A kormány azt akarja, hogy a régió logisztikai központja legyünk

vasúti közlekedés, V0-ás vasútvonal, miért érheti meg az államnak elkölteni 300 milliárd forintot a haldokló vasúti teherfuvarozásra, illusztráció
Vágólapra másolva!
A kormány célja, hogy Magyarország, kihasználva földrajzi elhelyezkedését, az Európa nyugati és keleti részét összekötő szerepét, a régió logisztikai szolgáltató központjává váljon - jelentette ki Varga Mihály Ecseren, a Karzol Logisztikai Központ ünnepélyes alapkőletételekor.
Vágólapra másolva!

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: komoly fejlődési lehetőségek rejlenek az ágazatban, a logisztika Magyarország versenyképességének javításában is kulcsfontosságú tényező, sőt az egyik legígéretesebb kitörési pont. Hozzátette, az ágazat által nyújtott szolgáltatások színvonala, elérhetősége döntő jelentőségű a gazdaság dinamizálása és a foglalkoztatási lehetőségek bővülése szempontjából is.

Hosszútávú lehetőség

A miniszter a Karzol-Trans Kft. 1,6 milliárd forintos új ecseri beruházásáról szólva úgy fogalmazott, hogy az bővíti a magyar logisztikai ágazat lehetőségeit, és a magyar vállalat olyan területen hajt végre fejlesztést, ahol jók a kilátások, továbbá részt vesz a munkavállalók képzésében és hosszú távra teremt új munkahelyeket.

A GDP 6,3 százaléka

Varga szerint a logisztikai ágazat jelentőségét jelzi, hogy a nagyvállalatok csakúgy, mint a kis- és középvállalkozások nagy számban valósítanak meg logisztikai fejlesztéseket, a szektor hozzájárulása a magyar bruttó hazai termékhez 6,3 százalék. Ugyanakkor a fejlett ipari országokban ez az arány eléri a 10-12 százalékot, vagyis van még fejlődési lehetőség ebben az ágazatban.

Évi 500 milliárd az államnak

A tárcavezető kifejtette: az áruszállítási teljesítmény 2012 óta folyamatosan emelkedik,

a magyar vállalkozások nemzetközi fuvarozási teljesítménye pedig az elmúlt tíz évben több mint két és félszeresére növekedett.

Magyarországon 11 700 közúti fuvarozási vállalkozás működik, amelyek 62 720 járművet, főként teherautót és nyergesvontatót üzemeltetnek. A közúti közlekedési szolgáltatási szektor foglalkoztatja a magyarországi munkavállalók 3,5 százalékát és hozzávetőleg 500 milliárd forintos éves adóbefizetéseivel az államháztartás bevételének 5 százalékát biztosítja.

Csökkentenék a munkaerőhiányt

Varga kitért arra is, hogy a kormány javítani kívánja a magyar fuvarozók nemzetközi versenyképességét, a szakképzettség megszerzésének támogatásával csökkenteni szeretné a területen meglévő munkaerőhiányt,

mérsékelni kívánja az adminisztratív terheket és hangsúlyt helyez az infrastrukturális fejlesztésekre.

Megjegyezte azt is, hogy ezt a területet is érinti a szakképzett munkaerő hiánya, ezért is indította el tavaly a kormány a hivatásos gépjárművezetői képzési programot, aminek keretében már több százan kezdték el a tanfolyamokat, s több mint 60 munkáltatóval kötöttek együttműködési megállapodást. Kiemelte: a kamionos képzés mellett idén már az autóbusz-vezetői képzések is elindulnak.