Másfél nap alatt áthajthatja a kormány a törvényhozáson Rogán Antal miniszter ötletét, a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget (NOK):
szerdán délben nyújtották be a törvényjavaslatot, és csütörtökön délután már el is fogadná a parlament.
A NOK-hoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel. Eddig ez az új rendszer alapvetően ugyanaz, mint az állami támogatás mellett most is elérhető lakástakarék-pénztári típusú programok.
Újdonság, hogy a NOK a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést
kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak.
A megtakarítás csak új lakás vásárlására fordítható. Ehhez a konstrukcióhoz is jár állami támogatás, ami a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint lehet.
A törvényjavaslat indoklása szerint a NOK bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását.
A szervező felméri a rendelkezésére álló forrásokat, a szerződéses feltételeket, valamint az előtakarékosság meghatározott mértékét teljesítő tagokat, és a szabályzata szerinti rendszerességgel nyilvános kiválasztást tart. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Nyilvános kiválasztás a licit és a sorsolás, a szervező bármelyik vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.
A kiválasztás során az élvez elsőbbséget, aki 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezési díjfizetést vállalt, és azt teljesítette is; ez a licit. Ha több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezési díjfizetést teljesített,
közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.
A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ hangsúlyozta, a nokok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakástakarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.
A lakástakarékpénztárak fontosak, de az ott összegyűjtött megtakarítást többnyire felújításra, korszerűsítésre, bővítésre használták. A kormány a lakástakarékpénztárakon keresztül a lakossági megtakarítások lakásfelújítás, illetve használtlakás-vásárlás célú felhasználását támogatja - írták.
Megerősítették, hogy a lakástakarékpénztárak állami támogatása továbbra is biztosított, személyenként 30 százalékos mértékkel, évi maximum 72 ezer forint erejéig. Kifejtik, hogy a környező országokhoz képest Magyarország jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésében, hiszen tízezer főre vetítve Lengyelországban átlagosan négyszer, míg
Csehországban háromszor annyi új lakás épül, mint Magyarországon.
Megjegyzik azt is, hogy az otthonteremtési közösségek működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős MNB felügyeleti jogosítványok garantálják. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a kormány a részletszabályokat rendeletben rögzíti és a nokok már az idén megkezdhetik a működésüket.
Januárban jelentette be Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, hogy Nemzeti Otthonteremtési Közösség létrehozását fontolgatja a kormány – az angol building society mintájára –, hogy versenytársat támasszanak a lakástakarékoknak.
Ennek az a lényege, hogy a létrejövő új szövetkezeteknek a tagok számára biztosítaniuk kellene, hogy évente hány új lakást hoz létre a szövetkezet. Például
egy 1000 tagú szövetkezet esetében biztosítania kellene, hogy évente 100 új lakást hozzanak létre a tagoknak.
Így a családok új lakáshoz jutnának, és az építőipar is fix megrendelésekhez jutna.
A kormány február 24-i ülésén tárgyalta a NOK-ról szóló előterjesztést, amelyet
utóegyeztetés elrendelésével elfogadott.
Mint arról az Origo is beszámolt, Rogán úgy magyarázta a program célját, hogy azzal a kormány a mostani lakástakarék-pénztári rendszernek kíván versenyt támasztani. A miniszter azzal érvelt: míg
az állam 50 milliárd forinttal finanszírozza a mostani rendszert, mégis alig épülnek új lakások.
A lakástakarék-pénztári rendszerben egyébként egymillió embernek van most megtakarítása.
Rogán arról is beszélt, hogy az új szövetkezetek felállításával természetesen
a mostani rendszerben lévők megtakarításai megmaradnak, és az állami támogatás is folyamatos lesz.
A miniszter szerint a kabinet azért vágott bele az otthonteremtési programba, mert azt az elmúlt évek stabil gazdasági növekedése és az alacsony költségvetési hiány megengedi, továbbá mert kiemelt cél az új lakások és házak építése, miután az az elmúlt években jelentősen visszaesett.
Rogán Antal ezért az egyik legfontosabb célnak az nevezte, hogy
a jövőben a mostani évi 8 ezer új lakás helyett legalább 16 ezer épüljön.
A NOK-ban azoknak, akik belépnek az otthonteremtési közösségbe, és ott megtakarítanak, tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk. A NOK érdemi működése 2017-ben kezdődhet meg, az idei még csak az elindulás éve lesz.
Szabad a csok is
A NOK-kal párhuzamosan jelenleg is fut a kormány másik otthonteremtési programja: a csok. Eddig mintegy 1100 igényelést nyújtottak be az új családi otthonteremtési kedvezményre a bankokhoz, elsősorban használt lakásokhoz igényelték a támogatást. A bankok arra számítanak, hogy az igénylések száma az év második felében, az új lakások építésének felfutása után ugrik meg.Ha még többet szeretne tudni a csokról, itt olvashat róla.
A fentieken kívül a kormány által benyújtott törvénytervezetből sem sok újdonság derült ki, hiszen a javaslat egyik paragrafusa éppen arról szól, hogy melyik az a több tucat fontos pont, amelyet később kormányrendelet szabályoz majd részletesen.
Később, a kormány dönt majd például:
Tavaly 538 milliárd forint értékben kötött új lakástakarék-pénztári szerződéseket a Fundamenta Lakáskassza Zrt., ez 30 százalékkal haladta meg a 2014-est – mondta nemrég a pénzintézet elnök-vezérigazgatója, Gergely Károly.
A NOK bejelentése óta nem tapasztalták a szerződéskötések számának csökkenését – mondta az elnök-vezérigazgató. Reméli, hogy a kormány olyan konstrukciót dolgoz ki, amely a Fundamenta és az egész lakás-takarékpénztári piacnak, valamint a jelzálog- és kereskedelmi bankoknak is a versenytársa lesz. Ehhez azonban véleménye szerint egy
olyan intézményt kell felállítani, amely mögött lesz banki licenc,
ezáltal betéteket gyűjthet, és hitelezést is folytathat.