Bevetésre készek a jegybanki helikopterek

2016.03.23. 11:44

A válságot követő több mint 600 kamatvágás és a 12 ezermilliárd dollár értékű jegybanki eszközvásárlás még mindig nem tudta rendesen helyrerázni a világgazdaságot, és elégséges mértékre pörgetni az inflációs szinteket. Éppen ezért számos közgazdász szerint a központi bankoknak sokkal mélyebbre kellene ásniuk az eddig ismeretlen területeken.

Az alacsony inflációs környezet elleni harc felveti annak lehetőségét is, hogy a jegybankok közvetlenül finanszírozzanak kormányzati gazdaságélénkítő kiadásokat. Ezt a stratégiát „helikopter pénznek” is nevezik Milton Friedman után, aki 1969-ben tett javaslatot a lépésre.

Az elmúlt két hétben olyan jelentős pénzintézetek, mint a Citigroup, az HSBC vagy a Commerzbank elemzői nyúltak hozzá újra a témához, miközben a hedge fund titán, Ray Dalio szintén megfontolandónak tartja a lehetőséget – írja a Bloomberg. Ráadásul a kérdés már az Európai Központi Bank (EKB) berkein belül is felmerült, és Mario Draghi elnök nagyon érdekes koncepciónak” titulálta a felvetést.

Ismeretlen vizeken

Jóllehet a jegybankok és a kormányok ilyen közvetlen összefonódása a modern gazdaságokban szinte kizárt, ma már egyre többen gondolják úgy, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni ennek a stratégiának. Gabriel Stein, az Oxford Economics közgazdásza például úgy nyilatkozott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy valahol valamilyen formában megvalósulhat a „helikopter pénz”.

Ismeretlen tereppel kacérkodhat az Európai Központi BankForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Az elmélet lényege röviden az, hogy a kormányok rövid lejáratú hiteleket adnának el a jegybankjaiknak frissen nyomtatott pénzért. Ezzel a friss tőkével pedig adócsökkentések és különféle kiadási programok keretében támogathatnák a gazdaságokat. Az olyan hagyományos közvetítők, mint a bankok, azonban ki lennének hagyva ebből a folyamatból.

Ezzel pedig a központi bankok közvetlenül tudnák támogatni a gazdaságokat, és nem csupán a kötvényhozamok vagy a gazdasági hangulat segítségével. A stratégiát emellett növekedési és inflációs limitek korlátoznák.

Jegybanki helikopterek

A válságot követően már korábban is felmerült ez a kérdés. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi kormányzója Ben Bernanke 2002-ben el is nyerte a „helikopter Ben” becenevet, amikor egy beszédében úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen lépés majdnem biztosan hatékonyan tudná stimulálni a fogyasztást, és így az árakat is.

Ben Bernanke, a Fed korábbi vezetőjeForrás: AFP/Chip Somodevilla

A vita kiújulását támogatta, hogy miközben a központi bankok igyekeznek mindent bevetni, a nem konvencionális akciók hatása megkérdőjelezhető. Noha az inflációs környezet számos helyen továbbra is kiábrándító, a Bank of America február eleji számításai szerint a válság után összesen 637 jegybanki kamatvágás történt, és 12,3 ezermilliárd dollárnyi összeget fordítottak eszközvásárlási programokra. A jelentésből az is kiderül, hogy 489 millió ember él olyan országban, ahol negatív kamatot vezettek be. Ráadásul Nagy-Britanniával kapcsolatban egy közelmúltbeli kutatás azt is kimutatta, hogy az eddigi intézkedések éppen az átlagos megtakarítókat sújtották leginkább.

Támogatók és ellenzők

Határozott véleménye van Ray Daliónak is, aki a 154 milliárd dolláros Bridgewater Associates alapítója. A befektetési guru szerint ugyanis nem az infláció, hanem a gazdaságok túlfűtése jelenti a valódi kockázatot. Éppen ezért – tette hozzá – közvetlenebbül kellene eljutni a fogyasztókhoz.

Sokan persze erősen ellenzik a stratégiát. Az ellenoldal szerint ugyanis egy ilyen akció elszálló inflációhoz és kormányzati adósságokhoz vezetne, miközben a jegybankok függetlensége is erősen sérülne. Ráadásul az egész keményen visszaütne, amennyiben a háztartások inkább ráülnének a pénzre.

A szabályozásokkal is fel kellene venni a harcotForrás: 123rf.com

A német Bundesbank elnöke, Jens Weidmann már korábban is jelezte, hogy a „helikopter pénz” hatalmas lyukat idézne elő a jegybanki mérlegekben, miközben a végén az adófizetők és a kormányok fizetnék ki a számlát.

Mindemellett ott vannak a törvényi korlátok is. Az EKB például jelenleg nem finanszírozhat eurózónás tagállamokat, és nincs is olyan egységes államkincstár, amellyel együttműködhetne. Mindeközben az amerikai Fed keze meg van kötve azzal kapcsolatban, hogy milyen eszközöket vásárolhat.

Túl szép, hogy igaz legyen?

A helikopter pénz egyszerű, könnyen bevezethető, és, legalábbis egyesek számára a legközelebbi lépés az ingyenebédhez – mondta Stephen King, az HSBC vezető gazdasági tanácsadója. Hozzátette, ha mindez túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor ez azért van, mert az is.

Az EKB helyzete külön is érdekes, mivel az eurójegybank már többször elkötelezte magát amellett, hogy kész bevetni bármit, ami lehetséges. Noha Mario Draghi szerint a „helikopterezés” eshetőségét eddig még nem tanulmányozták alaposan, és komoly nehézségeket is felvetne, jegybanki kollégája, Peter Praet mégis visszautasította, hogy teljesen kizárnák ezt a lehetőséget.

Eddig már ezermilliárdok mentek el jegybanki élénkítésreForrás: ONLY FRANCE/JAUBERT/ ONLYFRANCE.FR/Jaubert

Az egész történet végül lehet, hogy pusztán akadémiai kérdésfeltevés marad. Különösen úgy, hogy az amerikai árak végső soron emelkedő pályára álltak, és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a fejlett gazdaságok inflációs rátája jövőre 1,7 százalékig gyorsulhat 1,1 százalékról. Mindez pedig akár elegendő is lehet ahhoz, hogy egy olyan radikális felvetés, mint a közvetlen jegybanki finanszírozás egyáltalán ne kerüljön érdemben napirendre.

Az elmúlt évek tapasztalata azonban arra utal, hogy semmit nem szabad teljesen kizárni – hangsúlyozta Jonathan Loynes, a Capital Economics londoni szakértője. Kiemelte, amennyiben a rendkívüli gazdasági körülmények tartósan fennállnak, úgy olyan intézkedések válhatnak valóságossá, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak, vagy csupán a történelemkönyvek lapjaira korlátozódtak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK