Az MNB meg akarta lepni a piacokat

„A meglepetés direkt volt" – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen. A jegybank alelnöke az elmúlt időszakban többször utalt már arra, hogy lesz majd kamatcsökkentés, ezt lépte meg kedden a jegybank.

„Meg akartuk lepni a kamatcsökkentési ciklussal a piacot" – mondta Nagy Márton, aki szerint a jelenlegi inflációs várakozások mellett megvan a mozgástér egy újabb kamatcsökkentési ciklusra.

A jelenlegi inflációs környezet szerinte teret ad arra, hogy az MNB újabb monetáris enyhítéseket hajtson végre.

Megváltozott az inflációs környezet, ahogy a külső inflációs környezet is meglepetésekkel terhelt a jegybank alelnöke szerint. Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország sérülékenysége is csökkent, ezek pedig mind abba az irányba hatottak, hogy az MNB monetáris enyhítéssel éljen. Erre kétféle eszköze van a jegybanknak – konvencionális (például az alapkamat) és nem konvencionális (például az önfinanszírozási program) –, és csak az volt a kérdés, hogy melyikhez nyúljon az MNB.

Csökkent a nem konvencionális eszközök hatékonysága

Tavaly július óta – amikor is 1,35 százalékra vágták az alapkamatot – hosszú időn keresztül nem konvencionális lépésekkel élt az MNB, így például az önfinanszírozási programmal vagy az épp kivezetés alatt álló növekedési hitelprogrammal (nhp).

Nagy Márton, az MNB alelnöke Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Ezek hatékonysága csökkent Nagy Márton szerint: az önfinanszírozási program keretében is egyre többet vásárolnak a bankok, így annak csökken a hatása, csökken a hatékonysága. Ezeknek akkora hatása már nincsen a hozamgörbékre az alelnök szerint.

Az még kérdéses, hogy hány lépés lesz, és hol lesz a vége a kamatcsökkentésnek"

– jelentette ki Nagy Márton.

A jegybank nemcsak kamatot vágott kedden, de a kamatfolyosó szélességét is megváltoztatta, amelynek a tetejét az alapkamat +25 bázispontban, míg az alját az alapkamat -125 bázispontban határozták meg.

A jegybanki alapkamat alakulása
Create your own infographics

Módosultak a különböző jegybanki kamatok is: így például az egyhetes hitel kamata 1,6-ról 1,35 százalékra, míg az egynapos hitel kamata 1,45 százalék lett.

„Kamat- és árfolyamcél cél nincsen, csak inflációs” – jelentette ki az alelnök.

A kamatlábat olyan szintre kell csökkenteni, ami konzisztens az inflációval”

– mondta Nagy Márton, aki szerint a kamatszintet úgy próbálják belőni, ami tartós tartásra alkalmas.

Már Magyarországon is van negatív kamat

A tartalékrendszeren is változtatott a jegybank: a kereskedelmi bank alapkamaton tarthatja az MNB által vezetett tartalékszámláján a kötelező rátának megfelelő összeget, az ezen felüli összegre – azaz, ha „túltartalékolnak” a bankok – április 7-től viszont az eddigi nulla százalékos kamat -0,05 százalékra változik, vagyis

a kereskedelmi bank fizet a jegybanknak erre a betétre.

Az MNB az egynapos betéti rátát negatív tartományba, -0,05 százalékra, míg az egynapos hitelrátát 1,45 százalékra csökkentette kedden. Magyarországon tavaly februárban engedélyezték a negatív kamatokat.

A BUBOR-piacot is célba veszi az MNB

„Nagyon nagy figyelmet fogunk fordítani a BUBOR-piacra" – jelentette be Nagy Márton. Mint elmondta, a jegybank elindított egy programot a legnagyobb magyarországi bankokkal.

A BUBOR-t referenciakamatként használják a lakossági és vállalati hitelezésnél. Ennek a kamata az alapkamathoz van kötve – ezen változtatna az MNB. A jegybank szerint a BUBOR-nak mozognia kellene a kamatfolyosón belül, de ez Magyarországon nem történik meg, tapad az alapkamathoz.

Nagy Márton szerint ezért

a BUBOR nem teljesíti a bankközi kamatláb funkcióját.

Így az MNB arra kéri a bankokat, hogy az 1 hónapos és a 3 hónapos BUBOR-piacon az első 12 legnagyobb bank kötelező árképzést csináljon.

„Ahhoz, hogy mozogjon a BUBOR-kamat, piacot kell építeni" – közölte Nagy Márton, aki elmondta azt is, hogy ennek

az árjegyzése április elején kezdődhet el.

Az alelnök szerint ez a monetáris politika szempontjából fontos lesz a későbbiekben, de egyelőre még csak a piacépítés zajlik.