormányok részéről. Ennek értelmében az EKB például frissen nyomott pénzzel

támogathatna infrastrukturális beruházásokat,

aminek következtében nemcsak a munkaerőpiacot erősíthetné, de ezzel is részvénypiaci erősödést idézhetne elő.

Mindazonáltal Lynn is megjegyzi, hogy ezek közül egyik sem nevezhető könnyű megoldásnak. Draghi azonban egykoron úgy nyilatkozott, hogy kész mindent bevetni, vagyis – hangsúlyozza az elemzés – hiba volna bármelyik opciót is alapvetően elvetni, ha „Super Mario” valóban be kívánja izzítani a rakétákat.