A GDP tervszáma nem lepte meg a szakmai közvéleményt, miután Kína már tavaly is 7 százalék körüli növekedéssel számolt és 6,9 százalékot teljesített. 1990 óta ez volt legalacsonyabb növekedés. Közismert tény, hogy Peking új növekedési modellre akar áttérni, és e folyamatban lassuló teljesítménnyel számol.
A kínai Országos Népi Gyűlés plenáris ülésén a kormányfő a 2016-ra vonatkozó főbb gazdasági célok közé sorolta a 3 százalék körüli inflációt, a városi munkanélküliség 4,5 százalékon tartását, egyúttal 10 millió új munkahely teremtését.
A kormány a GDP-arányos költségvetési hiányt az előző évhez képest némileg növelve 3 százalékban határozta meg. Li átfogó reformok mellett kötelezte el magát, és azt ígérte, hogy a kínai nemzeti valuta árfolyamát is a megfelelő szinten, „általánosságban véve” stabilan fogják tartani.
A védelmi kiadások növekedése a korábbi évekhez képest idén visszafogottabb lesz, 954,35 milliárd jüant (146,6 milliárd dollár) szánnak rá, ami éves viszonylatban 7,6 százalékos emelkedésnek felel meg.